Bárdos Jenő

A nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata


A nyelvtudomány és alkalmazásai

Az idegen nyelvi mérés és értékelés szakértői, tesztfejlesztők és vizsgáztatók egyaránt (a teszt körüli adminisztrációt és műszaki munkát kivéve) mind nyelvészek. Még a tesztfejlesztésben részt vevő statisztikusoknak, illetve informatikusoknak is kell érteniük az alkalmazott nyelvészethez. Viszont éppen az utóbbi példa mutatja, hogy ez a nyelvészeti szaktudás rendkívül szerteágazó és igen különböző mértékű lehet. Mivel az idegen nyelvi mérés és értékelés célképzete a nyelvtudás konstruktuma, e fogalomban pszichofiziológiai jelenségek, pszichomotoros tevékenységek nyelvi realizációját kell megragadni, illetve nyelvi mintát kiváltó feladattá alakítani. Általános nyelvészeti, főként nyelvelméleti ismeretek szükségesek a nyelvtudás korszerű, a jelenlegi tudományos ismereteknek megfelelő leképezéséhez, akár kompetenciamodellekről van szó, akár bármely más, a mérés számára is hasznos struktúráról. Általában evidenciaként kezeljük mind a vizsgáztatóknál, mind a tesztalkotóknál a célnyelvi és anyanyelvi gyakorlati nyelvtudás különleges fejlettségét, amely különösen a tesztfejlesztések feltétele, és esetenként nyelvészeti szakismeretektől független életjelenség. Alkalmazott nyelvészeti ismeretek szükségesek viszont a kommunikáció feladatokban történő autentikus és egyben funkcionális feltárásához, amelyben tudatos kommunikációelméleti, pszicho- és szociolingvisztikai ismeretekre van szükség nyelvfilozófiai éleslátás mellett. Ezekben a nyelvészeti alkalmazásokban manapság a pragmatikai elemek viszik a prímet, vagyis egy konkrét beszélő által, egy konkrét szituációban elvárható interakció beszédműveleti térképe a mérvadó a megfelelő beszédszándékokkal, a forgatókönyvek és az elvárt nyelvi norma betartásával. Közöttük az eligazodás a beszédkondícióktól a beszéd művelésén át a direkt performanciavizsgálatokig az alkalmazott nyelvészeti szaktudás bőséges tárházát igényli és vonultatja föl, elemei gyakran a pedagógiai nyelvészet csillapító paravánjai mögül lépnek elő. A kommunikatív kompetenciák és stratégiák világát leginkább a performanciamérésekben lehet tetten érni, de a komponensekre bontott hagyományos méréseknél is bármely nyelvészeti alkalmazásra szükség lehet a korpusznyelvészettől a nyelvpolitikai tudatosságig.

A nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 129 0

Rövid problématörténeti bevezetést követően a mérés és értékelés alapfogalmainak bemutatása következik, majd a szerző részletesen ábrázolja a nyelvi tesztelés világát a tesz-típusoktól a tesztkészítés folyamatáig. Központi fejezete a könyvnek a nyelvtudás fogalmának leírása, amely segítségül hívja a rokon tudományterületek eredményeit is. A könyv mintegy kétharmada a nyelvi értékelés technikáit elemzi hét fejezetben: a kiejtés, a nyelvtan, a lexikai komponens, valamint a készségek: hallásértés, olvasásértés, beszédkészség és íráskészség szempontjából. A kötet a mérés és értékelés mint multidiszciplináris terület rövid történetével és társadalmi gyakorlatának modellezésével zárul. „Bárdos Jenő arra törekedett, hogy a nyelvi tesztelés problematikáját a maga összetettségében, ellentmondásaival, nem megnyugtatóan megválaszolt kérdéseivel együtt mutassa be. A vizsgáztatás különböző aspektusait ábrázoló fejezetekben a nyelvi értékelés és vizsgáztatás zavarba ejtően gazdag világa bontakozik ki.” (Horváth György)

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-a-nyelvi-meres-es-ertekeles-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave