A nagycsoport végére a gyermekek már számos matematikai fogalommal találkozhattak: több, kevesebb, ugyanannyi (hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú; magasabb, alacsonyabb, ugyanolyan magas; nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz). Többen már azt is meg tudják állapítani, hogy az egyik halmazban levő elemek száma mennyivel több, vagy mennyivel kevesebb (kölcsönösen egyértelmű hozzárendeléssel), hogyan lehet a két halmazt egyenlővé tenni. Mindemellett geometriai tapasztalatokat is szerezhettek az építőelemekkel és a síkidomokkal való játék során.

Az elemi számolási készség begyakorlódik a legtöbb egészségesen fejlődő gyermek esetében, azonban az elmaradásokat később már nehezen tudja behozni a gyermek, és az iskolakezdés során kudarcok érik. Az elemi számolási készég elsajátítása jórészt óvodáskorban történik, és hatékonyan fejleszthető. A gyermekek nagy része nagycsoport végére már a húszas átlépést is tudja, számukra nem okoz majd problémát a húszas számkörben való számfogalom kialakulása. Nagyon fontos, hogy az óvodában is figyelmet fordítsanak a pedagógusok a visszafelé számlálásra, ugyanis ennek begyakorlása is fontos, ez is feltétele az alapműveleti számolási készség fejlődésének. A nagycsoportban a bontás művelete is előkerül játékos formában. A hozzászámlálás és a kiszámlálás elsajátítása tízes számkörben többeknél megvalósul iskolakezdésre. Óvodáskorban igen intenzív fejlődésnek indul a számképfelismerés. A gyermek számlálás nélkül is meg tudja határozni a számosságot. Iskolakezdésre a gyermekeknek van ötös számképük, és az összeadás műveletét is működtetni tudják számképekkel. A hiányos készségekkel bíró gyermekek kudarcok sokaságát élik meg iskolakezdéskor, a lemaradás idővel behozhatatlan mértékűvé válhat, így esetükben javasolt még egy évet az óvodában, ha a lehetőségek engedik iskola-előkészítő csoportban, eltölteni a tankötelezettség megkezdése előtt.2

A geometriai ismeretelsajátítás a térbeli alakzatok segítségével kezdődik. P. M. Van Hiele fejtette ki a geometriai ismeretszerzés folyamatának szintek szerinti tagolódását, ahol az első szint a kisgyermekkorra tevődik. A térbeli alakzatokból indul ki, miután térben élünk, mozgunk, három dimenzióban (hosszúság, szélesség, magasság). Nevezhetjük globális szintnek, amely tartalmazza az alakzatok megismerését, összehasonlítását, kiválasztását, megnevezését.3 Ezen ismeretek elsajátításának elősegítésére számos eszköz áll rendelkezésre a csoportszobában, mindig a gyermekek képességeihez igazodva: építőelemek (henger, golyó [gömb], kocka, téglatest), amelyek segítségével megismerkedhetnek a testeket határoló oldallapokkal, élekkel, csúcsokkal a velük való játék, tevékenykedés közben. Más építőjátékok is állandó elemei a konstrukciók létrehozásának szabadon, meghatározott feltételekkel vagy alaprajzokra pl. Duplo, Lego. Színesrúd- készlettel számlépcsőt építhetnek. Megtapasztalhatják, hogy a különböző színű rudak az 1 cm élű kiskocka egész számú többszörösei. A rudakat mérésekre is használhatják (ugyanazon egységgel mérünk elv alapján). Babylon-készlet segítségével, a testek él–váz modelljének elkészítése során, megfigyelhetik az élek számát, hosszát. A „Hány golyót használtál fel?” kérdéssel a testek csúcsainak számára hívhatjuk fel a figyelmüket. A tangram a síkbeli modellezést segíti elő, ahogy a logikai készlettel való némely játék is. Megismerkedhetnek a síklapok tulajdonságaival is az óvodában.