Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

15.3. függelék: Interjúösszesítő

Háttérinformációk
1.	A. – szakpszichológus, iskolapszichológus, Tehetséggondozással foglalkozik: 9 éve	6.	F. – tanító, Tehetséggondozással foglalkozik: 9 éve
2.	B. – egyetemi oktató, Kocka Kör Tehetséggondozással foglalkozik: 20 éve	7.	G. – óvodapedagógus, tehetségfejlesztő Tehetséggondozással foglalkozik: 4. éve
3.	C. – óvodapedagógus, Tehetséggondozással foglalkozik: 5 éve	8.	H. – pszichológus, Tehetséggondozással foglalkozik: 13 éve
4.	D. – pedagógus, Tehetséggondozással foglalkozik: 20 éve	9.	I. – matematika–rajz–média szakos tanár, közoktatási szakértő, Tehetséggondozással foglalkozik: 40 éve
5.	E. – egyetemi adjunktus, Tehetséggondozással foglalkozik: 18 éve	10.	J. – középiskolai matematikatanár, Tehetséggondozással foglalkozik: 41 éve

Kérdések személyes tapasztalataival kapcsolatban:

1. Mely módszert/módszereket alkalmazza tehetségfejlesztő munkája során logikai-matematikai tehetségek tekintetében?

A.: pszichológusként egyéni tanácsadást végzek. Egyéni diagnosztika után az erősségek és fejlesztendő területek megjelölésével, így azt fejlesztem, amit a diagnosztika után feltérképezek pl. düh és indulat kezelése érzelmi kommunikáció fejlesztésén keresztül. Csoportosan társas készségeket fejlesztek, és személyiségfejlesztő, önismereti csoportot tartok. Logikai-matematikai tehetségeknek szoktam ajánlani a MATEHETSZ csoportjait, sakkot, programozási csoportot pl. LOGISCOOL.

B: OxIPO (korábban: IPOO) modellen alapuló módszertant alkalmazok.

C: Differenciálás, önálló feladatválasztás, bemutatás, magyarázat, differenciált segítségadás, dicséret, buzdítás, kérdezés, megfigyeltetés, rávezetés.

D.: Kódolással, programozással, némi robotikával, illetve papír alapú logikai feladatokkal fejlesztek STEM-készségeket.

E.: A lényeg az, hogy a gyerekeket rávezessük arra, hogy önállóan rájöjjenek valamire, megtapasztalják, átéljék a gondolkodás örömét és így érjenek el sikereket.

F.: Tanórai differenciálás egyénileg vagy kisebb csoportban, differenciált házi feladat, versenyfelkészítés, iskolánkban meghívásos fakultációs rendszerben működik a tehetséggondozás heti egy órarendi órában, egyéni tehetséggondozás a napköziben.

G.: A cselekvéssel kapcsolatos módszerek: didaktikus játékok, játékos, felfedező tanulás, tapasztalatszerzés, játékszerekkel végzett tevékenységek, játékos kísérletezés, gyakorlati munkák, (barkácsolás) tervezés, ötletelés, megvalósítás, problémamegoldás, cselekedtetés, csoportmunka, ellenőrzés. A szemléltetéssel és a képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek: bemutatás, önálló megfigyelések, motiválás, érzékszerveken való megtapasztaltatás, IKT-eszközök kreatív használata. Szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek: elbeszélés, magyarázat, beszélgetés, kommunikáció, tervezés, vitázás, gondolkodtatás, problémafelvetés, ösztönzés, értékelés, dicséret.

G.: Szerkesztettem olyan mérőeszközöket, amelyek a logikai vagy matematikai készséget is mérhetik. Inkább csak tanácsokkal segítem azok munkáját, akik érdemi tehetségfejlesztést végeznek, valamint a diagnosztikában, azonosításban szokták kérni a segítségemet.

I.: Eszközös, szemléletes, játék- és élménypedagógiai tanítási módszereket alkalmazok.

J.: Az osztályokban a „csillagos feladatok”, azaz emelt szintű pluszfeladatok rendszeres kitűzése által és azok kidolgozásának elemzése alapján a tehetség felismerése, valamint megismerése által kezdem a munkát.

Majd a felfedezett tehetségeknél először a kedvenc matematika témák kibővítése következik, de ezután a kevésbé kedvenc témakörök pl. geometria megkedveltetése, mert enélkül a versenyeken nem lehetnek sikeresek.

Többféle megoldások keresése és elemzése is nagyon hasznos minden szinten.

Utána a felfedeztető-kísérleti és kutatási módszerre térünk át elméleti és gyakorlati feladatok keretében majd általánosítással is próbálkozunk.

Ugyanakkor fontos az iskolai tananyagon túl más érdekes matematikai és logikai témakörökkel is foglalkozni főleg indukciós módszerrel, majd később dedukcióval. Még a középiskolásoknál is szükséges az egyszerűbb esetekkel próbálkozni és utána általánosítani, majd azt bizonyítani is kell!

A versenyekre való felkészítésnél nagyon fontosak a bizonyítások is, indoklások precíz és érthető leírása, valamint a különleges számítási, átalakítási és transzformációs módszerek bemutatása, ami a tehetséget inspirálja az újabbak kitalálására és alkalmazására.

Szükséges még a stratégiai játékok elsajátítása is.

2. Hány éves kortól javasolja a gyermekek mérését logikai-matematikai tehetségterületen?

A.: Óvodáskorban is lehet képességvizsgálatot végezni (kimagasló mennyiségi gondolkodás, memória jelezheti), de én kisiskoláskortól javaslom 2–3. osztályban. Ha kipróbál versenyeket, akkor az esetleges kudarcok feldolgozása is fontos.

B.: 4 éves kortól

C.: 5 éves kor felett.

D.: Azt gondolom, bármikor lehet mérni, de az eredménnyel vigyázni kell. Ha egy 2–3 éves gyerek kiemelkedő logikai képességeket mutat, az nem biztos, hogy tartós, lehet, hogy csak ezen a területen fejlődött előbb a társaihoz viszonyítva. Igazán biztos eredmény 7–8 éves korban kapható, de a szakirodalom is ezt is írja, hogy a matematikai tehetség általános iskola alsó tagozatában diagnosztizálható.

E.: IV. osztály (10–11 év).

F.: 6–7 éves korban már megmutatkozhat ezen a területen a tehetség.

G.: Általában 5–6 éves kortól. Nagyon kimagasló esetben korábban.

H.: Megfelelő mérőeszközökkel bizonyos készségek, képességek eléggé hamar mérhetők, legalábbis a tehetségígéret azonosítható. Talán már 4–5 éves korban is.

I.: 7–8 év

J.: Az alsóban 4. osztályosoknál, de kimutatták, hogy legfontosabb a 6. osztály végén, mert az igazi tehetségeket 7. osztálytól speciális matekon kell foglalkoztatni, akkor tud igazából kibontakozni! A végső felfedezése a matematikai tehetségnek a 8. osztály végén van.

3. Mely fejlesztő játékokat/eszközöket használja munkája során? Nevezzen meg néhányat?

A.: Okoskockát, Kuvik matekdobozt.

B.: OxIPO-alapú eszköz nélküli, ill. eszközös (papír-ceruza, hétköznapi használati tárgyak használatával járó) gyakorlatokat.

C.: Főleg táblás játékokat, és feladatlapokat használok. Játékok: Set junior, Set kártya, Offboard, Rush hour, Pylos, Rolit, Kalaha, malom, Sudoku, Othello, Cubi-cup, Swish kártya. Feladatlapok típusai: labirintusok, kakukktojás, színezz a megadott formák alapján, sorozatkereső.

D.: Scratch, microbit, Ozobot, illetve papíralapú feladatok.

E.: Kíváncsiságvezérelt matematika, felfedezésalapú matematika, feladatmegoldás, matematikai - logikai játékok, fejtörők. Kimondott játékok: sakk, Rubik-kocka, kártyajátékok, tangram, Lego.

F.: Mind Lab játékok, logikai fejtörők (Róka Sándor), logisztorik, egyéb logikai társasjátékok, Bolyai- és Zrínyi-feladatsorok.

G.: Dobókocka-játékok, Számolás-mozgás-ritmus, Mozgáskotta és Sakkjátszótér komplex képességfejlesztő program, Napóra, óra mechanikája, barkácsolása, logikai játékok. Sudoku, amőba, számamőba, malom, sakk, dominó, háromszög-dominó, dominólánc, Okos kertész, „Átalakítógép”: írásból képrejtvény, Akadálypálya matematikai tartalommal, Labirintusok térben és síkban, Puzzle online, ördöglakatok, sorozatok, kombinatorika, csúszda és vízi csúszdapálya.

H.: Nagy rajongója vagyok az abakusznak! De egyébként bármilyen logikai jellegű játékot, gondolkodtató feladatot, téri orientációt (is) igénybe vevő játékot szívesen alkalmazok.

I.: Táblás játékok, tréfás, ábrás feladatok, kártyajátékok, logikai kirakók, barkochba, sakk, sík és térgeometriai építők, kirakók: Poliuniversum-készlet, Zometool-készlet, Lego, digitalizált, interaktív feladatok, origami, érdekes szerkesztési megoldások stb.

J.: Legfontosabb a probléma sematikus ábrázolása és a megoldási menet kitervelése, sok esetben geometriai úton is lehet prezentálni azt és ez a vizuális tanulóknak nagyon sokat segít a probléma megoldásánál. Mértannál az alakzatok és geometriai testek modelljének bemutatása, valamint Geogebra programmal való megjelenítése dinamikus formában is. A matematikai-logikai játékok alkalmazása is nagyon fontos. Nagyon hasznos és a tehetség önállóságához vezet a példatárak és a szakkönyvek használata, valamint a számítógépes programok, az internet használata.

4. Az Ön tapasztalatai alapján melyek azok a főbb tulajdonságok matematikai tehetségek vonatkozásában, amelyek már korai kisgyermekkorban megmutatkoznak?

A.: Kitartó, elkötelezett a feladat megoldásában, kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, környezeti információkra, fáradhatatlan, ha matematikáról van szó, csodálatba ejtik a tények (és ezekkel szeret másokat is lenyűgözni), szereti a számjátékokat, élvezettel számol, verbális képességei nagyon jók.

B.: Óvodáskorban a matematika terén átlag feletti teljesítményt nyújtó gyermek jellegzetessége, hogy az idősebb gyermekek „kunsztjait” képesek megvalósítani: pl.: számok, szám-reprezentációk (pöttyök, arab számok, kimondott számok, ujjak, tárgyak stb.) közötti összefüggés megértése, sorba rendezés 2 dimenzióban (pl. méret és színárnyalat alapján), táblázatszerűen. Érdeklődés a „számos” történetek iránt, összeadás, kivonás műveletek terén mutatott ügyesség (akár 10 000-es nagyságrendű számokkal is). Koordinátarendszerekben való tájékozódás (adat leolvasása, adatok alapján pontok berajzolása, egyszerűbb szabályok megállapítása, szabály alapján koordináták megadása stb. – ez pl. felső tagozatos tananyag máskülönben), logikus gondolkodás.

C.: Érdeklődés a számok iránt, jó logikai készség, ok-okozati viszonyok kutatása, könnyed felismerése, könnyen általánosít helyzeteket, szereti a logikai játékokat, kirakókat, ezen a területen figyelme kitartó, kíváncsiság, korai számfogalom.

D.: Mint mondtam, kora kisgyerekkorban nehéz ezt biztosra megállapítani. De a logikus gondolkodás, absztrahálás, számfogalom megértése mind ide tartoznak, fejlett finommotorika, fantázia, memória szintén.

E.: Logikus gondolkodásmód – gondolatmenet, logikai érvelés, kritikus szemlélet, hozzáállás, kitartás, pontosság, precizitás.

F.: Nagy érdeklődés a számok iránt, folyamatos számolás/számolgatás, matematikai műveletek folyamatos „kérése” a felnőttektől, logikai rejtvények iránti érdeklődés (Sudoku, fejtörők), matematikai összefüggések korai felismerése, pl. szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, az idő leolvasása digitális és analóg órákról is. Zökkenőmentes, nagy érdeklődést mutat ez iránt, szorzásokat, bennfoglalásokat, kivonásokat, könnyedén megold már nagycsoportos vagy elsős korában, meglepően gazdag és változatos szókincs.

G.: Logikai és társasjátékok szeretete, konstrukciós játéka ötletes, új variációkat talál ki, általában jó számolási képesség, gyors megoldó képesség, gazdag ismerettel rendelkezik, emlékezete megbízható, kreatív a problémamegoldásban, és kitartó, logikus-vitapartner.

H.: Már kisebb korban megmutatkozhat a számok, számosság, mennyiségek iránti érdeklődés. ami nyilván nem hátrány. A mintázatok, sorozatok felismerésének és alkotásának képessége is ilyen lehet.

I.: Érdeklődés, kíváncsiság nyitottság a feladatokra, a probléma megoldására való törekvés, gyorsaság a kivitelezésben, egyéni megoldás keresése, kitartás a helyes megoldás megtalálásában, a végeredmény közlése a bejárt út ismertetése nélkül. Vizsgálódások, felismerések közlése, egyszerű logikai összefüggések megfogalmazása. Játékszenvedély, legyen az sakk vagy más hasonló játék.

J.: Én mindig középiskolában dolgoztam, így csak a saját fiamnál tapasztaltakról írhatok. Először az érdeklődési köre kapcsán azt lehet tapasztalni, hogy érdeklődik a logikai játékok iránt és azok különleges megoldásának megkeresése is foglalkoztatja. Utána a kreativitásnál mutatkozik meg, az újabb variációk és lehetőségek megkeresésénél majd azok tárgyi megvalósításával próbálkozik. A matektehetségek nem fogadják el a közönséges megoldást, mert ők másképpen gondolkodnak, sokszor komplikáltabban, ami később a programozásnál hasznosul a legötletesebb algoritmus megtalálásánál.

5. Mit javasol a jövőre nézve logikai-matematikai tehetséggondozással kapcsolatban?

A.: Mentor, pszichológiai megsegítés fontosságát hangsúlyoznám a szakterületi fejlesztés mellett.

B.: Elsősorban az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok képzésében kellene nagyobb súllyal megjelennie a logikai-matematikai tehetséggondozás eszköztárának. Ehhez az OxIPO (IPOO) modellen alapuló fejlesztést javaslom.

C.: Az érdeklődésnek megfelelő játékok és nyugalom biztosítása.

D.: A pedagógustársadalomnak feltétlenül össze kell fognia. Ez a probléma nem csak a reálszakos kollégák dolga, minden tárgyban fejleszthető a STEM-készség. Erre törekedni kell. Nem lehet a tehetségeket elhanyagolni. Egy tanár, ha versenyezteti a gyerekét matematikából, nem elég azt mondania 11:00 órakor neki, hogy elkértelek Julcsi néni órájáról, mész matekversenyre, és örül, hogy ez egy ügyes diák úgyis megnyeri. A felkészítésnek egy hosszú személyiségfejlesztő folyamatnak kell lennie, összefogva a szülővel. Rengeteg kampányra lenne szükség, hogy mit (ne) engedjenek a szülők a gyerekeknek, ami rontja a matematikai logikát. (Pl. fára mászás megtiltása, rengeteg tépőzáras cipő vétele, rendetlenség kreálásának megtiltása a szobában stb.)

E.: Folyamatosan kell végezni és hosszú távon olyan elégtételeket kap az ember, amiből erőt meríthet a folytatáshoz. Az óvodában a játékon keresztül lehet fejleszteni.

F.: Több egyéni tehetséggondozó foglalkozásra lenne szükség az iskolákon belül. A kiemelkedő tehetségek mentorálása nagyon fontos lenne; egy idősebb, szintén kiemelkedő képességű tutor nagyon inspirálóan hatna a tehetségígéretekre. Iskolán belül elérhető ingyenes szakkörök, tehetségműhelyek működése nagyon kívánatos lenne.

G.: Óvoda-iskola átmenet után gondozás a tehetséggondozás területén is. Komplex logikai-matematikai tehetséggondozó programok, jó gyakorlatok nyilvánossá tétele. Azonosításhoz pedagógiai mérőeszközök tárháza.

H.: Érdekesebbé kellene tenni valahogyan a matematikát és a hozzá kapcsolódó ismereteket. Így többen kedvet kapnának hozzá és több gyerekben felfedezhető lenne a tehetség ez irányban.

I.: Jól képzett szakemberek kellenek hozzá, már az óvodában is, akik tudják alkalmazni és felhívják a szülők figyelmét is a logikai játékok fontosságára és ki tudják használni az óvodai környezet nyújtotta lehetőségeket. Olyan szülői attitűd, amely nem sajnálja az időt, hogy a gyermekével együtt játsszon, foglalkozzon vele. Olyan iskola, ahol a korai felismerésre támaszkodva, a kor szellemiségét és a hagyományos modelleket ötvözve, tudatos és szakmai – módszertani felkészültséggel rendelkező pedagógusok irányításával kibontakozhat a tehetség.

J.: Minden nagyobb városban alakítani városi matematikai szakköröket évfolyamokként, ahol összegyűlnek, a tehetségek összemérik tudásukat és versengenek egymással, ami még fokozza az érdeklődésüket és szorgosan dolgoznak újabb megoldási módozatok megkeresésén. Ekkor is szükséges egy mentor szakember a csoport munkájának koordinálására és annak a szakmai véleményezésére, valamint irányítására. A csoportokat és annak egyéni tagjait rendszeresen szükséges tréningeztetni különböző típusú matematikai és más logikai versenyeken. Ilyenek a feleletválasztós karikázós egyéni vagy csoportversenyek, valamint a részletes indoklást igénylő matekversenyek. De nem zárom ki, hogy logikai kvízeken egyénileg és csoportosan vegyenek részt. Ilyen rendezvényekre is szükség van!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero