Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

11. Értékelés és következtetések

A kutatás során választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mely módszereket használják szívesen a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek. Megosztották, hogy tapasztalataik alapján melyek lehetnek azok a tulajdonságok, amelyek már kisgyermekkorban is megmutatkozhatnak a logikai-matematikai területen. A szakirodalmakra és a szakemberek tapasztalataira építkezve született meg az a tulajdonságlista, amely támpontul szolgálhat az óvodáskorú gyermekek egyéni képességeinek, jellemzőinek tanulmányozásához. Bár a kialakult lista alapján további megfigyelések szükségesek, mielőtt általánosságban alkalmaznánk a tehetségfelismerés egyik eszközeként.

A kutatások alapján elmondható, hogy a játékokhoz köthető módszereket alkalmazzák a gyakorlatban leginkább kisgyermekek esetében, mint matematikai fejlesztőjátékok, térbeli-vizuális és geometriai rejtvények. A szakirodalmak is ezt támasztották alá. A tehetséges gyermekek kiválasztása elsősorban a pedagógusok ajánlása alapján (89,5%) történik.

A tehetséges gyermekek mérését illetően jelentős különbségeket tapasztalhatunk mind a szakirodalomban, mind a jelenlegi gyakorlatban. Hipotézisünk, mely szerint szakemberek véleménye a gyermekek mérésének idejét illetően eltér, beigazolódott. Logika-matematika tekintetében már óvodáskorban felismerhető a gyermekek ezirányú érdeklődése, erre minden esetre érdemes odafigyelni és minél több gondolkodást segítő játékkal, fejtörővel, tevekénységgel elősegíteni további fejlődésüket.

Feltételeztük, hogy összefüggés van a szakemberek gyakorlati ideje és a gyermekek szűrési idejének megválasztása között. Az adatok azt mutatják, hogy szignifikáns összefüggés van a két változó között, hipotézisünket igazoltnak tekintjük.

A tehetséggondozással foglalkozó szakemberek jelentős része szívesen képezné még magát a területen, valamint szívesen lapoznának speciális tehetséggondozó módszerekről, jógyakorlatokról szóló írásokat, módszertani kiadványokat.

Feltételeztük, hogy a tehetséggondozással kapcsolatos végzettséggel rendelkezők szakmai érdeklődése eltér a végzettséggel nem rendelkező szakemberekétől. Szignifikáns különbséget találtunk három változó között, a további itemek esetében azonban nem találtunk szignifikáns különbséget, így hipotézisünk csak részben teljesült. Feltételezhető, hogy az általános szakmai ismereteket a többéves gyakorlati idő alatt már elsajátították.

A kutatás kitért az óvodai csoportszobák játékeszközeinek felmérésére is. Az adatokat elemezve pontosabb képet kaptunk arról, milyen gyakran alkalmazzák az óvodapedagógusok a különféle matematikai játékokat a gyermekek fejlesztésére. Leggyakrabban az építőelemeket, a Legót és a Duplót alkalmazzák az óvodapedagógusok.

Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó pedagógusok leginkább az életkori sajátosságok és a használhatóság szempontjait veszik figyelembe a játékok kiválasztásakor.

Feltételeztük, hogy összefüggés van a csoportok összetétele és a játékok tehetséggondozás céljára történő kiválasztása között. Hipotézisünket a szignifikanciaérték alapján igazoltnak tekintjük. Az adatok gyenge, pozitív irányú szignifikáns kapcsolatot mutatnak a két változó között.

Az óvodapedagógusok 59,4%-a elégedett a csoportjában fellelhető játékeszközökkel. Az egyéni hozzászólásokból kiderült, hogy gyakorta az intézményvezető vagy a fenntartó vásárol játékokat a csoportok számára, olyan is előfordul, hogy igényfelmérés nélkül. Leginkább az építőjátékokból van hiány. A pedagógusok szívesen készítenek játékeszközöket, akár a gyermekek bevonásával.

A megfigyelés közben tapasztalható volt, hogy a gyermekek szívesen játszanak matematikai tartalmú játékokkal. Az ígéretes gyermek már kisgyermekkorban feltűnő érdeklődést mutat a feladatok iránt, átlagon felüli képessége a logikai játékok használatakor mutatkozik meg, ezt a vizsgált gyermekek tevékenységének, érdeklődésének, tulajdonságainak megfigyelése során is tapasztalhattuk. A szakirodalmak is ezt támasztják alá.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero