Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

4.1. Azonosítási módszerek

A matematikai tehetség egyértelmű definíciójának hiánya, a tanulók azonosítására szolgáló eszközök deficitje, valamint ezen a területen ígéretes gyermekek heterogén jellege többek között akadályozza egy általánosan elfogadott azonosítási folyamat javaslatát is.1 Ziegler szerint területspecifikus és kevésbé vonásorientált fogalmakra van szükség, valamint arra, hogy a tehetségmodellek különböző eszközöket használjanak a tanulás és a kreativitás kognitív aspektusainak mérésére.2 Az azonosítási folyamatnak tehát a matematikai képességekre kell összpontosítania. A matematikai tehetség azonosítása nem annyira a már létező, mint inkább a még kialakulóban lévő tehetség azonosítását jelenti.3

A matematikai tehetség részleges összetevői közé sorolható a logikus gondolkodás, a logikai módszerek megfelelő használata, a térbeli elképzelés, a kritikai gondolkodás és az analógiás gondolkodás képessége. Az alábbi modell hangsúlyozza a matematikai kreativitás szerepét, mint a matematikai tehetség egyik jellemzőjét. A modellben a kreativitás a matematikai tehetség szükséges, de nem kizárólagos feltétele. A tehetséges tanulók azonosításához javasolt modellt a 4.1. ábra mutatja be, amelyben a kettős árnyékolású rész felel meg a matematikai tehetségnek.4

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1322gy_169/#m1322gy_169 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1322gy_169/#m1322gy_169)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1322gy_169/#m1322gy_169)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.1. ábra. Javasolt modell a matematikai tehetség azonosítására5

Számos kutatás igazolta, hogy az intelligencia nagymértékben megjósolja az iskolai teljesítményt, különösen a matematika területén. Azonban csupán az IQ-tesztek nem elegendőek.6 Bebizonyosodott, hogy van statisztikai összefüggés az óvodáskorú gyermekek intelligenciaátlaga és a későbbi IQ értékének nagysága között, de ez nem jelent stabilitást, előfordulhat növekedés, de ugyanakkor visszaesés is. Az intelligencia örökletes tulajdonság, de nem elhanyagolhatók a környezeti hatások sem, akár 10–20 ponttal is növelhetik az IQ mértékét.7 Nancy Bayley (1940) amerikai pszichológus longitudinális vizsgálatai során összefüggést talált a változások és a családi háttér stabilitása között. 48 gyermeken végeztek mentális teszteket kilenc éven keresztül egy hónapos koruktól kezdve. A gyermekek csupán egyötöde volt képes megőrizni intelligenciaszintjét, 33% esetében 20 pont, 27% esetében 30 vagy annál magasabb pont volt a változás mértéke. Voltak radikális eltérések is, ugyanis egy kislány intelligenciaszintje 133-ról 77 pontra csökkent, egy kisfiú esetében 95-ről 160-ra emelkedett ez az érték, mely később ismét 25 pont visszaesést mutatott.8

A matematikai tehetség, már a születéskor adott, amelyre a megfelelő környezet stimulálóan hat, így már korán jó esély van a felismerésére. Fő irányelvek az azonosításban:

Kisgyermekek esetében: térbeli-vizuális játékok, rejtvények;
Objektív képességtesztek használata;
Matematikai feladatok;
Geometriai rejtvényekkel jól mérhetők az egyes tehetségvonások;
Térbeli-vizuális képességeket, memóriát mérő eljárások;
Intelligenciatesztek, Raven-féle tesztek segítségével.9

Az elemi számolási készség felmérésére a DIFER-tesztek jól alkalmazhatók, és óvodapedagógusok is könnyedén elvégezhetik a vizsgálatot, sőt ajánlott iskolába lépés előtt megcsináltatni.10 A szakirodalom alapján elmondható, hogy a logikai-matematikai tehetség azonosítására használatos matematikai képességet mérő eljárások nagy része geometriai rejtvényből áll, ez az egyik irányelv.11

1	Pitta-Pantazi, Dometra, Christou, Christou, Kontoyianni, Katerina, & Kattou, Maria: „A Model of Mathematical Giftedness: Integrating Natural, Creative, and Mathematical Abilities”. Canadian Journal of Science, Mathematics and Technology Education, XI. évf., 2011/1, 39–54. 40.
2	Ziegler, Albert: Research on giftedness in the 21st century. In L. V. Shavinina (Ed.): International handbook on giftedness. The Netherlands: Springer Science and Business Media, Amsterdam, 2009, 1509–1524.
3	Karp, Alexander: Knowledge as a manifestation of talent: Creating opportunities for the gifted. In Sriraman, Bharath (Ed.): Creativity, giftedness, and talent development in mathematics. Charlotte, NC: Information Age Publishing, 2008, 209–224. 219.
4	Pitta-Pantazi, Dometra, Christou, Christou, Kontoyianni, Katerina, & Kattou, Maria: „A Model of Mathematical Giftedness: Integrating Natural, Creative, and Mathematical Abilities”. 42–43.
5	U. o. 43.
6	Lauermann, Fani, Meißner, Anja, & Steinmayr, Ricarda: „Relative importance of intelligence and ability self-concept in predicting test performance and school grades in the math and language arts domains”. Journal of Educational Psychology, CXII. vol., 2020/2, 364–383.
7	Ranschburg Jenő: Tehetség és alkalmazkodás. 63-72.
8	Bayley, Nancy: Mental growth in young children, In Whipple, Guy Montrose (eds.): The thirty-ninth yearbook of the National Society for the Study of Education: Intelligence: Its nature and nurture, Part 2, Original studies and experiments. Public School Publishing Co, 1940, 11–47. 11-47.
9	Kovács Gábor & Balogh László: A matematikai tehetségfejlesztése. 53.
10	Józsa Krisztián: „A számlálási készség kritériumorientált fejlesztése”. Új Pedagógiai Szemle VII. évf., 2000/8, 270–278. 2.
11	Gyarmathy Éva: „Matematikai tehetség”. Új Pedagógiai Szemle, LII. évf., 2002/5, 110-115.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero