A VI. kerület Andrássy út 47. alatt található ingatlan 2004-es értékesítésével kapcsolatos feljelentés ügye 2011-ben került bíróság elé, és egyes vádlottak esetében 2018 februárjában született meg a jogerős ítélet. A vádlottak között volt Fürst György vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármester3 és 23 MSZP-s, illetve SZDSZ-es vádlott-társa, akik annak idején megszavaztak bizonyos testületi döntéseket (miközben a fideszes képviselők ellene szavaztak vagy tartózkodtak.). A BRFK néhány héttel a 2014-es önkormányzati választás előtt tett vádemelési javaslatot a Fővárosi Főügyészségnek a 2010 előtti képviselő-testület MSZP-s és SZDSZ-es tagjai ellen 1,9 Mrd Ft-os vagyoni kár okozása alapján. A gyanú szerint 2004-ben a 24 helyi politikus szándékosan, ár alatt adott el még további 10 db, nagy értékű terézvárosi ingatlant (tételesen: Andrássy út 2., 21., 23., 35., 45., Munkácsy–Podmaniczky-háztömb, Liszt Ferenc tér 7., Anker köz 1–3., Oktogon tér 4., Dalszínház utca 2.4) is. Egy másik csomagba tartozott az Andrássy út 3. (Saxlehner-palota), amelyet a bíróság később korábbi üggyel egyesített, valamint az Andrássy út 8., Andrássy út 52. cseréje és a tetőtéri ingatlanok eladása. Az elsőrendű vádlott itt a kerületi polgármester, Verók István (MSZP) volt. A vádlottak padjára került további dr. Rabin László, egykori SZDSZ-es alpolgármester is. Verók és Rabin azonban még az ítélethirdetés előtt, 2012 szeptemberében, illetve 2015 nyarán meghalt. Ugyancsak meghalt még két további vádlott és a koronatanú is. A jogerős ítélet alapján Fürst 2 év felfüggesztett szabadságvesztést kapott hűtlen kezelésért, az összes többi vádlott pedig megrovást kapott hanyag kezelésért. Korrupcióra utaló körülményt a Fővárosi Ítélőtábla nem talált. Az Andrássy út 3. és 47. alatti ingatlanok eladásának ügyével 2019-ben a Kúria is foglalkozott, aminek döntése alapján a Fővárosi Főügyészség 2020 februárjában további 14 egykori önkormányzati képviselővel és 2 egykori jegyzővel szemben emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. Az ügyészség az ügyet egyesíteni kívánta a Jókai u. 10. alatti ingatlan ügyében folyó perrel is. Az újonnan megfogalmazott vád szerint a vádlottak hűtlen kezelést követtek el azzal, hogy felhatalmazást adtak a polgármesternek az önkormányzati ingatlan versenyeztetési eljárás nélküli, forgalmi értéken aluli értékesítésére.5

 

A VII. kerületben két nagyobb ügyletet ért korrupciós vád. Az egyik ügyben Hunvald György MSZP-s polgármester és Gál György SZDSZ-es önkormányzati képviselő, a gazdasági bizottság elnöke és még közel 20 további személy került gyanúba. A 2006-ban született feljelentés szerint Erzsébetváros önkormányzata jogellenesen adott el 17 ingatlant,6 a vádlottak pedig – maffiaként – 2003–2004-ben korrupciós pénzeket tettek zsebre. Az eredeti büntetőfeljelentés három civil szervezettől – köztük a Levegő Munkacsoporttól – származott. Hunvaldot 2009-ben helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2 és fél évet börtönben töltött. A vád szerint 360 M Ft kenőpénz tapadt a kezéhez.7 Hunvaldot 2016 májusában a Kúria minden vád alól felmentette. 2020-ban a felülvizsgálati eljárást újrakezdve a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvaldot 27 M Ft értékű fiktív szerződés miatt – első fokon – 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

 

Ugyanebben a kerületben – Vattamány Zsolt egykori fideszes önkormányzati képviselő, a későbbi polgármester feljelentése alapján – 2010-ben három másik ingatlan, köztük az Almássy téri Szabadidőközpont eladása, illetve apportálása miatt is nyomozás indult. Ezt 2017-ben zárta le a Központi Nyomozó Főügyészség arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg bűncselekmény, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Hét év alatt még egyetlen gyanúsítotti kihallgatás sem történt meg. 8

 

A karaktergyilkosság jó példája a budapesti, XI. kerületi Kopaszi-gát melletti területek privatizációja. Ezeket a telkeket 2005-ben a KVI értékesítette az ismert MSZP-közeli vállalkozó, Leisztinger Tamás egyik offshore cégének. Az ügyben Schneller Domonkos fideszes fővárosi képviselő tett feljelentést, aki – a KVI-s tisztviselőkön kívül – Veres János akkori pénzügyminisztert és az MDF-et is belekeverte az ügybe. A gyanú szerint három ingatlan, az összesen 3,3 ha területű Bikás park értékesítése jóval ár alatt történt, miután a KVI két vezető munkatársát megvesztegették. A BRFK 2007-ben indított nyomozást, amelyet – papíron – egészen 2011-ig folytattak. Végül 2011 őszén azzal szüntették meg a nyomozást, hogy nem sikerült terhelő bizonyítékokat találni.9 A 2010-es önkormányzati választások előtt 3 nappal ugyanebben az ügyben gyanúsították meg, majd citálták bíróság elé Molnár Gyulát, a XI. kerület korábbi MSZP-s polgármesterét, SZDSZ-es helyettesét, Lakos Istvánt, valamint egy ügyvédet. 2014-ben mindhármukat jogerősen felmentették.10