Sejtbiológia
Az programozott sejthalál (apoptózis) szerepe az állatok egyedfejlődésében
-
A megfelelő testformák, pl. az ujjak kialakításában. A fejlődés során először egy tömör nyúlvány, illetve sejtköteg jön létre, majd ebből az ujjak bizonyos sejtek eltűnésével, elhalásával alakulnak ki. Hasonlóképpen fejlődik bizonyos szervek ürege, pl. az amnion ürege is.
-
A már nem szükséges szervek, képletek eltüntetésénél. Szinte az összes gerincesben, az egyedfejlődés kezdetén kialakul az elővese, de ez később eltűnik, és felváltja az ősvese. A hüllőkben, madarakban és emlősökben az ősvesét később felváltja az utóvese. Hasonló a sorsa, pl. emlősök hím egyedeiben a Müller csőnek, nőstényeiben pedig a Wolff csőnek is. Ezeknek a korai embrionális szerveknek az eltüntetésében, de pl. a kétéltűek metamorfózisában is alapvető szerepet játszik a programozott sejthalál. A szoptatási időszakban, emlősökben az emlőmirigy sejtjei jelentősen felszaporodnak, majd a szoptatás után apoptózissal visszaáll az eredeti szöveti szerkezet, sejtszám. A menstruációs ciklusban, a méhnyálkahártya leválásában is szerepet játszik a sejtek programozott halála.
-
A sejtszám szabályozásában. Igen sok szövet, szerv fejlődése során előfordul, hogy a sejtek „túltermelődnek”, és a feleslegben lévőket el kell tüntetni. A gerincesek idegrendszerének fejlődésekor, pl. mind a neuronokból, mind pedig az oligodendrocitákból túl sok keletkezik, a sejtek több mint felének meg kell halni (XVII.4. ábra).
-
A nem megfelelő, a hibás, a rossz helyen lévő, a nem funkcióképes, a szervezet számára potenciálisan veszélyes sejtek eliminálásában. Az immunrendszer fejlődése során, azoknak a T és B limfocitáknak, amelyek a szervezet saját fehérjéit idegenként ismerik fel, el kell pusztulniuk, az autoimmunitás elkerülése érdekében. Vagy pl., ha egy sejt DNS-e olyan mértékben sérül, hogy a repair rendszer nem tudja kijavítani, akkor szintén be kell indítani a sejthalál programot, ebben az esetben a már említett p53 közvetítésével.
Tartalomjegyzék
- Sejtbiológia
- Impresszum
- Előszó helyett
- I. BEVEZETÉS: AZ EUKARIÓTA SEJT
- II. A PLAZMAMEMBRÁN FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
- III. A SEJTMAG FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
- A sejtmag szerkezete és főbb feladatai
- A sejtmaghártya, a nukleáris lamina és a magpórus
- A magpórusok szerkezete és működése
- A nukleáris transzport mechanizmusa
- A magon belüli szub-, illetve alkompartmentek
- A DNS működés közben: az RNS képződés (transzkripció) folyamata
- A mag legjobban ismert és szervezett alkompartmentje: a magvacska (nukleolusz)
- A sejtmaghártya, a nukleáris lamina és a magpórus
- Az eukarióta génműködés szabályozása
- Az eukarióta (részben az emberi) genom összetétele
- A sejtmag szerkezete és főbb feladatai
- IV. AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM (ER)
- V. A GOLGI-APPARÁTUS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
- VI. ENDOSZOMÁLIS–LIZOSZOMÁLIS KOMPARTMENT ÉS AZ ENDOCITÓZIS
- VII. A VEZIKULÁRIS TRANSZPORT
- VIII. A MITOKONDRIUM
- IX. A PEROXISZÓMA
- X. A SEJTVÁZ
- XI. A SEJTEK EGYMÁSHOZ ÉS KÖRNYEZETÜKHÖZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSA
- XII. A SEJTEK MOZGÁSA
- XIII. A SEJTEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
- XIV. A SEJTCIKLUS ÉS SZABÁLYOZÁSA
- XV. A MEIÓZIS
- XVI. A SEJTEK ÖREGEDÉSE
- XVII. A SEJTEK HALÁLA
- XVIII. AZ EUKARIÓTA SEJT EREDETE
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 704 4
Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett!
Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)
Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero