Hyperinzulinaemia
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p1)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p1)
A PCOS-ben megfigyelhető hyperinzulinaemia igazoltan serkenti az ovariális androgénprodukciót. Moghetti és munkatársai kutatása kimutatta, hogy az inzulin mind az adrenális androgéntermelést, mind a mellékvesekéreg ACTH iránti szenzitivitását növeli. Az inzulinrezisztencia igazolása nem része a PCOS diagnosztikus kritériumrendszereinek, de a betegek jelentős részében (50–70 százalékukban) kimutatható, ami felveti patológiai szerepét. A PCOS-ben megfigyelhető inzulinrezisztencia szövetspecifikus: míg a zsírszövet és a vázizomzat inzulinrezisztenssé válik, addig bizonyos szervek (ovariumok, mellékvesék, máj) megtartják inzulin iránti érzékenységüket. Ellentétben a nem inzulindependens diabétesz mellitusszal, ahol az inzulinrezisztencia molekuláris mechanizmusai sokfélék lehetnek, a PCOS-ben megfigyelhető inzulinrezisztencia hátterében azonosítottak egy az NIDDM kialakulásától független, intrinsic genetikai zavart. E zavar eredményeképpen az INSR gén (Insulin Receptor) által kódolt inzulinreceptor (IR) és az IRS1 gén (Insulin Receptor Substrate 1) által kódolt IRS-1 (Insulin receptor substrate 1) szignál protein szerin-foszforilálódik, és gátlódik a jelátvitel, inzulinrezisztenciát és következményesen hiperinzulinaemiát okozva. Az inzulinreceptor szerin-foszforilálódását a PCOS-ben szenvedő nők 50 százalékában azonosították, génjének variánsai szintén összefüggést mutattak a PCOS előfordulásával.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p2)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p2)
Az inzulin és a hozzá szerkezetileg igen hasonló inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) receptorán keresztül serkenti az LH közvetítette androgénszintézist. Az inzulin hat a folliculusok érésére is. Korai follicularis atresiát okozva hozzájárul a PCOS-re jellemző anovulatoricus ciklusok létrehozásához.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p3 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p3)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p3)
Az inzulin a májsejtekben gátolja bizonyos kötőfehérjék szintézisét. Az IGF-1 a szérumban saját kötőfehérjével rendelkezik (IGFBP-1). Ennek szintjének csökkentése a biológiailag aktív IGF-1 frakciójának növelésével növeli az ovariális hiperandrogenizmust. A szexuálhormon-kötő fehérje (SHBG) szintézisének csökkentése a hormonálisan aktív tesztoszteronfrakció növelésével szintén a hiperandrogenizmus irányába hat. A biguanid metformin PCOS-ben megnyilvánuló hatásosságával (az inzulinérzékenyítésen keresztül a menstruációs ciklus rendezése, a fertilitás javítása, a klinikai hiperandrogenizmus tüneteinek csökkentése) indirekt bizonyítékául szolgál az inzulinrezisztencia meghatározó fontosságára PCOS-ben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Beke Artúr (szerk.) (2024): Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640255 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p4 (2024. 12. 03.)
Chicago
Beke Artúr, szerk. 2024. Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p4)
APA
Beke A. (szerk.) (2024). Nőgyógyászati kórképek genetikai háttere. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640255. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1181nbgh2__127/#m1181nbgh2_121_p4)
Itt említendő meg, hogy az androgén bioszintézisben kulcsfontosságú CYP17 gén (Cytochrome P450 Family 17 Subfamily A Member 1) által kódolt CYP17 enzim (az enzimcsaládnak megfelelő elnevezéssel P450c17, funkcionális elnevezéssel 17α-hidroxiláz/c17,20-liáz) szerin-foszforilációja a P450c17 17/20-liáz aktivitás fokozásával jár, ami szintén oka lehet a hiperandrogenizmus kialakulásának.