Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

13.3. Táblás játékok, társasjátékok

Akárcsak a szabad játék esetében, a gyermek a társasjátékokkal, táblajátékokkal sem azért játszik, mert tanulni szeretne, hanem azért, mert játszani akar, így a fejlődés, a tanulás ebben az esetben is indirekt módon, benne rejlik a játékban. Mindemellett a társasjátékokban az egyén el tud távolodni a sikertelenségtől, hiszen nem fizikai valójában vesz részt a játékban, őt egy bábu vagy más jelölő eszköz reprezentálja, így nem ő, hanem a bábu lépett rosszul. A pedagógus feladata, hogy biztosítsa a megfelelő környezetet ezeknek a játékoknak a megélésére, tegye szabaddá a játékok hozzáférhetőségét, tegye lehetővé a választás lehetőségét a gyermekek számára. A játékok kiválasztásakor, amelyek a polcra kerülnek, a pedagógus indirekt módon irányít, hiszen a gyermekek érdeklődésének, képességeinek megfelelően válogat a repertoárból.1

Érdemes időnként frissíteni a kínálatot, ezzel motiválva azokat a gyermekeket, akik kevésbé vesznek részt ezekben a játékokban. Van olyan gyermek, aki a kihívást, a veszteség érzését próbálja elkerülni, de társai játékát figyelemmel kíséri, teljesen beleéli magát, néha még bele is szól izgalmában a játékba, átéli a győztes örömét, vagy a vesztes bátatát közvetett módon, attól függően, barátja melyik oldalon áll. A megfigyelésben is van élmény és tanulás. Megfigyeli társai gondolkodásmódját, stratégiáit, reakcióit, interakcióit, hogyan élik meg a győzelmet, viselik a vereséget. Az ebből szerzett tapasztalatok idővel arra sarkallják, hogy maga is beálljon a játékba. A játék kényszertől mentes volta alapvető!

Azon táblajátékoknál, ahol a dobókockát alkalmazzák a gyermekek, sok esetben úgy szól a szabály, hogy az léphet be a játékba, aki egyest vagy hatost dob. Ezek a szabályok azt sugallják, hogy ezt a két számot nehezebb megdobni, és a klasszikus valószínűség fogalmának kialakítása ellen tesz. Hiszen a kocka bármelyik lapjának megdobásának valószínűsége 1/6. A körültekintő óvodapedagógus alkalmanként megváltoztatja a szabályt, hogy ne alakuljon ki téves fogalom.2

A dobókocka használata elősegíti a természetes szám fogalmának kialakulását egyrészt a darabszámmal, másrészt mérőszámként. Ugyanis ha egyet dob, egyet lép, ha ötöt, akkor ötöt, tehát távolabb jut a nagyobb darabszámmal. A dobókocka képe megegyezik a dominó képével, de a dominó nem csak hatig tartalmazza a pöttyöket.

1	Jesztl József, Lencse Máté: Társasjáték-Pedagógia. 14–19.
2	Takácsné Szabó Melinda: „Matematikai tehetségígéretek az óvodában – A játék jelentősége (1–2. rész)”. Óvodai Nevelés Szakmai – Módszertani folyóirat, LXXV. évf., 2022/9–10, 9–10. 16–17. 17.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero