Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A durva felszínű endoplazmás retikulum (DER)

Mint ismeretes, a DER citoplazmatikus felszínén riboszómák ülnek, ezért most elsőként azok szerkezetével és keletkezésével foglalkozunk.

A riboszóma fehérjékből és rRNS-ből áll. A rRNS prekurzor RNS-ként (45S, S = Svedberg, a szedimentáció, a centrifugálással történő ülepedés mértékegysége, amely a részecske méretén kívül az alakjától is függ) a sejtmagvacskában szintetizálódnak, majd átalakulnak, 18S, 5,8S és 28S RNS-sekké vágódnak fel. Ezek az RNS molekulák, a citoplazma szabad riboszómáin szintetizálódott, és a magpórusokon a sejtmagba szállított fehérjékkel két alegységgé: 40S és 60S-sé állnak össze (IV.2. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_400/#m1338setb_400 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_400/#m1338setb_400)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_400/#m1338setb_400)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

IV.2. ábra. Az eukarióta riboszóma.

A nagy alegység (60S) kb. 49 fehérje molekulából, és a 28S, az 5,8S és az 5S rRNS-ből áll. A kis alegység kb. 33 proteinből és a 18S rRNS-ből épül fel

A prokarióták riboszómái valamivel kisebbek, a kisebb alegység 30S, a nagyobb 50S nagyságú. A két alegység 70S riboszómává áll össze a fehérjeszintézis alkalmával. A későbbiek során látni fogjuk, hogy ez a prokariótákra jellemző riboszóma megtalálható az eukariótákban is, mégpedig a mitokondriumokban, és a növények színtestjeiben is.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_404/#m1338setb_404 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_404/#m1338setb_404)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_404/#m1338setb_404)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

IV.3. ábra. Endoplazmatikus retikulum felszínéhez kötött és szabad riboszómák elektronmikroszkópos képe

Visszatérve az eukariótákhoz, a két alegység csak akkor kapcsolódik egymáshoz, amikor fehérjeszintézis kezdődik rajta (lásd később), ekkor jön létre a 80S riboszóma, ami egyrészt szabadon maradhat, másrészt kapcsolódhat az endoplazmás retikulumhoz (IV.3. ábra). A riboszómák szabad és kötött formája között, tehát nincs szerkezetbeli eltérés, azonban a rajtuk szintetizálódó fehérjékben különböznek egymástól (IV.4. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_407/#m1338setb_407 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_407/#m1338setb_407)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_407/#m1338setb_407)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

IV.4. ábra. Az ábra bemutatja, hogyan jutnak el a fehérjék a szintézis helyétől: szabad illetve DER-hez kötött riboszómáktól, a végső helyükre.

A különböző transzportokat különböző nyilakkal jelöltük. Minden fehérje szintézise szabad riboszómán kezdődik. A citoszol, a sejtmag, valamint a mitokondrium és a peroxiszóma fehérjéinek a szintézise be is fejeződik a szabad riboszómákon. A sejtmag és a citoszol között lezajló transzport az előzőekben már ismertetett KAPU transzporttal (

) történik. A mitokondrium és a peroxiszóma fehérjéi szintézis után épülnek be, illetve jutnak át a sejtalkotó membránján, ez az ún. POSZTTRANSZLÁCIÓS TRANSZMEMBRÁN TRANSZPORT (

). A többi fehérje esetén, röviddel a szintézis kezdete után a riboszóma a DER membránjára kerül, ahol folytatódik a szintézis, és a fehérje átjut a membránon. Ez a KOTRANSZLÁCIÓS (szintézis közbeni) TRANSZMEMBRÁN TRANSZPORT (

). A többi sejtalkotó, a Golgi, a lizoszóma, a plazmamembrán, VEZIKULÁRIS TRANSZPORT (

) útján kapja meg a fehérjéit. A megfelelő helyre történő irányításban a fehérjék különböző részein található, vagy éppen hiányzó jelzések (szignálok) vesznek részt. A különböző transzportokról részben már volt szó, illetve a következőkben kerül megtárgyalásra

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero