Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

3. A tehetség azonosítása

A tehetséges gyermekek felfedezése a társadalom fontos feladata és legfőbb érdeke, így kötelessége is. A tehetség hatalmas érték, mely elősegíti az emberiség társadalmi-gazdasági fejlődését, tehát nagy figyelmet kell fordítanunk kibontakoztatásukra. Amióta létezik intézményes nevelés, azóta mindig is volt tehetségnevelés.1

„A tehetség természeti erő, amely a megjelenésére alkalmas környezetben alkotó erővé válhat.”2 Ahhoz, hogy ezt az erőt felszabadítsuk, azonosítani kell a tehetségeket. Dr. Czeizel Endre három tehetségfogalmat különböztet meg: (1) giftedness – potenciális tehetséget; (2) talentum – a megvalósult tehetséget; (3) géniusz – párját ritkító tehetséget. Az óvodai-iskolai tehetségazonosító munka során a potenciális tehetséget keressük, mint tehetségígéret. Milyen kritériumok alapján dönthetjük el azt, hogy valaki tehetségígéretnek számít-e, vagy sem? Sternberg öt feltételt javasol ennek meghatározására:

Kiválóság (excellence) kritériuma: a potenciális tehetségnek kiválóbbnak kell lennie valamilyen területen a társainál.
Ritkaság (rarity) kritériuma: olyan területen kell kiemelkedőbbnek lennie a társainál, amely területen csak kevesek tudnak hasonló eredményeket elérni.
A teremtőképesség (productivity) kritériuma megköveteli, hogy a tehetség a teljesítményben is nyilvánuljon meg.
A kimutathatóság (demonstrability) kritériuma alapján tesztek által is értékelhető legyen.
Az érték (value) kritériuma: az a kimutatható teljesítmény a társadalom által is értékesnek ítélt legyen.3

„A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéretet.”4 A tehetségdiagnosztikának hármas célja van: (1) a tehetségazonosítás, a tehetséges gyermekek megtalálása; (2) a különböző tehetségfejlesztő programokba való beválogatás; (3) az adott programok hatásvizsgálata. A pedagógiai gyakorlatban mindhárom szükséges.5 Az azonosítási folyamatnak a tehetségígéretek tekintetében az alábbi négy területre kell kiterjednie: (1) átlag feletti általános képességek; (2) átlagot meghaladó speciális képességek; (3) kreativitás; (4) feladat iránti elkötelezettség.6

Mary Ruth Coleman, az i FPG Gyermekfejlesztési Intézet emeritusa, felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturálisan/nyelvileg sokszínű és/vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű családok gyermekei, valamint a tehetséges, de fogyatékkal élő gyermekek száma drámaian alacsony a tehetséges diákoknak szóló programokban. Ennek oka a szabványosított tesztekre való támaszkodásban, az intelligencia fogalmának szűk értelmezésében keresendő, az ebből adódó hiányos tehetségdefiníciók nem adnak megfelelő alapot a helyi és állami tehetséggondozó programok és politikák kidolgozásához. Az intelligencia sokrétű, dinamikusan fejlődő, az egyént ért tapasztalatok tovább fokozhatják vagy akár gátolhatják a fejlődését, az IQ mértéke, mint az egyetlen kritériuma az intelligenciaszint mérésének, nem elegendő. A megfelelő azonosítási gyakorlat szerinte az lenne, ha szélesebb körben szereznénk információt a gyermekekről, az azonosítási eljárásokból ne maradjanak ki tanulók, valamint azt is biztosítani kellene, hogy a mérések során vegyenek figyelembe olyan tényezőket, mint az etnikai hovatartozás, a nyelvi akadályok vagy a fogyatékosság megléte.7

1	N. Kollár Katalin & Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 497-534.
2	Gyarmathy Éva: Szakmai alapok a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. In H. Nagy Anna (szerk.): Szakmai ajánlások pszichológusoknak a tehetséggondozáshoz. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2013, 21– 24. 21.
3	Sternberg, Robert J.: A thriarchic approach to giftedness (Research Monograph 95126). Storrs, CT: The National Research Center on the Gifted and Talented, 1995. 76–78.
4	Balogh László, Mező Ferenc & Kormos Dénes: Fogalomtár a tehetségpontok számára. 46.
5	Mező Ferenc: A tehetségdiagnosztika alapjai. In Mező Ferenc (szerk.): Tehetségdiagnosztika. Kocka kör, Debrecen, 2008. 11–60. 13.
6	Izsóné Szecsődi Ildikó, Hujber Tamásné: A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának szakszolgálati protokollja. Educatio Nonprofit Kft., Budapest. 2015. 33–34.
7	Coleman, Mary Ruth: The Identification of Students Who Are Gifted, ERIC Digest, 2003. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED480431.pdf (Letöltés: 2024. november 12.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero