„A rejtélyes külvilág felől érkező ingerek sokszor félelmetesek, a kíváncsiság pedig gyakran hiábavaló erőlködésnek tűnik. Mindkettőhöz rendkívüli hit és bizalom kell, különben elviselhetetlenné válik az egyik, és reményt vesztve megtorpan a másik. Ezt a HITET csak egy másik ember, csak TE adhatod meg nekem, a te szilárd meggyőződésről tanúskodó viselkedéseddel.”2

Fontos szem előtt tartani, hogy a „tehetséges óvodás” elsősorban gyermek! Lételeme és elsődleges tevékenysége a játék.3 A gyermekhez a játékon keresztül tudunk a leginkább kapcsolódni, ezért ez lehet fontos eszköze az azonosításnak és a tehetséggondozásnak is. Differenciálásban gondolkodunk az óvodában, a gyermekeket érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően fejlesztjük, ez a jól bevált gyakorlat. Ugyanakkor a játékba ágyazott fejlesztő tevékenységek során öndifferenciálás is történik a gyermekek részéről. Megismerik saját képességeiket, korlátaikat, ezek tudatában maguk döntik el, hogy a tevékenység során mekkora szerepet vállalnak. Érzik, hogy szükségük van-e a korábbi ismeretek átismétlésére, rendelkeznek-e már elég gyakorlattal ahhoz, hogy a játékot egy magasabb szinten folytassák. Kiszűrhetők azok a gyermekek, akik a komfortzónájukban maradnak és egy kis bátorítással továbblendíthetők. Éppen ezért fontos, hogy elérhetővé váljon a játékok széles tárháza, bővítve akár saját készítésű eszközökkel. A legfőbb módszer a cselekedtetés, tevékenykedtetés. Az a fő, hogy gondolkodásra késztessük a gyermeket. Ahogy Skemp és Pólya is vallja: „a tanulás tevékenységgel és észleléssel kezdődik, ebből szavakba és fogalmakba megy át, és végül a helyes gondolkodásmódhoz vezet.”4

A játékgyűjtemény olyan játékos feladatokat foglal magában, amelyek felkelthetik azon gyermekek érdeklődését is, akik eddig nem érdeklődtek a matematikához kapcsolódó tevékenységek iránt. A játékba ágyazott fejlesztés nagy előnye, hogy a gyermekek olyan matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, amelyeket hasznosítani tudnak iskolai tanulmányaik során is. Ezért sem javasolt az egyéni fejlesztésekben való gondolkodás az óvodában, hiszen a gyermekek érdeklődésének hátterében számos szubjektív tényező állhat, mely befolyásolja őket, képességeik is kiforratlanok, érésük eltérő ütemű. A játékba ágyazott fejlesztés lehet a megfelelő stratégia kisgyermekkorban.

A gyermekekben rejlő tehetség egyértelműen nem mutatható ki, sőt káros hatással lehet a gyermek további fejlődésére, ha túl korán kiáltjuk ki tehetségesnek, tehetségígéretnek bármely területen. Ezért tűnhet elsőre érthetetlennek, ellentmondásosnak, hogy mégis szükség van az óvodában is tehetséggondozó munkára, hiszen még ez nem valósítható meg célirányosan. Minden gyermek értékes, különböző érdeklődéssel, képességekkel bír. Meg kell találnunk azokat a területeket, amelyekben kiteljesedhet, nem elhanyagolva gyengeségeit sem. Az erősségeire építve kell fejleszteni azokat a területeket, amelyekben kevésbé sikeres. Az óvoda keretei lehetőséget adnak ennek megvalósítására. A tehetséggondozásban használható játékos feladatoknak, játékoknak igenis helyük van a csoportszobákban. A megfelelő eszközökkel, megadva a lehetőséget a szabad választásra, teljesebb képet kaphatunk a gyermek fejlettségéről, érdeklődéséről. A játékeszközökkel való fejlesztésnek megvan az a szépsége, hogy mikor egy gyermek játszani kezd például egy matematikai készségeket fejlesztő játékkal, a többi gyermek akaratlanul is bekapcsolódik, részese akar lenni, ezáltal maga is fejlődik. Lehet, hogy az ő érdeklődése más, mégis játék közben ő is megszerzi azokat a matematikai tapasztalatokat, amelyeket a játék kínál. A szociális és érzelmi képességek fejlesztése sem elhanyagolható ebben az esetben. A gyermekek figyelik egymást, tanulnak egymástól, vágynak a társak figyelmére, elismerésére, alkalmazkodnak egymáshoz játék közben, saját szabályokat találnak ki, megvitatják az új ötleteket, egyezségre jutnak. Megismerik, elfogadják társaikat, megtanulnak alkalmazkodni, kompromisszumot kötni, fejlődik kudarctűrő képességük, miközben a pedagógus nem tett mást, mint felkínált egy játéklehetőséget.