MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gyerekjáték!
Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak
3.2. Tehetségazonosítás kisgyermekkorban
Gyermekkorban a tehetség vizsgálata, mérése, diagnosztizálása a korai életszakaszok sajátosságai, valamint az eltérő külső környezeti hatások miatt csak rendkívül szűk határok között mozoghat. Révész Géza 1918-ban megjelent könyve, A tehetség korai felismerése, olyan könyv, melynek szakmai értéke nem csökkent az idő múlásával. Ide vonatkozó gondolatait éppen ezért kell számba vennünk. Révész Géza szerint teljesen szükségtelenek a tehetségvizsgálatok kisgyermekkorban, ugyanis megzavarhatják a gyermek általános fejlődését azáltal, hogy túl korai specializálódását eredményezik. Kisgyermekkorban az általános fejlettség alacsony szintű, az érdeklődési területek és a tapasztalatok száma elég csekély. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a családi környezet nevelő hatását, anyagi és érzelmi lehetőségeit sem. A korai tehetségfelismeréssel kapcsolatos törekvések egyik nagy hibájának tartja, hogy az elvégzett tesztek eredményei a kiválogatást, szelekciót segítik, ezáltal a fejlesztés lehetősége a többi gyermek számára nem adott. Kiválogatás helyett érdemes lenne a gyermekek alapos megismerésére, a fejlődés útjainak és korlátainak feltérképezésére koncentrálni, valamint meghatározni a fejlesztés ütemezését, valamint a hozzá kapcsolódó feladatokat.1
Miraca Gross a rendkívül tehetséges gyermekek fejlődéséről és szükségleteiről szóló írásában feltárja a szélsőséges koraérettségének néhány jellemzőjét, melyre érdemes odafigyelnünk. A beszéd, a mozgás és az olvasás korai fejlődése a szokatlanul magas intellektuális képességek erőteljes előre jelzője különösen akkor, ha ezek a készségek párhuzamosan jelennek meg, valamint szokatlanul fejlett értelmi fejlődéshez kapcsolódnak. A tehetséges gyermekek átlagosan két hónappal korábban kezdenek el beszélni, a beszéd elsajátításának szakaszain is korábban és gyorsabban mennek keresztül, mint az átlagos képességű gyermekek. A szavak összekapcsolása kifejezésekké már 12 hónapos korukban megkezdődhet. Fontos megjegyezni azonban, hogy a megkésett beszédfejlődés nem jelzi azt, hogy a gyermek nem tehetséges! Mind a korai mozgás, mind a korai beszéd jelentősen hozzájárul a gyermekek információszerzési és -feldolgozási képességéhez, és ezáltal erősíti a kikristályosodott intelligenciát.2 Kutatások kimutatták, hogy az előrehaladott beszéd- és mozgásfejlődés nagy valószínűséggel az olvasási készségek korai fejlődését is eredményezi.3
A tehetséges kisgyermek egyedi sajátosságai leginkább azonos korú, nemű és műveltségi csoporthoz tartozó gyermekek körében tűnnek ki. Figyelemfelkeltő vonás lehet társas-érzelmi tekintetben az idősebb gyermekek társaságának preferálása, mély érzelmek átélésére való képesség, az empátiás készség magasfoka, ugyanakkor megjelenhet a versengésre való hajlam vagy a perfekcionizmus is. Ezek a tulajdonságok azonban védtelenebbé teszik őket a stresszel szemben, mindemellett frusztrálhatja őket saját egyenletlen fejlődésük is.4 A leginkább használható módszer óvodáskorban a megfigyelés, ami csak a tehetség irányáról ad némi tájékoztatást, a tehetség mértékéről azonban nem.5
A tehetségazonosítás nem egyszeri alkalom, sokkal inkább egy tehetséggondozási tevékenységbe ágyazott folyamat, amely végigköveti a tehetségígéretek fejlődését. Ahhoz, hogy minél megbízhatóbban azonosítani tudjuk a tehetségígéreteket, több forrásból kell információkat gyűjtenünk a gyermekekről.6
A tehetségfejlesztés óvodáskorban a csoport minden gyermekére vonatkozik tehetségterülettől függetlenül. Ezt kell tudatosítania minden óvodapedagógusnak. A differenciálás alapját a képességek aktuális színvonala jelenti. „A differenciált képességfejlesztés alkalmasnak tűnik a szelekciós hatások ellensúlyozására, elkerüli a merítési bázis korai és radikális leszűkítését, egyúttal kellő tekintettel van a képességek kialakításának és fejlesztésének törvényszerűségeire is.”7
| 1 | Takácsné Szabó Melinda: Az óvodai tehetséggondozásban a stimuláló környezet megteremtése a legfőbb feladat! In Kovács Tibor Attila (szerk.): Tehetségek hite: Hallgatói tanulmánykötet. L’ Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2019, 27–35. 29–30. |
| 2 | Gross, Miraca: „Small poppies: Highly gifted children in the early years”, Roeper Review, XXI. vol., 1999/3, 207–214. 207–214. |
| 3 | Hollingworth, Leta Stetter: Children above IQ 180. Arno Press, A New Yourk Times Compony, New York, 1975. 227. |
| 4 | Tóth László: A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2003. 148. |
| 5 | Bánfai József: „A korai tehetség-felismerés korlátai”. Pedagógiai Szemle, XXXIX. évf., 1989/6, 528–535. |
| 6 | Dávid Mária, Hatvani Andrea & Héjja-Nagy Katalin: Tehetségazonosítás a pedagógiában. Géniusz Műhely Kiadványok, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 2014. 4. |
| 7 | Bánfai József: „A korai tehetség-felismerés korlátai” 534. |
Tartalomjegyzék
- Gyerekjáték!
- Impresszum
- Ajánlás
- Köszönetnyilvánítás
- 1. Bevezetés
- 2. A tehetség meghatározása, összetevői
- 3. A tehetség azonosítása
- 4. A matematikai tehetség főbb jellemzői
- 5. Szemléletváltás az óvodás gyermekek tehetségnevelésében
- 6. Matematikai tehetséggondozás az óvoda-iskola átmenetben
- 7. Computational thinking és algoritmikus gondolkodás
- 8. A kutatás keretei, módszerei
- 9. A tehetséggondozás gyakorlatából
- 10. Játékeszközök felmérése az óvodai csoportokban
- 11. Értékelés és következtetések
- 12. Matematika az óvodában
- 13. Matematikai játékok gyűjteménye
- 13.1. Játékok logikai készlettel
- 13.2. Játékok színesrúd-készlettel
- 13.3. Táblás játékok, társasjátékok
- 13.4. Geometriai tapasztalatszerzések
- 13.5. Stratégiai játékok
- 13.6. Logikai játékok
- 13.7. Építőjátékok, konstrukciók
- 13.8. Játékok a szimmetriák felfedezésére
- 13.9. Számjátékok
- 13.10. Tehetséggondozás az újrahasznosítás jegyében
- 13.11. Minta komplex tevékenységekbe ágyazott matematikai tevekénységre
- 14. Összegzés, tapasztalatok
- 15. Függelék
- Irodalomjegyzék
- Táblázatok és ábrák jegyzéke
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 158 0
A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása. A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is. „A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD
Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
