Alasztics Bálint, Rigó János

Gátvédelem, gátmetszés, gátvarrás


1.2. A gátmetszés javallatának és gyakorlatának áttekintése a jelenkorig

A szülészet történetében az egyik leggyakoribb, ugyanakkor ellentmondásos beavatkozás a gátmetszés, amely hosszú időn keresztül az anyai és újszülötti egészség védelmezőjeként szolgált.
A gátmetszés, vagyis az episiotomia, olyan sebészeti eljárás, amely a gát területén történő sebészi metszéssel tágítja a szülőcsatornát, ezzel megkönnyítve a magzat megszületését.
A gátmetszés gyakorlatát először Fielding Ould ír szülész (1. ábra) jegyezte le részletesen az 1742-ben megjelent „Bábamesterségről szóló értekezés” (A treatise of midwifery) című könyvében. A szerző azt javasolta, hogy ha a szülőcsatorna túlságosan szűk, és ezáltal veszélyezteti az anya és a magzat életét, akkor indokolt a gátmetszés végrehajtása. Ould módszerei forradalmiak voltak a saját korában, és jelentősen befolyásolták a szülészeti gyakorlatot, bár kezdetben csak végszükség esetén alkalmazták az eljárást.
 
1. ábra. Fielding Ould (1710–1789). Orvos, szülészmester (Írország)
 
A 19. század folyamán a gátmetszés alkalmazása egyre széleskörűbbé vált. Ebben az időszakban kezdtek terjedni az úgynevezett megelőző – más szóval rutin – szülészeti beavatkozások. A gátmetszés a ritkán alkalmazott eljárások közül egy gyakori szülészeti műtétté vált.
Joseph DeLee amerikai professzor volt az egyik legbefolyásosabb szaktekintély a szülészet-nőgyógyászatban (2. ábra), aki 1920-ban tette közzé The Prophylactic Forceps Operation című munkáját. Fő művében azt hirdette, hogy az emberi szülési folyamat alapvetően kóros, következésképpen az anya és a magzat védelme érdekében szükség van rutinszerű szülészeti beavatkozásokra. Az általa optimálisnak tartott szülésvezetési protokollban a bódításban, fogóval történő hüvelyi szülésvezetést és hozzá kapcsoltan a gátmetszést javasolta. Az utóbbi rutinszerű alkalmazása világszerte elterjedt. A gátmetszés melletti fő érvként a magzati koponya védelmét, a medencefenék integritásának megőrzését, a végbélzáróizmot érintő súlyos gátrepedések elkerülését, a szabályos sebszéleket és az egyszerűbb sebellátást hangsúlyozta.
2. ábra. Joseph B. DeLee (1869–1942). Világhírű szülész-nőgyógyász professzor (USA)
 
Mindazonáltal ezen érvek mögött tudományos bizonyítékok nem álltak. A 20. század közepére a gátmetszés rutinszerű alkalmazása vitatottá vált. A technikát gyakran alkalmazták indokolatlanul, a szülészeti gyakorlat alapvető eljárásaként, amely azonban gyakran szükségtelen sérüléseket és hosszabb távú szövődményeket okozott. Ennek eredményeként az 1980-as évektől kezdve egyre több kutatás és szakember hívta fel a figyelmet a gátmetszés kockázataira és korlátozott előnyeire. A kutatások során megerősítették, hogy a DeLee-féle érvek és vélt előnyök tudományosan nem alátámaszthatók.
A modern szülészeti gyakorlatban a gátmetszés alkalmazása jelentősen visszaszorult. A hangsúly ma már a személyre szabott ellátás, a kíméletes szülésvezetés felé és a természetes szülési folyamatok támogatására került át, amely a gát védelmét célzó technikákat helyezi előtérbe, mint például a gátmasszázs, alternatív szülési pozíciók vagy a megfelelő légzéstechnikák alkalmazása a szülés során. Ezen változások a bizonyítékokon alapuló orvoslás és a női test felett gyakorolt önrendelkezés iránti növekvő tisztelet jegyében történtek.

Gátvédelem, gátmetszés, gátvarrás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 171 9

A jegyzet korszerű és gyakorlatorientált tananyagot biztosít a gátvédelem, a gátmetszés és a gátvarrás témakörében mindazok számára, akik részt vesznek a szülés kísérésében. A kiadvány bemutatja a témakör történetét, a gát anatómiáját és élettanát, a beavatkozások indikációit, technikai megoldásait, valamint a szövődmények megelőzésének és ellátásának elveit. Célja, hogy elősegítse a tudatos, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt, a szülés természetes folyamatainak támogatását és a betegbiztonság növelését.

A gát szakszerű és körültekintő ellátása meghatározza rövid és hosszú távon az anya testi-lelki egészségét és a szülés utáni életminőségét.

A kötet elsősorban szülésznő hallgatók, orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek számára ajánlott, hogy elsajátíthassák a gát ellátásának elméleti alapjait és gyakorlati készségeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/alasztics-rigo-gatvedelem-gatmetszes-gatvarras//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave