Takácsné Szabó Melinda

Gyerekjáték!

Logikai-matematikai tehetséggondozás játékba ágyazva óvodásoknak

2.1. Az intézményes tehetségnevelés környezeti feltételei

Amikor a tehetségígéretek óvodai/iskolai nevelés-oktatásáról beszélünk, arra a kérdésre is választ kell adnunk, milyen tárgyi és személyi, környezeti feltételekre van szükség a kibontakoztatásukhoz. Kiemelten fontos, hogy az egyes szereplők milyen szemlélettel vesznek részt a folyamatban. Kurt Heller többdimenziós modellje (2.1. ábra) jól összegzi a tehetségterületek kibontakoztatásához szükséges tényezőket és azok interakcióit. Heller szerint a hatékony tanulási környezetben a családi, szülői, iskolai és iskolán kívüli kortárs és pedagógiai hatások mind érvényesülni tudnak. Ezek a tényezők erősíthetik és gyengíthetik is egymást. A hatékony tanítási környezet épít a gyermekek érdeklődésére, fejlettségi szintjére, autonómiájára, aktív részvételre bátorítja őket, és figyelembe veszi az egyén fejlődési ütemét. A tanulási környezet minősége szempontjából ezek a legfontosabb tényezők.1

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1322gy_90/#m1322gy_90 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1322gy_90/#m1322gy_90)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1322gy_90/#m1322gy_90)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

2.1. ábra. Heller hatékony tanítási környezet modellje2

Heller az osztály klímáját a környezeti moderátorok egyikeként jelzi, esetünkben helyettesíthető az óvodai csoportszoba klímájával. A minőségi környezet kapcsán említett tényezők az óvodai nevelés-oktatás során is kulcsfontosságúak, és a mindennapok során meg is jelennek, mint a minőségi nevelő-oktatómunka alapjai. Kisgyermekkorban a gazdagítás, dúsítás, mint tehetséggondozó eljárások, amelyek leginkább megvalósíthatók ebben a környezetben. Tehát az ábra nem kizárólagosan az iskolára vonatkozik.

„Minél korábbi életkorban jutnak a tehetségígéretek az életkori sajátosságaiknak és a képességeiknek megfelelő fejlesztő környezetbe, annál nagyobb eséllyel tudnak a jövőben kibontakozni”.3 Kissné Zsámboki Réka (2018) feltérképezte három megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) iskoláskort megelőző tehetséggondozó tevékenységét. Vizsgálta a pedagógiai-intézményi szemléletmódot, módszertani felkészültséget, az intézményi infrastrukturális hátteret és feltételeket hatvan intézményvezető bevonásával. A vizsgálat és a pedagógiai programok összevetése során ellentmondásokat tapasztalt. Arra a megállapításra jutott, hogy a gyermekek meglehetősen alacsony százalékát érinti a tehetséggondozás, annak ellenére, hogy az intézmények 31%-a vallotta, minden gyermeket tehetségesnek tartanak, 53% állította, hogy a mindennapi gyakorlat folyamatába építi a tehetséggondozást, 44% szervez erre a célra külön alkalmakat.4

„A gyermekkori tehetséggondozás gyakorlati realizálódásában tehát kevéssé tükröződik széles körű tehetségértelmezés, diszkriminációmentesség akkor, amikor az intézménybe járó gyermekeknek ennyire csekély aránya tekinthető »célközönségnek«. Azon szemlélet, amely a tehetséget átlag feletti képességekhez köti, tulajdonképpen hátrányos megkülönböztetést hordoz magában azon gyermekekkel szemben, akik a képességeik fejlődésében kihívásokkal küzdenek, vagy az eltérő fejlődési ütem miatt »lemaradásban« vannak társaikkal szemben.”5

Az óvodai intézményes nevelés értéke abban rejlik, hogy nyitott és befogadó szemléletmódot képviselnek, a fejlődés lehetősége adott kell legyen minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének megfelelően, biztosítva az egyéni igények, szükségletek kielégítéséhez szükséges szellemi, tárgyi és személyi környezetet. A tehetséggondozás ilyen környezetben kényszertől mentes, önkéntes és minden gyermek számára rendelkezésre áll. Ebben a szemléletben érdemes gondolkodnunk.

1	Bajor Péter, Balogh László, Bucsi Szabó Zsolt, Polonkai Mária & Révész György Béla (szerk.): A tehetség kézikönyve. MATEHETSZ Géniusz Projekt Iroda, Budapest, 2019, 266–268.
2	Heller Kurt A., Ziegler Albert (2000). Conceptions of Giftedness from a Meta-Theoretical Perspective. In Heller, K. A., Mönks, Francz J., Sternberg, Robert J. & Subotnik, Rena F. (eds.): International Handbook of Giftedness and Talent. Amsterdam, Pergamon Press, 2000, 3–21. 7.
3	Kissné Zsámboki Réka: Az iskoláskor előtti tehetséggondozás helyzetképe és a tehetségígéretek nyomon követésének lehetősége az óvoda-iskola átmenetben. In Hanák Zsuzsanna, Kovács László, & Varga László (szerk.): Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere. Eger, Eszterházy Károly Egyetem, Líceum Kiadó, 2018, 147–162. 148.
4	Kissné Zsámboki Réka: Az iskoláskor előtti tehetséggondozás helyzetképe és a tehetségígéretek nyomon követésének lehetősége az óvoda-iskola átmenetben. 153–156.
5	U. o. 154.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 158 0

Pedagógia

A könyv az óvodás gyermekek logikai-matematikai tehetséggondozásához nyújt támogatást. Az óvodáskori logikai-matematikai tehetséggondozás célja a gyermekek matematikai gondolkodásának és problémamegoldó képességeinek korai fejlesztése. Ez a folyamat magában foglalja a számfogalom kialakítását, a mintázatok felismerését, a térbeli tájékozódást és a logikai következtetést. A tehetséggondozás során fontos a gyermekek egyéni képességeinek felismerése és támogatása, valamint a játékos, élményszerű tanulási környezet biztosítása.

A kötet számos játékot és játékos tevékenységet mutat be, amelyek az óvodai élet mindennapjaiba jól beilleszthetők. Továbbá iránymutatást ad az óvoda-iskola átmenet során a gyermekek matematikai képességeinek fejlesztéséhez is.

„A könyv kiválóan alkalmas az óvodai foglalkozások tartalmi és szakmai megújításához. Számos játékot tartalmaz, melyeket különösebb előkészületek nélkül alkalmazhatnak az óvodapedagógusok. A módszertani ajánlások alkalmazása korszerűvé, színvonalassá teszi a foglalkozásokat”. – Dr. Horváth Alice PhD

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacsne-szabo-gyerekjatek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero