Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.4.3. A 2. Orbán-kormány által kezdett szelektív kriminalizáció

A 2010-es választási kampány során a Fidesz jogi kabinetje nevében Balsai István a 2002–2010-es kormányzati periódus „13 legmocskosabb ügyének” kivizsgálására tett ígéretet, melyek közül 6 érintette vagy érinthette valamilyen formában az állami vagyonkezelés és privatizáció ügyét.1

Amerikai sajtójelentések szerint a német Daimler cég 2005-ben 300 ezer euró kenőpénzt adott meg nem nevezett magyar tisztviselőknek annak érdekében, hogy a Volánbusz Zrt. 32 darab Mercedes típusú buszt vásároljon tőlük.
Az MNV Zrt. 2008-ban szabálytalanul ment bele egy olyan földcsereügyletbe, amely végső soron azt célozta, hogy a Velencei-tó melletti Sukorón kaszinó épüljön (9.5.10.).
A Magyar Posta 2008 márciusában eladta a Moszkva tér közelében lévő székházát, és helyette drágán bérelt egy másikat.2
Célszerűtlen volt a Budapest Airport eladása 2005-ben (6.3.3.).
Célszerűtlen volt a Malév eladása 2007-ben és későbbi visszavétele (6.3.2.).
Egyes állami tulajdonban álló cégek (MVM, MÁV) vezetői erkölcstelenül nagy összegeket vettek fel végkielégítés címén (8.4.4.).

A választásokat követően a 2. Orbán-kormány Papcsák Ferenc, majd később Budai Gyula személyében kétéves mandátummal kormánybiztost nevezett ki a fent említett ügyek, illetve a korábbi 8 év valamennyi korrupciógyanús ügyének kivizsgálására. (A tisztség pontos megnevezése: elszámoltatási és korrupcióellenes Kkormánybiztos). Ez a „feljelentésügyi államtitkárság”3 funkcióját és működését tekintve a folytatása volt Keller László munkálkodásának, aki ezt a feladatot államtitkári rangban a MeH keretén belül látta el 2002–2004 között.4

Utólag visszatekintve a Keller–Papcsák–Budai kinevezéssorozatra, a 2002-es évet a magyarországi pártpolitikai küzdelmek szempontjából fordulópontnak is nevezhetjük. Nálunk is beköszöntött a más kelet-európai országokból ismert kompromat,5 amelynek keretében – akár a titkosszolgálatok bevetésével is – korrupciós ügyeket fabrikáltak, illetve álhíreket terjesztetek, amelyek alkalmasak voltak a választási eredmények befolyásolására is.6 Ezt a korszakot Lengyel (2010) idejekorán, nagyon találóan a „korrupciós hidegháború” korszakának nevezte.7

A dolog természeténél fogva a kormánybiztosok saját apparátusa, illetve a rendőrség és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok részleteiről a közvélemény nem értesülhetett. Csak annyi történt, hogy Papcsák, illetve Budai nagy gyakorisággal nyilatkozott a médiában, előre bejelentették, hogy majd feljelentést tesznek, s ezzel folyamatosan napirenden tartották az „elszámoltatás” ügyét. Végül is elég kevés feljelentés született, bár – Budai nyilatkozata szerint8 – a 2006–2010 közötti időszak gazdasági bűnügyeivel kapcsolatban 44 olyan ügyben folyt bűntetőeljárás, amelyben politikus, országgyűlési képviselő lehetett érintett. Budai felmentéséig, illetve a hivatal megszüntetéséig – 2012. augusztus 31-ig – a kormánybiztosság 1442 ügyet vizsgált,9 110 nyilvános jelentést és 61 bűntetőfeljelentést készített. Ennek nyomán 39 személy ellen emeltek vádat.10 Ezen belül a privatizációval, illetve az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyek száma meghaladta a 40-et is! Ezen ügyek túlnyomó többsége alaptalan vádaskodásnak bizonyult (9.3. táblázat).11 A politikai kudarcot 2013 novemberében Kövér László, a Fidesz egyik meghatározó politikusa is elismerte: „az elszámoltatás nem tartozik a sikerélmények közé” – mondta.12 Ettől függetlenül az elszámoltatási kampány fő szervezője, Balsai István, aki 1990–94 között az Antall-kormány igazságügy-minisztere volt, 2011-ben Orbán Viktor választása szerint az Alkotmánybíróság tagja lett.

9.3. táblázat. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos privatizációhoz kapcsolódó vizsgálatai, 2010–2012

	Érintett társaság, tranzakció neve	Feltételezett bűncselekmény időpontja	Vélelmezett kár (Mrd Ft)	Feljelentés időpontja	Feljelentés helye	Gyanúba fogott személy(ek)	Következmény
	Turisztikai, kulturális és sportügyek (6)
1	Óbudai Hajógyári-szigeti kaszinóberuházás (7.6.2.)	2007		2010. nov. 29.	Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF)	Ismeretlen tettes	Az ügyben a KNYF nyomozott. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a KNYF a gyanúsított kihallgatása nélkül folytatott nyomozást megszüntette.
2	Sukorói kaszinó beruházáshoz kapcsolódó telekcsere (9.5.10.)	2008	1,3	2010. dec. 1.	KNYF	Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Tátrai Miklós, Császy Zsolt stb.	Politikusok ellen az ügyészség végül nem emelt vádat. 2017-ben harmadfokon Tátrait és Császyt bűnösnek találták. Panaszaikat a strasbourgi törvényszék (ECHR) elutasította.
	Játékkaszinók alapítására és működtetésére 2005–2009 között kiírt koncessziós pályázatok						KNYF eljárást indított.
3	Fradi-pálya ingatlanainak, a zrt. részvényeinek értékesítése (3.8.)	2008	0,5	2011. márc. 25.	Legfőbb Ügyészség	Gyurcsány Ferenc, Tátrai Miklós, Markó Andrea, Császy Zsolt stb.	Vádemelés 5 személy ellen 2012. júl. 20-án, később a vádat az ügyészség ejtette.
4	A Club Aliga ingatlanegyüttes privatizációja, vagyonkezelésbe adása (3.8.4.)	2006					A NNI a vizsgálatot 2011 októberében azzal zárta le, hogy az államot nem érte kár.
5	Nemzeti Lóverseny Kft. alagi ügetőpályája13	2005	..	..	Legfőbb Ügyészség	Ismeretlen tettes
6	Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációja						Vizsgálat lezárva, további intézkedést nem igényelt.
Állami gazdaságok privatizációja (7)
7	Hód-Mezőgazda Rt. privatizációja	2004	< 1,0	2011. febr. 15.	ORFK	Ismeretlen tettes	A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az ügyben a gyanúsítotti kihallgatás nélkül indult nyomozás megszüntetésre került. A határozattal szemben benyújtott panaszt elutasították.
8	Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációja (7.2.2.)	2004	0,9	2011. máj. 24.	Békés Megyei Rendőr-főkapitányság	Ismeretlen tettes	Az NNI 2012. május 21-én megszüntette a nyomozást.
9	Szerencsi Mezőgazdasági Rt. privatizációja (7.2.2.)	2004					Az ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
10	Komáromi Mezőgazdasági Rt. privatizációja (7.2.2.)	2004	„milliárdos nagyságrendű”	2012. febr. 15.	Komárom-Esztergom megyei főkapitányság	Ismeretlen tettes. Budai feltevése szerint a vevő valójában Leisztinger Tamás strómanja volt.14	Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.15
11	Az újfehértói Agro-Summa Zrt. és Agro-City Zrt. privatizációs és haszonbérleti szerződései						A privatizációs vizsgálatokat jogsértés megállapítása nélkül lezárták.
12	Balatonnagybereki Állami Gazdaság (Balatonfenyves) privatizációja és az ezzel összefüggő földbérlet16	1992	7 – 8	2011. augusztus	Nemzeti Földalap (NFA)	Ludwig G. Braun német befektető	A 2011 szeptemberében tett feljelentés után a Kaposvári törvényszék is, és egy bécsi választott bíróság is érvényesnek mondta ki a privatizációs szerződést. Hűtlen kezelés ügyben még 2013-ban is folyt a nyomozás. A perbe fogott befektető (Hubertus Agráripari Bt.) 2016 elején minden perét jogerősen megnyerte.17
13	Bábolna Zrt. felszámolása (Ménesbirtok, IKR Zrt. pályázata, pénzesgyőri ingatlanok értékesítése) (8.10.)	2009		2011. július	Tatai Városi Ügyészség	Somogyi Ferenc felszámoló.	A pénzesgyőri ingatlan ügyében a KNYF-en folytatott nyomozás megszüntetésre került. A bűntető ügyben a komáromi bíróság 2012-ben mondta ki első fokon, hogy nem történt bűncselekmény. Az ügyben Budai személyiségi jogi pert vesztett a bábolnai polgármester asszonnyal18, majd később Tátrai Miklóssal szemben is.19 A büntető perben a másodfokú, jogerős döntés ugyancsak felmentő volt.
Egyéb privatizációs tranzakciók (7)
14	Hajdú-Bét Rt. csődje, majd felszámolása	2003–2004	3,2	2011. október	Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)	A céget tulajdonló Wallis Zrt. vezérigazgatója 1999–2005 között Bajnai Gordon volt.20	Zsigó Róbert, fideszes politikust Bajnai ismételt rágalmazásáért a bíróság bocsánatkérésre kötelezte.21 2015 októberében a Kecskeméti Járási Ügység a Hajdú-Bét felszámolásával kapcsolatos nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.22
15	Budapest Airport koncessziós értékesítése és vagyonkezeléssel összefüggő jogügyletek (6.3.3.)	2005	24	2011. október	KNYF	Ismeretlen tettes	A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás gyanúsított kihallgatása nélkül megszüntetésre került. Később a KEHI indított vizsgálatot ugyanebben az ügyben.23
16	A Malév privatizációja és négy további tranzakció (6.3.2.7.)24	2007–2010	Legalább 60	2012. január	KNYF	Ismeretlen tettesek, de név szerint megemlített felelősök (pl. Veres János, Vásárhelyi István).	A Legfőbb Ügyészség szerint a KNYF egy feljelentést elutasított, a fennmaradt 4 ügyet egyesítették. Gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
17	Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. privatizációja						n.a.
18	Rehab Zrt. privatizációja						Az illetékes szervek felé vizsgálati jelentésbe foglalt javaslattétel megtörtént.
19	Taszári Kapos repülőtér privatizációja	2006–2008				Kolber István miniszterelnöki megbízott érintett	A vizsgálat lezárult, de a KEHI folytatta.
20	A Hungalu-csoport privatizációjának és a vevők általi környezetvédelmi kötelezettségvállalások felülvizsgálata a vörösiszap-katasztrófa során						KEHI vizsgálat indult 2010 novemberében.
MÁV-csoport decentralizált privatizációs üzletei (9) 25
21	MÁV Cargo Zrt. privatizációja	2007					A vizsgálat 2018 végéig nem állapított meg jogsértést.
22	MÁV Multiszolg Kft. privatizációja						Ha volt is jogsértés, elévült.
23	MÁV Pan-Tel Zrt.-ben fennálló részesedések értékesítése						Ha volt is jogsértés, elévült.
24	MÁV Eurometro Kft.-ben fennálló üzletrészének értékesítése						A vizsgálat nem állapított meg jogsértést.
25	MÁV Carpathian Cargo s.r.o. értékesítése
26	MÁV Jegynyomda Kft. értékesítése
27	MÁV Debreceni Járműjavító Kft. értékesítése
28	MÁV Dataplex Kft. értékesítése						NAV nyomozás eredményeképpen 2 gyanúsított volt.
29	MÁV Hajdú Kft. értékesítése						Hűtlen kezelés és hanyag kezelés miatt a Hajdú-Bihar Megyei Rkp. nyomozott.
30	MÁV Informatika Zrt.						2014 februárjában vádemelés a vezérigazgató ellen egy 2005-ös szerződés kapcsán, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Privatizációhoz kapcsolódó tanácsadói és egyéb szerződések (4)
30	FHB privatizációjával összefüggő tanácsadói és megbízási szerződések privatizációja (6.9.12.)						n.a.
31	Postabank-perrel összefüggésben könyvvizsgálói tevékenység útján az államot ért vagyonvesztés (6.9.13.)				NNI		Volner János feljelentése alapján az NNI nyomozás, gyanúsítotti kihallgatásra is sor került.
32	Az ÁPV Zrt., KVI és az MNV Zrt. tanácsadói és megbízási szerződései a Deloitte Zrt.-vel, IFUA Horváth & Partners Kft.-vel				NNI		NNI nyomozott.
33	MNV Zrt.–Schmidt Ügyvédi Iroda megbízási és letéti szerződései
Székház- és egyéb ingatlanügyek (6)
34	MTV-székház értékesítésével és a Kunigunda utcai új székház bérlésével összefüggő jogügyletek	2004–2008			NNI		A Fidesz tett feljelentést. A gyanúsított Rudi Zoltán TV elnök volt. 2014 novemberében a Fővárosi Főügyészség a nyomozást megszüntette.
35	MAHART Zrt. székházának privatizációja						n.a.
36	Új Erkel Színház és operai logisztikai központ értékesítésének vizsgálata						n.a.
37	Újpesti hajójavító műhely területeinek értékesítése						n.a.
38	Volánbusz Zrt. ingatlanok értékesítése, visszabérlése						A BRFK nyomozott.
39	A moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) ingatlanának értékesítése (4.8.2.).	2008–2009	7 Mrd Ft		KNYF	Tátrai Miklós, Császy Zsolt, Fekszi Márta, Székely Árpád, Bodnár Terézia, Morvai Attila.	2017 tavaszán jogerős felmentés bűncselekmény hiányában – minden vádlott esetében.
40	A DRV Zrt. Balatonfüred Öreghegyi út 26. szám alatti ingatlan értékesítése						A vizsgálat lezárult, intézkedést nem igényelt.
41	Köztársaság tér 27. sz. alatti ingatlannal kapcsolatos jogügyletek						n.a.
42	Balatonlellei HM-üdülő értékesítése						Illetékes szervek felé javaslattétel.
43	Fapál László honvédelmi államtitkár szolgálati lakásának értékesítése („tábornokper”)	2006	39 M Ft	2011. március	KNYF	Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Fapál László honvédelmi közigazgatási államtitkár és tucatnyi honvédfőtiszt.	Juhászt 2016-ban jogerősen felmentették. Az I. fokra visszautalt perben, 2019 elején Fapált minden vád alól felmentették.
48	Magyar Posta Zrt. Krisztina körúti székházának eladása és új irodaház bérlése	2008. január	min. 6,6 Mrd Ft	2010. aug.		Szabó Pál vezérigazgató, Somkuti István vezérigazgató-helyettesről, Kamarás Zoltán társasági portfólióért felelős, és Varga Zsuzsanna társaságokért felelős ügyvezető igazgató.	2019 tavaszán, jogerősen, bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentett a bíróság.

Forrás: http://elszamoltatas.kormany.hu/index, saját gyűjtés.

23: Szili Katalin is teljes felülvizsgálatot követel

Az 1989 óta megkötött mintegy 1700 privatizációs szerződés teljes átvizsgálását, „leltárazását” akarja elérni a Szociális Unió26 – ezt 2011 őszén jelentette be Szili Katalin, a szervezet elnöke, független országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi elnöke. A politikus a bezárt kabai cukorgyárnál tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: elsősorban a magánosításkor vállaltak – foglalkoztatási és járulékfizetési, valamint hazai beszállítók alkalmazására vállalt kötelezettségek – ellenőrzése és az esetleges hiányosságok „bevasalása” a céljuk, végeredményben pedig a foglalkoztatás növelése. Mint mondta, májusban már beterjesztette kezdeményezését a parlamentnek, de ha ezt nem veszik napirendre, népi kezdeményezésként, aláírásgyűjtéssel érnék el céljukat. A kezdeményezés sikerre viteléhez 50 ezer támogató aláírásra van szükség.27

24: Elszámoltatási ígéretek a 2018-as kampányban

„A tisztességtelenül szerzett vagyonok visszaszerzésére minden jogállami eszközt igénybe veszünk” – ezt a viszonylag mérsékelt hangú üzenetet írta be kampányprogramjába a Lehet Más a Politika (LMP). Hasonlóan mérsékelt volt a Demokratikus Koalíció (DK), amely a „maffiaállam és vezetői és kiszolgálói által ellopott közvagyont” törvényes jogi keretek között tervezte visszavenni, majd a visszavett vagyonra alapozva egyfajta kárpótlást ígért a trafikmutyi károsultjainak, a csaló brókercégek megkárosult befektetőinek, a földbérlőknek stb. Az MSZP–Párbeszéd alakulat az igazságtételt egy majdan felállítandó korrupciós ügyészségre hagyta volna. Az Együtt azt ígérte, hogy „az Orbá család és strómanjai által megszerzett vagyonelemeket” állami tulajdonba veszi, akár a tulajdon biztonságához való jog megsértése árán is. A Jobbik közpénzvisszaszerző bizottság felállítását ígérte, emellett – 2002-ig visszamenőleges hatállyal – oligarchaadó bevezetésével fenyegette azokat, akik esetében az évenkénti vagyongyarapodás meghaladta a 300 millió Ft-ot.28

1	2010 márciusában a párt 10 + 1 ügyet nevezett meg. Később ezt a listát újabb két tétellel bővítette Lázár János, a Fidesz-kampány egyik vezető embere (www.origo.hu, 2010. ápr. 7., www.index.hu, 2010. ápr. 19.)
2	Az ügyben maga Balsai tett feljelentést 2010 februárjában. Az ún. Postapalota 18 ezer m2-es épületért egy, a Wallis-cégcsoporthoz tartozó kft. – egyetlen, szabályos pályázóként – 4 Mrd Ft-ot fizetett. Ezt megelőzően, 2007-ben 10 évre szóló, összesen 13,5 Mrd Ft értékű bérleti szerződést kötött a Posta egy XIII. kerületi irodaházra. A két számot egymásból kivonva jön ki a 9,5 milliárdos „többletköltség”. Ám ez csalóka, hiszen a 10 éves szerződésből 5 év még hátra volt a vizsgálat megindításakor, ráadásul a Krisztina körúti épület felújításra szorult volna. Az ügyletet korábban az Állami Számvevőszék is ellenőrizte, és azt kifogásolta, hogy a Posta nem vizsgálta meg azt, hogy mi lett volna, ha marad a régi helyén. Ugyancsak vizsgálta az ügyet az MNV Zrt. FB-je is. Szerintük ez üzleti típusú döntés volt, amelyet utólag az MNV Zrt. FB-jének nem volt feladata megítélni. A BRFK 2013 februárjában készült el a vádemelési javaslattal. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Fővárosi Főügyészség hat emberrel szemben 2013 augusztusában emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak közül hárman a Posta, hárman az MNV Zrt. dolgozói voltak (http://hvg.hu/ingatlan/20130823_postapalota_eladasa_vademeles). A per 2015 januárjában kezdődött; a másodfokú jogerős ítélet 2019 tavaszán: bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentettek. (A Postapalotát később az MNB egyik alapítványának vagyonkezelő cége 7 Mrd Ft-ért visszavásárolta, majd további 7,7 Mrd-ot irányzott elő a felújításra.) Egy másik, sokkal kisebb értékű ügyben is volt nyomozás. A 2011. évi ÁSZ-jelentés megállapítása szerint a Posta Oktatási Központ (POK) saját tulajdonú ingatlanból az új irodaházba történt 2009-es átköltöztetése 72 M Ft többletköltséget okozott. Az ÁSZ jelentése alapján az MP Zrt. új vezetése feljelentést is tett. A BRFK 2013 áprilisában a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a POK áthelyezése fontos stratégiai döntés volt. A Magyar Postának szüksége volt egy korszerű, nagy kapacitású, jól felszerelt Oktatási Központra, tekintettel arra, hogy évente mintegy 10 ezer főt oktat. A hivatkozott határozat rögzítette, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint szándékos vagyonkezelői kötelezettségszegés nem történt, a cselekménnyel ok-okozati összefüggésben vagyoni hátrány nem keletkezett, és olyan információ sem merült fel, amely a bűncselekmény gyanúját megalapozná (http://www.asz.hu/jelentes/15059/jelentes-a-magyar-posta-zrt-gazdalkodasanak-ellenorzeserol-szolo-jelentes-javaslatai-hasznosulasanak-utoellenorzeserol/15059j000.pdf).
3	Sárközy (2012: 97). A kormánybiztos saját értékelését lásd Papcsák (2011). Ebben az írásban Papcsák 19 gyanús ügyet említett, mint az első három hónap vizsgálatainak hozadékát.
4	https://atlatszo.hu/2016/11/02/igy-sikerult-az-elszamoltatas-az-elso-orban-kormany-bukasa-utan/
5	A szó az orosz komprometyirujuscsij matyerial kifejezésből rövidült le.
6	Hogy ne csak magyar példákra hivatkozzunk: Csehországban 2013 nyarán a jobboldali-liberális Nečas-kormány lemondani kényszerült, miután a rendőrség korrupcióellenes és szervezett bűnözés elleni részlege egy látványos akció során – éjjel fél 12-kor a kormány épületében – minisztereket vett őrizetbe azzal a gyanúval, hogy a kormányfő utasítására megvesztegettek néhány szakadár parlamenti képviselőt. Hónapokkal később ebből semmi sem bizonyosodott be és vádemelésre sem került sor.
7	A kezdő időpont megjelölésében Lengyel – nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc iránti személyes antipátiájától elfogulva – tévesen 2004-et írt. Valójában Keller Lászlót a Medgyessy-kormány nevezte ki közpénzügyi államtitkárnak a 2002-es kormányváltás idején. Mint a vele készült interjúból is kiderült, Keller feladatai között a privatizációs ügyek vizsgálata egyáltalán nem szerepelt (Gavra, 2003). Papcsák és Budai azonban kifejezetten „utazott” a privatizációhoz kapcsolható ügyekre.
8	2011. aug. 6. (http://www.budaigyula.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=348&Itemid=1). 2012 elején Budai saját honlapot is kapott (http://elszamoltatas.kormany.hu/index).
9	Ez a szám később önálló életet élt – de eltorzítva. 2013 novemberében ugyanis egy nyilvános rendezvényen Kövér László, a Fidesz egyik meghatározó személyisége „több mint 1400 eljárás”-ról beszélt, majd ez a szám úgy is megjelent, mint a feljelentések száma (http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/342786_kover_vereseg_eseten_mindent_elveszitunk).
10	Budai és hivatalának működéséről lásd részletesen NSZ, 2012. júl. 30., aug. 31.
11	A fentieken túlmenően a 2. és 3. Fidesz-kormány 2011-ben nyomozást indíttatott a Fővárosi Vízművek, illetve a Csatornázási Művek privatizációja kapcsán is. Az első ügyben még 2016-ban is nyomoztak ismeretlen tettes ellen, a második cég esetében eredménytelenség okán már korábban lezárták a nyomozást (HVG, 2016. dec. 15.).
12	Az Országgyűlés elnöke a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezete által szervezett országjáró kerekasztal-beszélgetés budaörsi állomásán beszélt 2013. nov. 27-én (http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/342786_kover_vereseg_eseten_mindent_elveszitunk).
13	HVG, 2011. júl. 2.
14	http://elszamoltatas.kormany.hu/feljelentest-tett-budai-gyula-a-komaromi-mg-rt-privatizacioja-ugyeben
15	Erről részletesebben lásd Huth Gergely–Villányi Károly „Százmilliós ajánlat a fecnin” c. cikkét (MN, 2005. jan. 29.).
16	HVG, 2011. szept. 3., 2013. ápr. 13., 2014. nov. 1.
17	Részletesen lásd https://blog.atlatszo.hu/2016/03/a-veletlenek-ebben-az-ugyben-nehezen-megmagyarazhatoak-hubay-gyula-ugyved-a-hubertus-ugyrol/
18	MN, 2012. jan. 24.
19	NSZ, 2013. máj. 31.
20	Lásd http://www.origo.hu/itthon/20111010-atadta-a-hajdu-betjelentest-budai-gyula-az-adohatosagnak.html
21	http://www.hir24.hu/belfold/2015/01/29/zsigo-robert-bocsanatot-kert-bajnai-gordontol/
22	NSZ, 2015. okt. 7.
23	HVG, 2014. szept. 27., 18–19.
24	A Jobbik 2010. május 20-án feljelentést tett a Malév „privatizációs ügyletei” kapcsán különösen jelentős kárt okozó csalás és számviteli fegyelem megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt. Az ún. viszontgaranciás tranzakció kapcsán az MNV Zrt. már 2010. május 31-én tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
25	A kormánybiztosi hivatal 2012. febr. 13.-án kiadott közleménye szerint a vizsgált 15 ügyben – melyek közül több egyáltalán nem kapcsolódik a privatizációhoz – összesen 14,7 Mrd Ft hátrány érhette a MÁV-ot. A közlemény nem utal arra, hogy a két vizsgáló szervezet – Budai hivatala, illetve a KEHI – feljelentést tett volna.
26	Kezdetben mozgalom, 2010-től pártként működött.
27	MTI, 2011. szept. 15.
28	HVG, 2018. márc. 15.