Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon III.

Viták, megoldások, értékelések

9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018

Miközben a magyar közvélemény tudatában a privatizáció és a korrupció fogalma szorosan összekapcsolódott, egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a közvélekedés erősen túloz, és összemossa a különféle gazdasági tranzakciókat. Ilyen típusú összemosódás történik akkor, amikor a köznyelv egyaránt korrupciónak tekinti az orvosi hálapénzt vagy a közlekedési rendőrök 5-10 ezer forintos nagyságrendű vesztegetését (vagyis a fogyasztói korrupciót), valamint a milliós-milliárdos közbeszerzési és privatizációs tranzakció során megesett vagy megesettnek vélt mindenféle törvénytelenséget, szabálytalanságot és etikai vétséget (vagyis a vállalati-vállalkozási korrupciót).

Az is összemosódás, amikor a privatizáció folyamatához kapcsolnak olyan ügyeket, amelyek más természetűek. A közvéleményt leginkább megérintő nagy ügyek, mint például

a Kalasnyikov-botrány (4.2.3.4.),
a magyar olajgate-ügy (6.1.1.3.),
az olajszőkítés (6.2.10.) és az ezzel összefüggő igazi maffiaháború 1996–98 között,1
az egykori szovjet államadósság (1.4.3.) levásárlásához kapcsolódó, összességében katasztrofálisan alacsony hatékonyságú üzletek,2
a K&H Bank botránya (az ún. brókerbotrány),
a főváros renoméját porrá zúzó ún. Hagyó-ügy,3 a főváros irányítása alatt álló cégek vezetőinek utólagos elszámoltatása, illetve perbe fogása (Főtáv,4 FKF Zrt.,5 Fürdőigazgatóság6),
illetve a BKV-hoz és a Budapest Airporthoz kapcsolódó ún. Sziebert-ügy7

sehogy sem vagy csak közvetett módon kapcsolódott a szűkebb értelemben vett privatizációhoz, vagyis az állami vállalatok eladásához. Az esetek többségében – ha történt egyáltalán bűncselekmény –, az valamiféle közbeszerzési ügyhöz kapcsolódott.

1	Hátterük ma is alig ismert. Lásd az egyik legjobban tájékozott magyar bűnügyi újságíró, Fekete Gy. Attila áttekintő írását a máig feltáratlan Szlávy-gyilkosság kapcsán (NSZ, 2009. okt. 31.).
2	Például a Vértesi Erőmű Kapolyi Imre által tervezett rekonstrukciója (6.5.12.), a Mahart által megvásárolt, majd eladott 5 orosz tengeri hajó beszerzése és eladása (6.13.2.2.).
3	Hagyó Miklós, Budapest főpolgármester-helyettesének (2006–2010) korrupciós kálváriája 2009 augusztusában kezdődött. 1) Először okirat-hamisítással vádolták. Ebben az ügyben 2012-ben felmentették. 2) 2010 januárjában, tehát még az országgyűlési választások előtt, sorra őrizetbe vették Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes közeli munkatársait. A Hagyót személyében érintő ügyekben a feljelentő Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója volt, aki – az ilyenkor szokásos eljárást követve – ismeretlen elkövető ellen tett feljelentést. Március 6-án Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy nokiás telefondobozban adott át 15 M Ft készpénzt Hagyó Miklósnak, amit a Synergon nevű IT-cég küldött (MaNcs, 2014. febr. 20.). Később viszont azt állította, hogy vallomása hamis volt, csak ügyészi nyomásra tette. A választások után, 2010. május 14-én Hagyót előzetes letartóztatásba helyezték, kb. 6 hónapot töltött előzetesben. A vádhatóság szerint a Hagyó által létrehozott és vezetett bűnszervezet (maffia) 14 tagja 2007–2008-ban közel 1,5 Mrd Ft-nyi vagyoni kárt okozott. A 2016 elején megszületett 1. fokú ítélet a bűnszövetkezet vádját elutasította. Hagyó büntetése 2 év börtön lett, amit próbaidőre felfüggesztettek. Több más vádlott, így két BKV-s vezérigazgató is hasonló nagyságú, felfüggesztett börtönt kapott, másokat – így például Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főpolgármester egykori tanácsadóját – minden vád alól felmentettek. A „nokiás doboz” ügye már a vádiratba se került be. A jogerős döntés, amely 2017 szeptemberében született meg, fenntartotta a „bűnszövetkezeti” minősítést, de a bizonyítékok gyengesége miatt Hagyó csak másfél év börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve. Hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntettében találták bűnösnek. Két másik vádlott esetében viszont súlyosbította a bíróság az elsőfokú ítéletet. Antal Attilát, a BKV egykori vezérigazgatóját 2 év börtönre ítélték hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt. A BKV volt kommunikációs igazgatója pedig három év letöltendőt kapott.
4	Kovács Lajos egykori vezérigazgatót 2016 januárjában jogerősen is felmentették a csalás és hűtlen kezelés vádja alól, amelyet több, 2007-es és egy 2008-as üzleti tranzakció miatt akasztottak a nyakába. Kovács korábban 6 hónapot töltött előzetes letartóztatásban (http://www.hirado.hu/2016/01/26/jogerosen-felmentette-a-birosag-a-volt-fotav-vezert/).
5	Bielek Pétert, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját egy vidéki hulladéklerakó beruházás kapcsán tartóztatták le 2010 tavaszán. Őt és társait az ügyészség hűtlen kezeléssel és 70 M Ft károkozással vádolta. 2015 őszén 1. fokon valamennyiüket felmentették.
6	A Fővárosi Fürdőigazgatóság 2006–2009 közötti működése kapcsán két ügyben indult nyomozás. Az egyik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) 2 Mrd Ft-os ún. beléptetőkapu-projektjének közbeszerzési ügyében folyt. A Demszky-féle városvezetést a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezető-helyettese, György István jelentette fel még 2009-ben. Bizonyítottság hiányában az ügyet a BRFK 2016 novemberében vádemelés nélkül zárta le (http://index.hu/belfold/2015/11/12/elbukott_egy_ujabb_fideszes_elszamoltatas/). Mindezzel párhuzamosan 2010 óta folyt a nyomozás a BGYH vezérigazgatója, az SZDSZ által kinevezett, Ferenci Tibor ellen. Őt a fővárosi fürdők egyes tevékenységének kiszervezése miatt vádolták hűtlen kezeléssel. Ferencit 2017 márciusában – bűncselekmény hiányában – jogerősen felmentették (http://index.hu/belfold/2017/03/02/a_demszky-era_ujabb_vezetojet_mentettek_fel/).
7	Sziebert György a BKV jogi igazgatója volt 2008–2009-ben. A gyanú szerint ő és 12 társa – így például Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója bűnszövetségben és üzletszerűen fogadtak el 5-10%-nyi kenőpénzt különféle ügyvédi irodáktól fiktív megbízások fejében. 2015 nyarán az említett három személy ellen amiatt is vádat emeltek, hogy 2006-ban 11 millió Ft kenőpénzt fogadtak el a repülőtér taxipályázatára jelentkező Zóna Taxi cégtől (http://index.hu/gazdasag/2015/07/24/vesztegetes_es_csalas_a_budapest_airportnal/). 2017 májusában Sziebert folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetésért, II. fokon 7 év letöltendő fogházbüntetést, Rényi-Vámos Krisztina 5 év letöltendőt kapott. Ténylegesen Rényi-Vámos 2009 decemberében került előzetes letartóztatásba, amelyet 2010. június 8-án szüntetett meg a bíróság, és azzal egy időben elrendelte az asszony házi őrizetét, majd ugyanaz év december elején tovább enyhített a kényszerintézkedés fokozatán, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. Ennek a kivételes bánásmódnak az lehetett az egyik oka, hogy Rényi-Vámos Krisztina a Budapest Airportnál tulajdonképpen a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízottjaként dolgozott (https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&AN=reintegracrenyivamos&MN=Hirmix&LN=Hungarian). Rényi-Vámos még 2009-ben, a BA-tól való elbocsátását követően munkaügyi pert is indított, de a per a felek megállapodása szerint végül el sem kezdődött. Sziebert büntetését az is befolyásolta, hogy a táblabíróság szerint az is bizonyítást nyert, hogy későbbi munkahelyén, a BKV-nál egy informatikai szolgáltatás megrendelése esetében is hasonló bűncselekményt követett el.