Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia


A citokinézis

A citoplazma kettéosztásában a citoszkeleton más komponensei vesznek részt, mint a kromoszómák szétválasztásában, de a két citoszkeletális rendszer nem független egymástól. A citoplazma kettéválásának helyét, először is maga a mitotikus orsó jelöli ki. Aszimetrikus elhelyezkedésű mitotikus orsó eltérő méretű sejteket eredményez. A késői anafázisban (anafázis B), miután a kromatidák már a két pólusra vándoroltak, kialakul a centrális orsó (közép zóna), ami a poláris mikrotubulusokon kívül, nagyon sok különböző eredetű és funkciójú fehérjét tartalmaz. Pl. vannak közöttük kromoszóma eredetű fehérjék, motor proteinek (kinezinek), és kinázok is, pl. a Polo-kináz, ami az újabb adatok szerint fontos szerepet játszik a mitotikus orsó kialakításában. Az anafázisban a mitotikus orsó tengelyére merőlegesen, a plazmamembrán alatt egy aktin és miozin II filamentumokból álló ún. kontraktilis gyűrű alakul ki. Még nem ismert pontosan, hogy a centrális orsó milyen módon szabályozza a kontraktilis gyűrű létrejöttét, de a kinázok és monomer G-fehérjék szerepét valószínűsítik. A kétféle filamentum egymáson való elcsúszása végső soron a sejt fokozatos befűződéséhez vezet. Végül, a kontraktilis gyűrű alatt, a két sejtet már csak a középtest (midbody), a centrális orsó maradványa köti össze. Az új sejtek membránja vezikulumok beolvadásával jön létre. A vezikulumok transzportja valószínűleg a centrális orsó mikrotubulusainak mentén történik.
 

Sejtbiológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave