Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A mag legjobban ismert és szervezett alkompartmentje: a magvacska (nukleolusz)

A nem osztódó sejtek magjában már fénymikroszkópos felvételeken is az első jól elkülöníthető struktúra a kerek vagy elliptikus alakú magvacska/magvacskák. A magvacska nagysága és száma fajtól, sejttípustól és a sejt aktivitásától függően változhat. Egyes nyugvó növényi sejtekben szinte láthatatlan, a nagyon aktív fehérjeszintetizáló sejtekben viszont a mag területének 25%-át is elfoglalhatja.

Elektronmikroszkópos felvételeken a magvacska 3 részét lehet jól elkülöníteni (lásd III.1. ábra és III.14. ábra).

Kevésbé elektrondenz fibrilláris centrum: FC (latin neve: pars amorpha). Relatíve laza szerkezetű, rDNS-t, tehát a rRNS-t kódoló géneket tartalmazza.
Erősen elekrondenz fibrilláris komponens: DFK (pars fibrosa). A DNS-en kívül nagy mennyiségben az éppen szintetizálódó rRNS-molekulákat tartalmazza.
Közepesen elektrondenz granuláris kompones: DGK (pars ganulosa). Főleg a képződő és érőfélben lévő riboszomális alegységekből áll.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_271/#m1338setb_271 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_271/#m1338setb_271)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_271/#m1338setb_271)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

III.14. ábra. A magvacska elektronmikroszkópos képe.

1: FC. 2: DFK. 3: DGK. Részleteket lásd a szövegben

Ha nem is minden felvételen, de gyakran lehet látni, hogy a magvacska részeit kondenzálódott kromatin veszi körül, amely egyes pontokon mélyen a magvacska belsejébe is nyomulhat egészen a fibrilláris centrumig. Ez a magvacska asszociált kromatin (pars chromosoma), amelynek FC közeli része tartalmazhat éppen inaktív riboszomális géneket (mivel ezek több száz kópiában vannak jelen és nem mindig aktív mindegyik kópia), de legnagyobb része nincs funkcionális kapcsolatban a magvacska elemeivel. Olyan DNS-ről van szó, amely azon interfázisos kromoszómák egyéb területeit tartalmazza, amelyek a riboszomális RNS-t kódoló gének (röviden riboszomális gének) közelében helyezkednek el ugyanazon a kromoszómán. Ember esetében ez 5 pár kromoszómát jelent: a 13, 14, 15, 21, 22 számú kromoszómákat (lásd citogenetika). Abból kiindulva, hogy ember esetében 5 pár riboszomális géneket hordozó kromoszóma van, arra lehet következtetni, hogy 10 magvacska lehet egy sejtben. Egyrészt azonban nem mindig minden riboszómális gén aktív a sejtekben, másrészt több kromoszómáról származó gén közösen hoz létre egy magvacskát.

A magvacskában speciális funkciója miatt („riboszómagyár”) számos olyan fehérjét is kimutattak, amelyek erre a kompartmentre specifikusak: pl. fibrillarin, nukleolin. Természetesen a magvacskában találhatók az rRNS szintéziséhez szükséges enzimek, pl. az RNS polimeráz I enzim is. Található a magvacskában is snoRNS (kis magvacskai RNS, pl. U3) is. A komponensek egy része szerkezeti elem, illetve a magvacska funkciójában játszik fontos szerepet, vagy mindkét funkció jellemző rá, pl. a fibrillarin az rRNS érési folyamataiban is részt vesz, ugyanakkor a magvacska szerkezetének a fenntartásában is szerepe van.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero