A készségszintvizsgáló tesztek a korábbi nyelvtanulási élményektől függetlenül vizsgálják a jelölt nyelvi képességeit. Céljuk az elért tudásszint mérése a viszonylagos teljesség igényével (tagadhatatlan szummatív karakterük ebből fakad). Újabban a készségvizsgáló tesztek készítői arra kíváncsiak, hogy a jelölt a megszerzett készségeket miképpen tudja használni egy gondosan kiválasztott, jól körülírható szakterületen belül. Éppen ezért a készségszintmérő tesztek egyik csoportjába az általános, a nyelvi tartalom közvetítését és a készségeket egyaránt vizsgáló készségszintmérő tesztek tartoznak, míg a második csoportba a szakmai célú, egy speciális terület szaknyelvének, nyelvrendszerének használatában különleges jártasságot mutató szintmérések. Mind a két kategóriában előfordulnak olyan tesztek, amelyeket standardizáltak és az egész világon használnak (ilyen például a TOEFL, amely az Egyesült Államokban tovább tanulni szándékozó külföldi diákok angol nyelvi készségszintjét vizsgálja, vagy a brit-ausztrál IELTS, amely hasonló feladatokat lát el Angliában és Ausztráliában). A cambridge-i vagy oxfordi általános készségszintet vizsgáló nemzetközi vizsgákhoz hasonló szerepkört töltött be Magyarországon az ITK (Idegennyelvi Továbbképző Központ) által menedzselt állami nyelvvizsga. A jelenleg akkreditált, államilag elfogadott magyar nyelvvizsgák között az általános készségszintvizsgáló vizsgarendszereken túlmenően nagyon kevés szakirányú vizsgát találunk.