Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

6.2. A számfogalom kialakulása, épülése

A számfogalom, számérzet kialakítása a kora gyermekkori matematikai tudás lényeges mozzanata. A számérzet nem más, mint több egymásba kapcsolódó fogalom komplex folyamata: fogalmi tudatosság, vizuális-motoros feladat (számok írása), a számok hozzárendelése egy sorozathoz (ez a számosság elve), intuitív érzet a számok nagyságáról, észszerű találgatások, becslések, rész-egész viszony észlelése.1 A gyermeknek akkor van biztos számfogalma, ha tudja a számok nevét, jelét, helyét a számegyenesen, tudja a számszomszédokat, felismeri a számtulajdonságokat, elő tudja állítani a számot többféleképpen. Természetesen ez egy megismerési folyamat, amely spirálisan épül tovább az általános iskolában, középiskolában. Az óvodai nevelés feladata, ezen ismeretek kezdeti megalapozása darabszámmal és mérőszámmal.

Piaget felismerte, hogy a számfogalom és matematikai gondolkodás kialakulásához magának a gyermeknek kell megismerő tevékenységeket végeznie.2 Fejlődéslélektani vizsgálatok kimutatták, hogy általában a hatodik életév második felére tehető a számfogalom kialakulása, mely jól követhető és körülhatárolható, így sokáig tekintették az iskolaérettség egyik biztos jelének. A számfogalom állandó. Ha a halmazok elemszámainak számosságát vizsgáljuk, akkor daraszámról beszélünk. Ha a mennyiségek segítségével alakítjuk a számfogalmat, akkor mérőszámról és mértékegységről beszélünk.3

A zene transzferhatása sem elhanyagolható a matematikai gondolkodás kialakulására. A zenei képességek korai fejlesztése hozzájárul az alapkészségek fejlesztéséhez. A zenei képességek hozzájárulása a számolási készséghez csaknem azonos mértékű az intelligencia hozzájárulásával.4

1	Smith, Susan Sperry: Early Childhood Mathematics. National Science Foundation, Washington, 1998.
2	Kiss Tihamér: A gyermekek matematikai gondolkodásának kialakulása 2–7 életévekben. Fejlesztésének hatékony módszerei. Debreceni Református Kollégium, Debrecen, 1995.
3	Mérei Ferenc & V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Libri Könyvkiadó, Budapest, 2017. 227–236.; Ranschburg Jenő: A világ megismerése óvodáskorban. OKKER Kiadó, Budapest, 2002. 71–77.
4	Janurik Márta & Józsa Krisztián: „Zene és tanulás”. TANÍTÓ, LIV. évf., 2016/1, 21–24.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero