Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Az izommozgás

A legjobban ismert aktin alapú mozgás az izommozgás, még konkrétabban a harántcsíkolt izommal (vázizommal) történő mozgás. A harántcsíkolt izomszövetnek az alapegysége a hosszú (több cm), sokmagvú, 10–100 µm átmérőjű izomrost, amely az egyedfejlődés során a mioblasztok fúziójával alakul ki. Maga a harántcsíkolt izom elnevezés onnan ered, hogy hosszmetszetben mind fénymikroszkópban, mind pedig elektronmikroszkópban szabályos csíkozottság figyelhető meg az izmon. Ez a jelenség különösen polarizációs mikroszkópban látható jól, ennek az oka, hogy a miofibrillumok, miofilamentumok nagyon rendezetten helyezkednek el az izomrostokban.

Az izomrostot a szarkolemma borítja, amely számos betüremkedésével, (invaginációkkal) létrehozza, az ún. T (transzverzális)-tubulus rendszert. A szarkolemma alatt helyezkednek el a sejtmagok. Az izomrost fő tömegét az egymással párhuzamosan futó miofibrillumok alkotják, amelyek az izom legkisebb ismétlődő egységének tekinthető szarkomerekből épülnek fel. A miofibrillumok átmérője 1–2 µm, hossza legtöbbször az izomrost hosszával egyezik meg. A miofibrillumok között mitokondriumok, szarkoplazmás retikulum (a harántcsíkolt izom sima felszínű endoplazmás retikuluma) valamint tartalék tápanyagként glikogénszemcsék találhatók.

Relaxált izomban a miofibrillumon belül, a már említett világosabb I (a polarizációs mikroszkópban ez a terület egyszeresen fénytörő, izotróp, mivel kevésbé rendezett), és a sötétebb A (anizotróp, kettősen fénytörő, mivel itt igen nagyfokú a rendezettség) csíkok láthatók.

Az I csík közepén egy másik, sötét, de vékony csík figyelhető meg: a Z vonal, amely fénymikroszkópban csak speciális festési eljárással, pl. a Chicago kékkel mutatható ki. Egy szarkomer amely 2,2 µm hosszú: Z vonaltól Z vonalig terjed. A Z vonalhoz vannak kihorgonyozva a kb. 8 nm átmérőjű vékony miofilamentumok, amelyek főleg aktint tartalmaznak.

A sötétebb területen (A csík), találhatók a vastag filamentumok, amelyek miozin II molekulákból állnak, átmérőjük 15 nm. Látható, hogy az A csík területe nem homogén, mivel mindkét oldalon a szélső részekre benyúlnak a vékony miofilamentumok, itt tehát a kétféle filamentum átfedi egymást. Az A csík középső része nem tartalmaz vékony miofilamentumot, ezt nevezik H csíknak.

Végül a H csík közepén az M csík figyelhető meg, amit a vastag miofilamentumokat összekapcsoló fehérjék alakítanak ki. A keresztmetszeti képeken is látható a kétféle miofilamentum igen szabályos elrendeződése. Természetesen az I csík részén csak vékony miofilamentumok vannak, amelyek hexagonálisan helyezkednek el, az átfedő területeken megfigyelhető, hogy egy hatszög közepén egy vastag filamentum húzódik, és csúcsaiban egy-egy vékony filamentum van (XII.5. ábra).

A kontrahált izomban a szarkomer rövidebb, az I és a H csík eltűnhet, de az A csík hossza változatlan.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_988/#m1338setb_988 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_988/#m1338setb_988)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_988/#m1338setb_988)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

XII.5. ábra. A harántcsíkolt izom felépítése.

A harántcsíkolt izom kötegek szarkolemmával (alatta a sejtmagok találhatók) borított izomrostokból épülnek fel. Az izomrostok miofibrillumokból állnak, és egy miofibrillumot számtalan szarkomer épít fel. A szarkomereket pedig igen nagy rendezettségben a vastag és vékony filamentumok alkotják (a részleteket lásd a szövegben)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero