Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

7. Computational thinking és algoritmikus gondolkodás

A computational thinking (informatikai gondolkodás) fogalmát Jeannette Wing (2006) informatikus hozta be a köztudatba. Az informatikai gondolkodás nem csak az informatikához köthető, ez egy általános gondolkodásmód, amely segítséget nyújt a mindennapi problémák megértésében és megoldásában. Az informatikai gondolkodás segítségével egy-egy nehéznek tűnő problémát átfogalmazhatunk olyan problémává, amelyet meg tudunk oldani redukcióval, transzformációval vagy szimulációval.1 Négy alapelvet ölel fel ez a gondolkodásmód. (1) Problémamegoldás: a problémák strukturálása, alkotóelemekre bontása és a problémamegoldó gondolkodás alkalmazása az egyes részekre. (2) Absztrakció: azon információk kiemelése, amelyek valóban fontosak a probléma megoldásához. (3) Automatizálás: a visszatérő, már-már rutinszerű folyamatok automatizálása a rendelkezésre álló eszközökkel. (4) Adatelemzés és reprezentáció: az adatok strukturálása, szervezése, elemzése és reprezentációja annak érdekében, hogy az információkat a leghatékonyabban tudjuk felhasználni, azaz az algoritmusok létrehozása és használata (7. ábra).2

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1322gy_275/#m1322gy_275 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1322gy_275/#m1322gy_275)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1322gy_275/#m1322gy_275)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7. ábra. A Computational thinking (CT) készségkategóriái3

Az algoritmikus problémamegoldás köre a számítógép megjelenésével kibővült. Az algoritmikus gondolkodás nem más, mint a probléma megoldásához vezető lépések sorozata, például egy írásbeli művelet elvégzése esetében egy meghatározott műveleti sorrend vezet csak eredményre. Az algoritmusok a mindennapok részei, ugyanakkor az informatikai problémák megoldásához is algoritmusokat használunk.4

„Az algoritmikus gondolkodásra nevelés célja, hogy rugalmas gondolkodást alakítson ki, a gyerekekben tudatosuljon, hogy a mindennapi problémák megoldására vannak kész, alkalmazható eljárások.”5

A fentiek értelmében az algoritmikus gondolkodás: (1) problémamegoldás céljára alkalmas; (2) részek sorozatára bontható összetett jelenség; (3) a hétköznapi életben is alkalmazható; (4) különösen alkalmas informatikai problémák megoldására; (5) rugalmas gondolkodást igényel; (6) az algoritmusok kész eljárások, melyek megismerhetők és elsajátíthatók. A gondolkodás fejlesztésének lehetséges összetevői.6

„A stratégiai képességek fejlesztésének iskolájához sorolhatjuk a problémamegoldó gondolkodás megközelítését is, és ennek egyik típusaként értelmezhető az algoritmikus gondolkodás, mely a felmerülő problémák analízisén alapul és a megoldandó problémák elemenkénti, elrendezett lépésről-lépésre történő megoldására tanítja meg az embereket.”7

Varga Imre (2020) szerint az algoritmus egy véges utasítássorozat, amely jól ismert, megengedett lépésekből, tevékenységekből áll. Az utasításokat követve pedig mindig elérjük a kívánt célt.8

Nem lehet elvárás, hogy minden gyermekben kialakuljon a magas színvonalú algoritmikus gondolkodás, csupán néhány százaléknál érhető el. A pedagógiai gyakorlatban az algoritmus tanítása nemcsak cél, de eszköz is. Cél a tervszerű gondolkodás, az önkontroll, a sikerélmény megtapasztalása. Az algoritmusok megismerése és használata segítséget nyújt a megoldások keresésében. Az egyszer már megtapasztalt eljárás hasonló típusú problémák megoldásának eszköze lehet.9

Amikor az informatikai gondolkodásról vagy az IKT eszközök megjelenéséről beszélünk az óvodai környezetben, nem feltétlenül a digitális eszközök bevezetésére, működtetésére gondolunk. Szimbolikusan jelennek meg ezek az eszközök az alkotótevékenységekben, szerepjátékokban, mozgásos játékokban. Számos olyan eszköz áll az óvodás gyermekek rendelkezésére, unplugged játékok, padlórobotok, robotikai eszközök, amelyek alkalmasak a gyermekek gondolkodási képességeinek fejlesztésére, a legtöbb esetben számítógép használata nélkül.10 Az óvodai nevelésben számos kutatás számol be a padlórobotok használatáról11, valamint a Lego-robotokkal12 kapcsolatos kísérletekről. Ezek az eszközök a tehetséggondozásban is jól hasznosíthatók. A tanulmányok és kutatási eredmények 2014 és 2023 között azt igazolják, hogy az unplugged, majd plugged kódolási tevékenységek önállóan beépíthetők a hagyományos óvodai nevelési tervbe. Ezenkívül a kódolás beépíthető az írás- és olvasás-előkészítés, valamint a történetmesélés tevékenységeibe is.13

1	Wing, Jeannette: „Computational thinking”. Communications of the ACM, XLIX. vol., 2006/3, 33–35. 33.
2	Fenyő Imre: Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése kora gyermekkorban. In Fenyő Imre, Pálfi Sándor: Koragyermekkori nevelés digitális környezetben. Debreceni Egyetemi Kiadó. 2024. 55–90. 57.
3	Csernai Zoltán: Az informatikai gondolkodás (computational thinking) fogalmi keretei. In Networkshop 2019, Hungarnet Egyesület, Budapest, 181–188. 185.
4	Pluhár Zsuzsa, Torma Hajnalka & Törley Gábor: Hallgatói teljesítményértékelés az algoritmikus gondolkodás tükrében. In Szlávi Péter & Zsakó László (szerk.): InfoDidact 2018. Budapest, Webdidaktika Alapítvány, 2019, 1–10.
5	Petzné Tóth Szilvia, Pápai Bernadett & Reider József: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztés a tanítóképzésben a SAMR-modell segítségével In K. Nagy Emese & Zagyváné Szűcs Ida: Reflxiók a neveléstudomány legújabb problémáira. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022, 73–85. 78.
6	Fenyő Imre: Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése kora gyermekkorban. 60–61.
7	Fenyő Imre: Programozható eszközök óvodai alkalmazása a gondolkodásfejlesztésben (és az óvodapedagógus-képzés kihívásai a digitális óvodapedagógia terén). In Fodor Richárd, Karainé Gombocz Orsolya, Miklós Ágnes Kata: Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2021, 73–81. 74.
8	Varga Imre: Algoritmusok és a Programozás Alapjai. Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, 2. fejezet. https://irh.inf.unideb.hu/~vargai/APA/Algorithms_hu.html
9	Szántó Sándor: „Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában”. Új Pedagógiai Szemle, LII. évf., 2002/5, 84–91.
10	Molnár Balázs: Digitális pedagógiai lehetőségek az óvodai nevelésben. In Fenyő Imre, Pálfi Sándor: Koragyermekkori nevelés digitális környezetben. Debreceni Egyetemi Kiadó. 2024. 27–54. 43.
11	Bowen, Michael G., Knoll, Eva & Willison, Amy M.: Using Bee-Bots® in Early Learning STEM: An Analysis of Resources. In Tippett, Christine D., Milford, Todd M. (eds.): Exploring Elementary Science Teaching and Learning in Canada. Contemporary Trends and Issues in Science Education, LIII. vol., 2023, 147–165.; Aknai Dóra Orsolya: „A robotika szerepe az SNI tanulók fejlesztésében.” Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, VIII. évf., 2020/2, 146–163.
12	Fenyő Imre: Programozható eszközök alkalmazása az óvodában. In Karlovitz, János Tibor (szerk.): Szakmódszertani és pedagógiai tanulmányok a világjárvány idején. International Research Institute S.r.o., Komarno, 2021, 454–461.; Lee, Joohi, Yunus, Sham’ah & Lee, Joo Ok: „Investigating Children's Programming Skills Through Play with Robots (KIBO)”. Early Childhood Education Journal, LIII. vol., 2025, 109–117.
13	Uğraş, Mustafa, Güneş, Habibe, Uğraş, Hilal, Stamatios Papadakis, Stamatios & Kalogiannakis, Michail: „Coding activities in early childhood: a systematic review”. International Journal of Technology Enhanced Learning, XVII. vol., 2025/1, 45–80.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero