Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia


G2–M átmenet

A G1–S átmenetnél jobban ismert a G2–M átmenet szabályozása, az MPF (M-Cdk) kialakulása, aktiválódása és működése. Az MPF mint már az előzőekben láttuk, egy ciklinfüggő kináz, a Cdk1 és a B-ciklin komplexe, amelynek aktiválásához azonban további poszttranszlációs modifikációkra (fehérjeszintézis utáni átalakítások) van szükség. Ezek a következők: az inaktív MPF két, egy gátló és egy aktiváló kináz szubsztrátja, amelyek közül az előbbi tirozinon, az utóbbi treoninon foszforilálja az MPF-et. Ezután a még mindig inaktív MPF-ről egy foszfatáz (cdc25 gén terméke) lehasítja a gátló kináz által felrakott foszfát csoportot, és ezzel válik funkcióképessé, aktívvá az MPF (XIV.10. ábra).
 
XIV.10. ábra. Az aktív MPF kialakulása.
A Cdk1-hez először a B ciklin kapcsolódik, majd a komplexet két, egy aktiváló és egy inaktiváló kináz foszforilálja. A még mindig inaktív MPF-ről egy foszfatáz lehasítja az inaktiváló foszfátcsoportot és így létrejön az aktív MPF
 
Az MPF-nek számos szubsztrátja van, ezek közül a legelső a már említett a foszfatáz (Cdc25 fehérje), tehát az, amelyik működése révén aktiválódik az MPF. Így ebben a folyamatban egy pozitív visszacsatolás típusú szabályozás során, egyre több MPF aktiválódik. Emlős sejtekben a három foszfatáz közül, Cdc25A, B és C, a G2-M átmenetben az utóbbi működik.
Ezután az MPF stimulálja a sejt M fázisba való lépését számos célfehérje foszforilációján keresztül. Először is foszforilálja a nukleáris lamina (lamina fibrosa) A-, B- és C-laminjait, ennek következménye lesz a sejtmaghártya lebomlása.
Az aktomiozin ATPázát is foszforilálja, ami az enzim aktivitását gátolja, így megváltozik a mikrofilamentumok elrendeződése is, aminek a sejt jellegzetes morfológiai megváltozása, a lekerekedés lesz a következménye.
A kromoszómák kondenzációját valószínűleg a kondenzinek (lásd később) foszforilálódása váltja ki.
Az MPF szubsztrátjai a MAP-ok (mikrotubulusokhoz asszociált proteinek) is. Ezek megváltozása eredményezi a sejt mikrotubulus rendszerének az osztódó sejtre jellemző átalakulását, tehát a mitotikus orsó megjelenését.
Az M-fázis alatt számos normál sejttani folyamat, így a vezikuláris transzport és a transzkripció is csökken. Az MPF ugyanis foszforilálja a transzportfolyamatokban reguláló szerepet betöltő kis GTP-kötő proteineket (Ras családba tartozó Rab-ok), illetve néhány transzkripciós faktort is.
A G2–M átmenet, az MPF aktivációja csak akkor lehetséges, ha az itt működő ellenőrzési rendszer a DNS-t, és annak duplikációját hibátlannak találta. Az ellenőrzési rendszer működésére a fejezet végén visszatérünk.
 

Sejtbiológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave