Az interkromatin állomány részben azokat a fibrilláris elemeket tartalmazza, amelyek akkor válnak kimutathatóvá, ha a magot nem fizológiás oldatokkal kezeljük. Ezek a fibrilláris elemek egy laza hálózatot alkotva a mag alapvázát adják. A filamentumok részben magon belüli lamin filamentumok, amelyek kapcsolatban vannak a magpórusok nukleáris felszínén kialakuló háló-, illetve ketrecszerű filamentumokkal, és a belső magmembrán vázát alkotó nukleáris laminával is. A lamin fehérjéket immuncitokémiai módszerekkel a mutatták ki a mag belsejében ahol ún. fokális gócokat alkothatnak. A laminokon kívül a mátrix elemeként EAST nevű fehérjéket, valamint aktint, és számos aktinkötő fehérjét mutattak ki (az aktin az egyik fő komponense a citoplazmában található sejtváznak de itt a magban csak kis, rövid filamentumokat alkot). Ez a felépítés azt sugallja, hogy ugyan más fehérjékből és más módon szerveződve, de a magban is található egy, a citoplazmában leírt vázra emlékeztető belső váz, a magváz (nukleoszkeleton, nukleáris mátrix). Ezen belső váz pontos felépítése és szerepe még nem minden részletében tisztázott, azonban a magban zajló legtöbb folyamat esetében (pl. DNS szintézis, RNS transzkripció és RNS módosítási folyamatok) kimutatták, hogy a nukleáris váz komponenseihez kötődve zajlanak le. A magon belüli szállítási folyamatok (pl. RNS és fehérje komplex szállítása a magpórushoz) sem véletlenszerűek, hanem egy adott „nyomvonalon” mint egy jelzésekkel ellátott valódi úton halad végig a termék, míg a magpórushoz érkezik. Ezen útvonalakat pedig szintén ezek a fibrilláris fehérjék határozzák meg. A magváznak fontos szerepe van magának a kromatin állománynak a kihorgonyzásában, elhelyezkedésében és dinamikus átalakulásában is, pl. kondenzálódik, fellazul.