Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Szabad gyökök elmélet

Ez az elmélet talán az egyik legnépszerűbb öregedési elmélet és meglehetősen sok kísérleti adat is alátámasztja. A szabad gyökök a szerves molekulák és az oxigén reakciója során keletkeznek és erősen oxidatív hatásúak. Fiziológiás körülmények között, a felhasznált oxigén 1–5%-ából keletkeznek szabad gyökök. Reagálhatnak bármely molekulával, de természetesen a legsúlyosabb következménye annak van, ha fontos fehérjéket, vagy még inkább, ha a DNS-t károsítják. Kimutatták, hogy a fent említett öregedési pigmentek, de a keresztkötések kialakulásában is szerepet játszanak. Sőt az újabb vizsgálatok szerint, részt vesznek a fehérje aggregátumoknak (lásd később), amiloid szálak létrejöttében is.

A szabad gyökök valószínű szerepét bizonyítja az is, hogy az idősebb állatokban több szabad gyök termelődik, mint a fiatalabbakban. A hosszabb élettartamú állatokban pedig nagyobb mennyiségű szabad gyök keletkezik, mint a rövidebb életű fajokban. Szerencsére azonban, szervezetünkben vannak olyan enzimek, a szuperoxid-diszmutáz, a kataláz és a peroxidáz, amelyek ezeket a szabad gyököket megsemmisítik. Azt is kimutatták, pl. hogy a szuperoxid-diszmutáz szintje magasabb a hosszabb élettartamú állatokban, mint a rövidebb ideig élőkben. A legmagasabb szintet az emberben mérték.

Az antioxidánsok, így az A-, C- és az E-vitamin, valamint a glutation megakadályozzák a szabad gyökök keletkezését, illetve semlegesítik azokat. Kísérleti adatok azt mutatják, hogy az antioxidánsok megnövelik az élettartamot, ha nem is az öregedési folyamat lelassításával, de oly módon, hogy sok súlyos kór: a rák, a szív- és érrendszeri, a központi idegrendszeri és az immunrendszeri betegségek megjelenését késleltetik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero