Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia


Oogenezis

A legtöbb állat esetében a petesejt igen nagy a testi sejtekhez viszonyítva, ugyanis annyi tartalék tápanyagot, sziket (lipid, fehérje, szénhidrát) kell tartalmaznia, amely elegendő az embriónak, addig, amíg önálló táplálkozásra nem lesz képes. A madaraknál, pl. a tojásból való kikelésig kell a sziknek táplálni az embriót, ezért nekik sok sziket tartalmazó petesejtjük van, míg az emlősöké csak kevés sziket tartalmaz. Ezzel együtt az emlősök és természetesen az ember petesejtje is sokkal nagyobb méretű, mint a szomatikus sejtek.
Az ősivarsejtek a fejlődő embrió gonádjában oogoniummá alakulnak, és mitózissal osztódnak. A meiózis első osztódásába lépett sejtek az elsőrendű (primer) oociták, amelyek a profázis diplotén szakaszában maradnak évekig, esetleg évtizedekig. Közben kialakul körülöttük a zona pellucida, és megjelennek bennük, a kortikális granulumok, amelyek tartalma a spermium behatolása után ürül ki, és a felszínt megváltoztatva megakadályozza újabb spermiumok behatolását a sejtbe. A pubertáskortól kezdve, hormonális hatásra ciklusonként egy-egy sejt folytatja a meiózist. A citokinézisben a citoplazma aszimetrikusan kettéválik, a nagyobbik sejt a másodrendű (szekunder) oocita, ez tartalmazza a szik legnagyobb részét, míg a kisebbik sejt a polocita (sarki sejt) lesz. A citoplazma egyenlőtlen szétválását valószínűleg a mitotikus orsó aszimetrikus elhelyezkedése biztosítja. A másodrendű oocita ismét aszimetrikusan osztódva létrehozza a nagyméretű petesejtet (ovum), valamint egy polocitát. A polociták többnyire degenerálódnak. Emberben, és általában a gerincesekben, a második osztódás metafázisban megáll. Ovuláció alkalmával ez a sejt (másodrendű oocita és egy polocita) lökődik ki a petefészekből, és csak a megterményítés hatására fejeződik be a meiózis második osztódása (XV.4. ábra).
 
XV.4. ábra. Az oogenezis főbb lépései.
A részleteket lásd a szövegben
 

Sejtbiológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave