Az olvasási készség fejlettségét vizsgáló teszteket funkcionálisan három nagyobb csoportba lehet sorolni. Az első csoportba a „kész válaszokon” alapuló tesztek tartoznak. Ezekben az esetekben a tesztkészítő megadja a fix változatokat, amelyek közül valamilyen elv szerint választani kell. Ebbe a csoportba tartozik az objektív feleletválasztós teszt, ahol többnyire a helyes választ kell azonosítani, de olvasási tesztekben gyakori az a változat is, hogy formálisan minden válasz helyes, csak van egy legjobb válasz. (Ez az utóbbi változat igen sok vita forrása, mert jelentősen ronthatja az eredetileg objektívnek induló tesztlépések reliabilitását.) A „kész válasz” típusú tesztek közé tartozik az alternatív teszt és a különböző párosítások, hiszen ezekben az esetekben is előre rögzített válaszok segítségével kell dönteni. A második nagyobb csoportba azok a teszttechnikák tartoznak, amelyeknél többnyire a megadott szöveg szerkezete határozza meg a válaszadást. Ebbe a csoportba sorolhatók a kiegészítéses olvasásvizsgálatok (vagyis a skála a különálló mondatok kiegészítésétől a cloze összes változatáig terjed). A harmadik csoportot a szabad válaszadás kategóriájának is nevezhetnénk, függetlenül attól, hogy az elvárt válasz egy előzetes kérdésre adott rövid válasz vagy pedig egy nagyobb terjedelmű (szóbeli vagy írásbeli) felelet. Szóban ilyen lehet az elmesélés vagy bármilyen ismertetés, amelyet az olvasott szöveg alapján adunk elő. Írásban ilyen a tömörítés, kivonat vagy összefoglaló készítése, de ilyen az olvasott szövegen alapuló fogalmazás is. Más kérdés, hogy az utóbbi, erősen integrált készségvizsgálatok értékelése nehézkes, bonyodalmas, több bírálót is igényel. Ezek az utóbbi módszerek annak az alapelvnek sem tudnak eleget tenni, hogy egy ilyen vizsgálat viszonylag izoláltan váltsa ki a jelölt tipikus reakcióját az adott területen, arról nem is beszélve, hogy a produktumot: az értettséget beszédbe vagy írásba kötve kell bizonyítani, amelynek következtében validitási problémáink keletkezhetnek. Az alábbiakban táblázatosan is megjelenítjük az olvasásértés legkedveltebb technikáit, majd a táblázatot követően példákat is hozunk a felsorolt vizsgálati módszerek logikáját, működését bemutatandó.