Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

8.3. Kutatási módszerek, mintavétel és a vizsgálat lebonyolítása

Az empirikus kutatás előkészítését, a mérőeszközök kiválasztását, majd megalkotását a szakirodalom előzetes áttekintése előzte meg. Az adatok feldolgozása az írásbeli kikérdezések és az interjúk összevetésével, feldolgozásával történt. Az eszközök saját készítésű kérdőívek (15.1–2. függelék), amelyek a különböző háttérváltozók (pl. nem, közigazgatási egység, végzettség, gyakorlati idő stb.) mellett négyfokú Likert-skála kérdéseket (a tehetséggondozás esetében 46, a játékeszközök felmérése esetében 18) tartalmaztak, mindemellett a nyílt kérdések lehetőséget nyújtottak a válaszadóknak tapasztalataik megfogalmazására. A papír-ceruzás kitöltés próbáját követte a két kérdőív online platformra való felvitele, majd próbája szintén 15 elemszámmal, hogy az esetleges hibák, értelmezési nehézségek felszínre kerüljenek. Az adatok felvétele 2024 decemberében és 2025 januárjában a kutatásetikai paraméterek maximális figyelembevételével történt. A kutatásban részt vevők tájékoztatást kaptak a kutatás menetéről, az adatok felhasználásáról, azok bizalmas kezelésének módjáról. A résztvevők önként, anonimitásukat megőrizve töltötték ki a kérdőíveket. A kitöltést bármikor megszakíthatták. A nyílt kérdések alkalmával lehetőséget kaptak nézeteik, tapasztalataik, meglátásaik részletes kifejtésére. Az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics 27 és Jasp 0.19.3.0. program segítségével történt.

A kutatási tevékenység során alkalmazott módszereket, a mintavételt, a mintát, valamint az elemzéseket az alábbi táblázat (8.3.1. táblázat) mutatja be.

8.3.1. táblázat. Összefoglaló táblázat – kutatási információk

Cél	Módszer	Mintavétel	Minta	Elemzés
Logikai-matematikai tehetséggondozással gyakorlati tapasztalatainak felmérése	Írásbeli kikérdezés Eszköz: kérdőív	Teljes mintára törekvés tehetségpontok, műhelyek fejlesztő pedagógusai, pszichológusai (N= 200 fő)	óvodapedagógus (N= 34 fő) tanító (N= 27 fő) ált.isk. tanár (N= 64 fő) középisk. tanár (N = 66 fő) egyetemi oktató (N= 2 fő) fejlesztőpedagógus (N= 7 fő)	Leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség vizsgálat
Az óvodai csoportok játékeszközeinek felmérése	Írásbeli kikérdezés Eszköz: kérdőív	Egyszerű véletlen (EVM)	Óvodapedagógus (N= 493 fő)	Leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség vizsgálat
Logikai-matematikai tehetséggondozással gyakorlati tapasztalatainak felmérése	Szóbeli kikérdezés, tartalom-elemzés Eszköz: strukturált interjú	Szakértői mintavétel	Tehetségpontok, műhelyek fejlesztő- pedagógusai, pszichológusai (N= 10 fő)	Leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség vizsgálat
Terepkutatás	Eset-tanulmány	Különleges, a tipikustól eltérő eset	4 éves kislány	Mélységi és hosszirányú vizsgálat

Forrás: Saját szerkesztés

Az írásbeli kikérdezésnek köszönhetően 200 fő tehetséggondozással foglalkozó pedagógus szemléletét, tapasztalatát ismerhettük meg a korai matematikai tehetséggel kapcsolatban. A minta a tehetség.hu oldal tehetségpontkeresőjének használatával került összeállításra, melynek segítségével elérhetővé vált országosan az összes regisztrált logikai-matematikai tehetséggondozással foglalkozó intézmény a foglalkoztatott szakemberek elérhetőségével együtt. Az intézmények tekintetében 579 regisztrált tehetségpont, tehetséggondozó központ volt összesítve 2024. november 12-i dátummal, 453 vidéki és 126 budapesti székhellyel. Az egyes intézményekben megjelölt szakemberek mindegyike név szerint megszólítva kapott felkérést a kutatásban való részvételre. Az 1197 felkérésre 200 válasz érkezett. Az alapsokaság véges, n = 1197. A minta az alapsokaság 16,71%-a. A mintavételi eljárás teljes mintára való törekvés volt.

A kutatásban részt vevő szakemberek (77,5% nő, 22,5%-a férfi) 17%-a óvodapedagógus, 13,5%-a tanító, 32%-a általános iskolai tanár, 33%-a középiskolai tanár és 3,5%-a fejlesztőpedagógus, valamint két fő főiskolai/egyetemi tanár.

A válaszadók fele (52%) városban dolgozik, 20% megyeszékhelyen, 11% végzi a hivatását falun és Budapesten 17%. Átlagosan 29 év (M = 28,860; Mdn = 30,5; Mo = 34) szakmai tapasztalattal rendelkeznek (8.3.2. táblázat). Összességében elmondható, hogy kellő szakértelemmel bírnak a válaszok minőségét illetően. A szórásérték (SD = 9,049) a minta heterogenitását mutatja. A minta ferdesége okán került kiszámításra a mintaátlag standard error-ja és a relatív standard error. A relatív standard error, RSE = 2,221%, mely esetben RSE < 25%, reprezentatív a populációra. A populáció átlaga 95% valószínűséggel 27,598 és 30,122 év közé esik. A válaszadók 48%-a rendelkezik tehetséggondozással kapcsolatos végzettséggel is.

8.3.2. táblázat. Válaszadó tehetséggondozó szakemberek szakmai gyakorlata

	N	Szakmai tapasztalat átlag	Mdn	Min	Max	SD	CI95 szélessége	CI95 alsó határ	CI95 felső határ
	200	28,860	30,5	3	45	9,049	1,262	27,598	30,122
SE	0,641	RSE	2,221%

Forrás: Saját szerkesztés

Az óvodapedagógusoknak szóló kérdőív esetében a minta kiválasztásának alapjául szolgált a KIR adatbázis „Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei (aktuális adatokkal)” menüpontból letöltött kir_mukodo_feladatellatasi_helyek_2024_12_15 elnevezésű Excel-adatbázis, mely teljeskörűen tartalmazza valamennyi működő és szünetelő köznevelési feladatellátási hely alapadatát, fenntartói adatát, illetve általános feladatellátási jellemzőit 2024 decemberétől. Az SPSS program segítségével került sor az intézmények 30%-ának randomizált kiválasztására, így 866 intézmény került bevonásra országos szinten.

A kérdőíves kikérdezés papíralapon vagy elektronikus formában (online vagy e-mail segítségével) került lebonyolításra. A felkéréseket tartalmazó e-maileket az intézményvezetők továbbították az óvodapedagógusok részére. Az intézményvezetők neve szintén megtalálható volt az adatbázisban, így személyesen kerültek megszólításra, ezzel is növelve a kutatás támogatásának hajlandóságát. A kutatás keretén belül N = 493 fő óvodapedagógus adott válaszokat a feltett kérdésekre. A mintavétel egyszerű véletlen mintavétellel történt.

A válaszadó óvodapedagógusok 99,6%-a nő. Az országos arány: 99,5%, a KSH honlapján jelenleg elérhető legfrissebb adatok alapján, melyek 2024/2025-ös tanév adatait tartalmazzák. A területi megoszlást tekintve a kutatásban részt vevő óvodapedagógusok (N = 493) közül 19,5% dolgozik a fővárosban, 7,7% megyeszékhelyen, 36,9% városban, valamint 35,9% kistérségben. Az intézmények 79,9%-a (394) állami, önkormányzati fenntartású, 80 intézmény (16,2%) egyházi, 17 alapítványi (3,4%), kettő pedig magánintézmény.

Átlagosan 22 év (M = 22,416; Min = 0; Max = 43; Mdn = 25; Mo = 30) tapasztalattal rendelkeznek. A mintában találhatók pályakezdő és nyugdíjból visszatérő pedagógusok is. A szórásérték (SD = 12,928) a minta heterogenitását mutatja. A relatív standard error, RSE = 2,596%, mely esetben RSE < 25%.

Az adatbázisok használatának előnye, hogy valóban csak a kutatásba bevonni kívánt pedagógusok számára volt elérhető a kitöltés lehetősége, így az ebből származható mintavételi hiba kiküszöbölhető volt. A kikérdezés módja: önkitöltős forma és internetes kikérdezés volt.

Kvalitatív, strukturált interjú is készült N = 10 logikai-matematikai tehetségazonosítással és tehetséggondozással foglalkozó szakemberrel. Célom tapasztalataik megismerése, a tehetségazonosítás általuk használt módszereinek feltárása volt. A tehetséggondozással foglalkozó szakemberek felkérő levelükben egy interjúra való felkérést is kaptak. Két pszichológus, két egyetemi oktató, két óvodapedagógus, egy pedagógus, egy tanító és két tanár jelentkezett a felkérésre. Ők a kérdőívet nem töltötték ki, ebből kifolyólag nem kerültek be kétszer a mintaválasztás folyamatába. Az alanyok 60%-a nő, 40%-a férfi, átlagosan 18 év (M = 17,9; Min = 4; Max = 41; Mdn = 15; Mo = 9) tapasztalattal rendelkeznek tehetséggondozás terén. A szórásérték SD = 13,22 heterogenitást mutat. Az interjúk összesítése megtalálható a 15.3. függelékben.

Összességében elmondható, hogy a kutatásban részt vevő személyek megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a válaszok minőségét illetően.

Óvónőként megfigyeltem három óvodai csoport (N = 73) játékát, problémamegoldó gondolkodását, kreativitását az általam felkínált matematikai tehetségfejlesztő logikai, társas és táblajátékok segítségével. A játékokat és játékos tevékenységeket három évig alkalmaztam a gyermekek matematikai készségeinek fejlesztésére. Az évek alatt bővült a játékok sora és kiegészült újabb lehetőségekkel egy-egy játék felhasználása. A játékok gyűjteménye a 13. fejezetben megtalálható. A gyermekek megfigyelésére óvodai környezetükben, természetesen az óvodavezető és a szülők engedélyét követően, került sor. A szülők a tájékoztatás után beleegyező nyilatkozatot írtak alá, ezzel megerősítve hozzájárulásukat. A megfigyelés célja volt az is, hogy az általam ajánlott játéktár valóban beépíthető-e az óvodai tevékenységekbe, mindennapokba. A saját készítésű játékok esetén fontos szempont volt a környezetvédelem, az újrahasznosítás fontosságának kihangsúlyozása, valamint a mindennapokban elérhető eszközök, játékok újszerű felhasználása.

A megfigyelések során egy négyéves kislány kitűnt, őt szülei engedélyével külön is megfigyeltem.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero