MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Gátvédelem, gátmetszés, gátvarrás
4.2. A kitolási szak alatti gátvédelem
A magzati tarkó symphysis alatti megtámaszkodásakor, a feszülő gát mellett készülünk a gátvédelemre. Egyik kezünket a magzat fejére helyezzük úgy, hogy kis- és gyűrűsujjunkkal a clitorist védjük. Kezünk finom ellenállással lassítja és kontrollálja a fej kigördülését, elősegítve a lágyrészek alkalmazkodását és a szövetek kíméletesebb nyújtását, ezáltal csökkentve a hirtelen feszülésből eredő sérülések esélyét.
Finom mozdulatokkal támogatjuk a fej deflexióját; célunk a koponya megszületésének irányítása.
Az alsó kéz a gáton támaszt képez: a hüvelykujj abdukált helyzetben, míg a többi ujj kinyújtva, összezártan helyezkedik el, így a tenyér és az ujjak ívet formálnak. Ezzel az ívszerű megtámasztással finom, ellenirányú nyomást fejtünk ki, amely tehermentesíti a szöveteket, és óvatos mozdulatokkal lehetővé teszi a gát lesimítását a magzat arcáról. Célszerű a kezünk és a gát közé steril gézlapot helyezni, ügyelve arra, hogy az ne fedje a hüvelybemenet alsó szélét, hogy az esetlegesen fellépő repedések vagy vérzés azonnal felismerhető legyen.
A nemzetközi gyakorlatban ugyanakkor több helyen a két ujjból képzett ív – a hüvelykujj és a mutatóujj enyhe hajlításával – terjedt el (7. ábra). Ez a kéztartás kisebb felületen biztosít támaszt, így finomabb kontrollt tesz lehetővé a fej előrehaladásának irányításában, ugyanakkor kevésbé oszlatja el a nyomást a gát teljes hosszában. A választott technika rendszerint az adott intézmény vagy szakember tapasztalatát tükrözi, a cél azonban minden esetben azonos: a szövetek fokozatos tágulásának támogatása és a sérülések megelőzése.
A beavatkozás során a szülésznő figyelme a magzati koponya helyzetének követésére, a gátszövetek és a hüvelybemenet feszülésének követésére irányul. A feszülő lágy szövetek szakadásának, berepedésének kockázatát az erőltetett hasprés, ún. „nyomatás” növeli. Feszülő gát mellett a gyors, felszínes, apró légzés (lihegés), valamint a gége záródásának elkerülése – vagyis ha az anya közben képes beszélni – lassítják a fej megszületését, ezáltal csökkentik a sérülés kockázatát.
A vállak megszületésekor az alsó kezünkkel továbbra is javasolt a gát védelme, mert a vállöv szélessége meghaladja a koponyáét, így hasonló sérüléseket okozhat, ugyanakkor képlékenyebb, ezért megfelelő alátámasztás kíséretében biztonságosan átvezethető a gáton, mérsékelve a sérülés kockázatát.
A különböző szülési pozíciók is befolyásolják a gátvédelem kivitelezését, amely adott esetben nehezebben kivitelezhető, főleg vertikális helyzetben levő szülőnőnél. Egyes megfigyelések szerint a szülőnő négykézláb helyzetében fordul elő legritkábban gátsérülés.
Az oldalfekvő, térdelő, guggoló testhelyzetek kedvezőbb nyomásirányt és szöveti eloszlást biztosítanak. A manuális gátvédelmi technikák ennek megfelelően adaptálást igényelnek.
Medencevégű fekvés esetében a far megszületésekor ritkán fordul elő lágyrészsérülés, a fej világra jövetelekor azonban tanácsos gátvédelmet alkalmazni, amit a szülésnél asszisztáló kolléga végez. Ebben az esetben hasonlóan járunk el, mint fejvégű szülésnél az alsó kezünkkel.
A hatékony gátvédelem nem csupán passzív ellennyomás, hanem aktív, finomhangolt beavatkozás, amely a szülés ritmusához illeszkedik, nem okoz traumát a magzatnak. A túl korai, túl erős vagy rosszul pozicionált kéztartás éppúgy árthat, mint a védelem teljes hiánya.
A helyes technika alkalmazása anatómiai és élettani ismereteken kívül, nagy tapasztalatot is igényel.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1336ggg_178/#m1336ggg_178 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1336ggg_178/#m1336ggg_178)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1336ggg_178/#m1336ggg_178)
7. ábra. A gátvédelem gyakorlati kivitelezése
Sok helyütt külföldön a gátvédelem módszerét a Ritgen-műfogással végzik, amelynek számos módosítása létezik. Közös céljuk, hogy a magzati fej kigördülése a koponya legkisebb átmérőjével történjen. A szülést vezető személy a fájások közötti időszakban, a gát felől kifejtett nyomással a fej megszületését irányítja, miközben a másik kezének kontrollált ellenállásával lassítja a kigördülés tempóját. A manőver során a segítő erők vektora cranial és ventral felé irányul, amely a koponya deflexióját (extenzióját) idézi elő, ezzel optimalizálva a gáton való áthaladást. Ez a kombinált erőhatás biztosítja, hogy a fej a legkisebb ferde (suboccipito-bregmaticus) átmérővel jusson át a gáton, ami csökkenti a lágyrészekre ható erőket. A módszer hatékonysága azon alapul, hogy a szöveti terhelés eloszlása egyenletesebbé válik, valamint a szülés mechanizmusa a harmadik élettani forgáshoz és a gát működéséhez igazodik.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1336ggg_181/#m1336ggg_181 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1336ggg_181/#m1336ggg_181)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1336ggg_181/#m1336ggg_181)
8. ábra. Ritgen-műfogás
A fájások közötti időben a domináns kéz négy ujjának hegyével befelé és előre irányuló nyomást gyakorol a gát hátsó részén keresztül a magzat állára. A másik kéz ezzel egy időben szabályozza a fej előrehaladásának sebességét, és úgy vezeti azt, hogy a lehető legkisebb kerületével haladjon át a gáti szöveteken
Tartalomjegyzék
- Gátvédelem, gátmetszés, gátvarrás
- Impresszum
- Előszó
- 1. A gátvédelem, gátmetszés és gátvarrás története
- 2. A gát anatómiája
- 3. A külső női nemi szervek anatómiája
- 4. Gátvédelem
- 5. Gátmetszés (episiotomia)
- 5.1. A gátmetszés (episiotomia) definíciója, célja
- 5.2. Az episiotomia gyakorisága
- 5.3. A gátmetszés javallatai
- 5.4. Gátmetszés típusai
- 5.5. A gát érzéstelenítése
- 5.6. A gátmetszés technikája
- 5.7. A gátmetszés során érintett anatómiai struktúrák
- 5.7.1. Bőr és bőr alatti szövetek
- 5.7.2. Hátsó hüvelyfal
- 5.7.3. Musculus bulbospongiosus és a bulbus vestibuli
- 5.7.4. Perineális test (centrum tendineum perinei)
- 5.7.5. Musculus transversus perinei superficialis
- 5.7.6. Az arteria és vena pudenda interna, valamint a nervus pudendus ágai
- 5.7.7. Musculus levator ani
- 5.7.8. Bartholin-mirigyek
- 5.7.1. Bőr és bőr alatti szövetek
- 5.8. A gátmetszés előnye
- 5.9. A gátmetszés hátránya
- 5.10. A gátmetszés típusainak összehasonlítása
- 5.11. A gátmetszés korai szövődményei
- 5.12. A gátmetszés késői szövődményei
- 5.13. Kommunikáció és konzultáció a szülőnővel
- 5.1. A gátmetszés (episiotomia) definíciója, célja
- 6. Gátsérülések és a gátmetszés sebének ellátása
- 7. A gátvarrás műszerei
- 8. Összefoglalás
- 9. Irányelvek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 171 9
A jegyzet korszerű és gyakorlatorientált tananyagot biztosít a gátvédelem, a gátmetszés és a gátvarrás témakörében mindazok számára, akik részt vesznek a szülés kísérésében. A kiadvány bemutatja a témakör történetét, a gát anatómiáját és élettanát, a beavatkozások indikációit, technikai megoldásait, valamint a szövődmények megelőzésének és ellátásának elveit. Célja, hogy elősegítse a tudatos, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt, a szülés természetes folyamatainak támogatását és a betegbiztonság növelését. A gát szakszerű és körültekintő ellátása meghatározza rövid és hosszú távon az anya testi-lelki egészségét és a szülés utáni életminőségét. A kötet elsősorban szülésznő hallgatók, orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek számára ajánlott, hogy elsajátíthassák a gát ellátásának elméleti alapjait és gyakorlati készségeit.
Hivatkozás: https://mersz.hu/alasztics-rigo-gatvedelem-gatmetszes-gatvarras//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
