Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

4. A matematikai tehetség főbb jellemzői

A logikai-matematikai tehetségek tekintetében a kutatók leginkább a 10 év feletti gyermekek megfigyelésére helyezték a hangsúlyt. Kifejezetten a kisgyermekkori matematikai tehetségekkel kevés szakirodalom foglalkozik, ami azért különös, mert a zenei és a matematikai érdeklődés, tehetség mutatkozik meg leghamarabb. Nem lehet azonban ugyanazokat a módszereket alkalmazni a különböző életkorokban, mert a matematikai tehetség az életkorral együtt változik. Más eljárás szükséges kisgyermekek esetében, mint tizenéveseknél.

Kisgyermekkorban elsősorban a magasabb szintű gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemzi a matematikai érdeklődést, ami idővel más területre kanyarodik, ezért jelentős a matematikai tehetség korai felfedezése. A matematikai tehetség már kisgyermekkorban megmutatkozik ugyan, de a nagy teljesítmények inkább az ifjúkorra várhatóak, ugyanis a legtöbb matematikai tehetség már húszéves korára komoly tudományos eredményeket ért el.1

A matematikai tehetségek főbb tulajdonságai Gyarmathy Éva szerint:

„Kitartás és feladatelkötelezettség a problémamegoldásban.
Fáradhatatlan, ha matematikáról van szó.
Csodálatba ejtik a tények, formulák stb.
Keresi a problémákat.
Kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb.
Rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén.
Könnyen fordít a gondolkodásán.
Kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi.
Problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik.
A részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerűbbé teszi.
A problémát gyorsan formalizálja és általánosítja.
Hasonló problémákra már a közbülső logikai lépések kihagyásával reagál.
Egyszerű, egyenes és elegáns megoldásokat keres.
Verbális problémákat is egyenletben tud megfogalmazni és kezelni.”2

A kiváló matematikai gondolkodású gyermekek nagyon korán érdeklődést mutatnak a számok iránt. Szinte mindent megszámolnak, elsősorban kiváló számolási képességükkel tűnnek ki társaik közül. Azonban, ha a gyermek kiváló számolási készséggel rendelkezik, nem jelenti azt, hogy matematikai tehetséggé válik.3

A matematikai tehetségre úgy kell tekinteni, mint „a matematikai problémák meglátásának és megoldási kísérletének” egyedi módjára.4 Mason (2004) javaslata alapján érdemes arra is fókuszálni, hogy milyen sajátos kapcsolata van az egyénnek a matematikával, hogyan és mire figyel, ugyanis az ember egyik legjelentősebb tulajdonsága a figyelme, mely központi szerepet játszik a tanulásban. Alapgondolata ugyanis az, hogy a figyelem gyorsan változik a befogadás, valamint a definíciókból és axiómákból való következtetés között. A figyelem egymástól igencsak eltérő formáit írja le:

Látni az egészet (megfigyelés);
Részletek megkülönböztetése (jellemzők és attribútumok);
Kapcsolatok felismerése (rész-egész);
Tulajdonságok érzékelése (általánosításhoz vezet);
Definíciókból való következtetés (axiómák és definíciók, amelyeket az egyes tárgyaktól függetlenül állítanak fel).

A formák közötti váltások gyorsak, létfontosságúak a matematikai gondolkodás fejlődéséhez.5

1	Gyarmathy Éva: Matematikai tehetség. Új Pedagógiai Szemle, LII. évf., 2002/5, 110–115.
2	Uo.
3	Gyarmathy Éva: Matematikai tehetség. Új Pedagógiai Szemle, LII. évf., 2002/5, 110–115.
4	Wieczerkowski, Wilhelm, Cropley, Arthur J., & Prado, Tania M.: Nurturing Talents/Gifts in Mathematics. In Heller, Kurt A., Mönks, Frenz Joseph, Sternberg, Robert J., & Subotnik, Rena F. (eds.): International handbook of giftedness and talent. Oxford, UK: Elsevier Science. 2000. 413–425. 415.
5	Mason, John: Doing ≠ Construing and Doing + Discussing ≠ Learning: The Importance of the Structure of Attention (ICME 10 regular lecture). In Niss, M. (eds.): Proceedings of the ICME CD. Roskilde, Denmark: IMFUFA. 2004. 15–16.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero