A digitális eszközökkel elkészíthető produktumok lehetővé teszik, hogy az irodalomban megformálódó esztétikai tapasztalat más médiumokban, valós vagy online közösségi térben, kapcsolathálóban is megélhető élményként legyen befogadható és megosztható. A digitális eszközökre épülő tanításnak további eszközei lehetnek a gyakorlás, a mérés-értékelés didaktikai feladataira is alkalmas tesztszerkesztők, melyekkel az irodalomtanítás esetében például irodalomtörténeti, szövegismereti kérdéssor állítható össze. Ugyanakkor a szövegekhez kapcsolódó tesztek a szövegértési készséget is fejlesztik, mérik. Tesztek szerkeszthetőek például Google-űrlappal, a redmenta.com, a kerdoivem.hu, a digiteszt.hu, a classmarker.com felületeken, illetve e-learning keretrendszerben. A tesztek többféle feladattípust alkalmaznak, így például az egyszeres vagy a többszörös feleletválasztást, a válaszelemmel kiegészítést, a hozzárendelést vagy párosítást, az igaz-hamis választást. A válaszelemmel kiegészítés nehézsége, hogy a megadott helyes választól írásmódjában eltérő választ a javítás hibásnak érzékeli. Az egyes tesztszerkesztők kínálnak erre megoldási lehetőségeket, mint például az egyenkénti felüljavítást. A kérdéstípusok megválasztását befolyásolja, hogy mit mérünk, milyenek a mérés körülményei, így például figyelnünk kell arra, hogy a megadott időbeállítás, a kérdések sorrendje hogyan befolyásolja a várható eredményt. Ha a kérdések egymásutánját véletlenszerűre állítjuk be, a szövegismereti teszt kitöltése nem teszi lehetővé a szövegben való lineáris előre haladást, illetve az időbeállítással már döntünk arról, hogy a kérdések megválaszolásakor lesz-e lehetőségük a diákoknak belelapozni a szövegbe. Mivel a teszt nem öncélúan kérdez rá például egy regény esetében történetmozzanatokra, hanem az értelmezőtevékenységet előkészítve, érdemes a szerkesztéskor a kérdés nyelvi megalkotottságára is figyelni. A digitális tesztszerkesztés éppúgy nem jelent kizárólagos adatkereső kikérdezést, mint ahogyan papíralapú feladatlapok kérdései sem.