Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

10.5.6. A manyupok einstandja

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010. november 24-én jelentette be a magánnyugdíjrendszer, az ún. II. pillér felszámolását.1 Ennek nyomán 2,8 millió magánnyugdíjpénztári tag automatikusan visszakerült az állami rendszerbe.2 A következmények makroökonómia hatását tekintve ez volt a 2. Orbán-kormány legnagyobb szabású intézkedése: közel 3000 Mrd Ft értékű felhalmozott vagyon, a GDP 10,7%-a került át a magánszektorból az államháztartásba.3 Indoklásként a kormány egyrészt azzal érvelt, hogy a nyugdíjpénztárak „eltőzsdézték” a tagok pénzét,4 másfelől pedig azzal, hogy nem pusztán rossz befektetési döntések születtek, hanem hűtlen kezelés5 is történt. Egészen pontosan a kormány a nyugdíjrendszer II. pillérét alkotó magánnyugdíjpénztárak (manyupok) 2945,3 Mrd Ft-os vagyonát szerezte meg.

Ez ugyan államosítás volt, de nem volt visszaállamosítás, hiszen a nyugdíjalapokban magánszemélyek friss megtakarításai halmozódtak.6 A trükk az volt, hogy a kormányzat egy erőteljes kommunikációs offenzívával megzsarolta a pénztártagokat, akik ezek után „önként” vállalták, hogy nem kérik a manyup-tagságuk fenntartását, és elfogadták, hogy – ellenkező értelmű nyilatkozat hiányában – a jogszabály erejénél fogva megtakarításaik átkerüljenek az állami nyugdíjalapba, valóságban a központi költségvetésbe. Csak egy elenyésző kisebbség – 2,8 millióból kb. 60 ezer tag – maradt a II. pillérben. A korábban működő 18 pénztárból 14 kénytelen volt lehúzni a rolót…

Ebben a vagyontömegben – a 2011. május 31-i fordulónapra készített leltár szerint 297 Mrd társasági részvény volt7 (10.7. táblázat). Ezek az eszközök az erre a célra létrehozott speciális pénzügyi alapba (Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap – NYRAA) kerültek.8 Hogy milyen társasági részesedések kerültek állami tulajdonba, arról pontos listát nem hozott nyilvánosságra a kormányzat. Csak a tőzsdei részvénytársaságok esetében kerültek ki adatok – feltéve, hogy az állami részesedés meghaladta az 5%-ot. Ez történt – például – a Magyar Telekom (korábban: Matáv) esetében. Az egykori állami tulajdonú, majd később privatizált cégek közül a következőről derült ki, hogy a manyup-rendszer államosítása nyomán részvényeik ismét az államhoz kerültek: Mol (2,6%),9 Richter (6,3%), Elmű (16%), Émász (11,7%), Rába (12,8%), PannErgy10 (5,7%), Egis (5%)11.12

2012-ben egy törvénymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy az NYRAA eszközeit térítésmentesen átadhassa az MNV Zrt.-nek, így 2012-ben 132,6 Mrd Ft, 2013-ban 65 Mrd Ft értékű eszköz – zömében részvény és üzletrész – került át az MNV Zrt.-hez, ahonnan ezek a részvények (vagy ezek része) átkerültek az általa alapított, és 100%-ban a tulajdonában álló Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-be.13 2015 január 31-én az NYRAA meg is szűnt.14

10.7. táblázat. Az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználása, 2011–2013

Mrd Ft	2011. máj. 31.	2011. dec. 31.	2012. dec. 31.	2013. dec. 31.
Összes forinteszköz	2 433,4	455,2	106,7	0,2
Befektetési jegy és ETF*	595,8	117,1	71,1	0,0
Részvény	189,6	175,5	21,6	0,0
Magyar állampapír	1 376,1	0,0	0,0	0,0
Jelzáloglevél és vállalati kötvény	110,0	20,2	4,9	0,0
Számlapénz	151,3	80,7	8,3	0,2
Összes devizaeszköz	511,9	229,1	209,3	0,0
Befektetési jegy és ETF*	386,6	81,4	84,6	0,0
Részvény	98,1	124,0	110,0	0,0
Magyar állampapír	2,0	0,0	0,0	0,0
Külföldi állampapír	1,3	0,4	0,2	0,0
Jelzáloglevél és vállalati kötvény	21,8	23,1	12,8	0,0
Számlapénz	0,0	0,2	1,6	0,0
Összes eszköz	2 945,3	684,3	316,0	0,2

Megjegyzés: * ETF (Exchange Traded Fund), magyarul: tőzsdén vásárolható befektetési alapok.

Forrás: www.napi.hu, 2014. márc. 4.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1266peam3_3374/#m1266peam3_3374 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1266peam3_3374/#m1266peam3_3374)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1266peam3_3374/#m1266peam3_3374)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

10.7. ábra. A magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználása, 2011–2015

Megjegyzés: A 2011-ben állam által átvett magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő alap 2015. január 31-én megszűnt, ám előtte egyes megmaradt eszközöket térítésmentesen átadott az MNV Zrt.-nek.

1	A Kormány 1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozata a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról. A törvényi felhatalmazást lásd 2010. évi C., illetve CI. tv.
2	2009-ben az MSZP vezette kormány már tett ilyen irányú lépést, amely később precedensként is szolgált. 2009-ben egy külön törvény lehetővé tette, hogy azok, akik rossz döntést hoztak, visszaléphessenek az I. pillérbe (pl. az 50 év felettiek). Az arányokat tekintve nem sokan, de azért több tízezren választották ezt a felkínált lehetőséget.
3	A történtek alapos elemzését lásd László (2018).
4	Lásd Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszteri megbízott nyilatkozatát 2011. júl. 22-én (http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/selmeczi-569-ezer-ember-realhozamat-eltozsdeztek-353984).
5	A KEHI 2012 májusában tett feljelentése nyomán négy éven át folyt a nyomozás több pénztár ellen (pl. Erste, Axa, Aegon), ám ezeket részben bűncselekmény hiányában, részben a bizonyítottság hiányában kivétel nélkül megszüntették (http://www.origo.hu/gazdasag/20120504-elkeszult-selmeczi-gabriella-jelentese.html, MN, 2014. okt. 2.).
6	Ez a forrás önmagában is azt tette lehetővé, hogy a kormány a GDP-arányos államadósságot 10 százalékponttal csökkentse. A vagyon 30%-át azonban a kormányzat más célokra használta. Lásd 10.15. ábra.
7	http://www.akk.hu/uploads/3wkMWO7y.pdf
8	A hivatalos adatok szerint a pénztári vagyonban devizában denominált külföldi részvények is voltak, összesen 98,1 Mrd Ft értékben. Más források szerint viszont az állam kezébe jutott külföldi részvényvagyon ennél sokkal nagyobb volt (511,9 Mrd Ft, illetve 400 Mrd Ft), és ennek eladása már akkor elkezdődött, amikor még létre sem jött az NYRAA. Korábban ugyanis angol, amerikai, német, francia, olasz, japán, de orosz, brazil, kínai és mexikói részvényekbe is fektettek a kötelező magánnyugdíjpénztárak. Az Index egyik oknyomozó riportja szerint 11 nappal az alap hivatalos indulása előtt, 2011. május 20-án az AKK az UniCredit bankot bízta meg a külföldi, vélhetően könnyen likvidálható papírok kezelésével, amit az alap irányító testülete megalakulásakor – utólag – tudomásul vett. Pedig az alap és az ÁKK között ekkor még nem is volt semmilyen szerződés, ami alapján az ÁKK kiválaszthatta volna, hogy kire bízza az alap értékpapírjait. Hogy miért és hogyan döntöttek pont az UniCredit mellett, az nyilvánvaló: az egész Manyup-ügyet kézben tartó Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter évtizedes barátságban állt a bank elnök-vezérigazgatójával, Patai Mihállyal. Lásd https://24.hu/fn/gazdasag/2011/05/23/nyugdij_zsiros_uzlet_unicreditnek/ https://index.hu/gazdasag/2015/10/08/nyugdijreform_es_adossagcsokkento_alap/
9	Ez a 2,6%-os csomag különösen értékes volt az állam számára, mert a visszavásárolt 22,1%-os csomaggal együtt már nagyon közel került a 25% + 1 szavazathoz. Ezt a határt az MNV Zrt. 2016 tavaszán – feltűnés nélkül – el is érte, miután az éves közgyűlésen döntés született a társaság 2%-os alaptőke-csökkentéséről. Így az MNV Zrt. részaránya 25,24%-ra nőtt, amit azután 2016 júliusában a cégbíróság is jóváhagyott.
10	A Pannonplast jogutódja.
11	Ezt a részvénycsomagot az MNV Zrt. 2013 novemberében 10,3 Mrd Ft-ért értékesítette, miután az Egis 50,91%-os tulajdonosa, a francia Servier-csoport 100%-os leányvállalata, az Arts et Techniques du Progrès a lebonyolító KBC Securities közreműködésével önkéntes vételi ajánlatot tett a piacon lévő Egis-részvényekre 28 ezer Ft-os részvényenkénti áron (MTI, 2013. nov. 5.).
12	NG, 2012. jan. 13.
13	Ez úgy került napvilágra, hogy hírlapi botrány keletkezett abból, hogy ez a cég 2015 novemberében versenyeztetés nélkül, a tőzsde megkerülésével értékesítette a BIF Rt. 5%-os részvénycsomagját a társaság kisebbségi tulajdonosának, Schmidt Mária kormánybiztosnak (www.hvg.hu, 2016. ápr. 19.).
14	Lásd 2019. évi EDP-jelentés.