Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A fehérjeszintézis (transzláció)

A fehérjeszintézist igen röviden tárgyaljuk, csak olyan részletességgel, ami megítélésünk szerint a továbbiak megértéséhez szükséges, messzemenően támaszkodva a középiskolai tanulmányokra. A fehérjeszintézishez szükségesek a riboszómák, az információt hordozó mRNS és az aktivált aminosavakat szállító tRNS-ek.

A kis molekulasúlyú, 70–90 nukleotidból álló tRNS-ek is a sejtmagban keletkeznek, az RNS-polimeráz III közreműködésével. Speciális másodlagos és harmadlagos szerkezetük van. Síkbeli szerkezetük (másodlagos) alapján egy lóhere leveléhez hasonlíthatóak. Ez a „lóhere-forma” úgy jön létre, hogy a polinukleotidlánc önmagával H-hidakat képez a komplementer bázisok között. A molekula 3' vége azonos a különböző tRNS-eken, minden esetben CCA bázishármast tartalmaz, ide kapcsolódik az aktivált aminosav, míg az 5' végen G található. A molekulák harmadlagos, térbeli szerkezete L betűhöz hasonlít.

A tRNS-ekben három hurok van, mind különböző funkciókkal (IV.5. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_418/#m1338setb_418 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_418/#m1338setb_418)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_418/#m1338setb_418)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

IV.5. ábra. A lóhere leveléhez hasonlító tRNS-molekula másodlagos szerkezete.

Sokféle különböző tRNS van, amelyek nukleotid szekvenciájukban eltérnek egymástól, azonban mindegyiknek a szerkezetében megtalálható három hurok (az antikodon, az aminosav aktiváló enzim felismerő és kötőhely, a riboszóma-kötőhely), valamint a molekula 3' végén az univerzális CCA aktivált aminosav kötőhely

Az aminosavat kötő régióval szemben helyezkedik el az antikodon, az a bázistriplet, amely az mRNS kodonjához tud kapcsolódni, szintén a komplementaritás elve alapján. Az antikodon egyértelműen meghatározza, hogy egy adott tRNS milyen aminosavat szállít, de hasonlóan a kodonhoz, ebben is redundancia (degeneráltság) tapasztalható. A redundancia azt jelenti, és ez a kodonszótárból egyértelműen kiderül (IV.6. ábra), hogy az aminosavakat nem egy, hanem általában négy, gyakoribb aminosavaknál még ennél is több bázistriplet határoz meg. Amennyiben ezeket összehasonlítjuk, látható, hogy a tripletből az első két bázis a meghatározó, a harmadik bármelyik lehet. A kodon és az antikodon kapcsolódásánál tehát, az első két bázis a meghatározó. A harmadik helyen lévő bázisok kapcsolódása nem pontos, lötyögés (wooble) áll fenn. A genetikai kódról (a DNS bázistripletei), ugyanúgy a kodonról (az mRNS bázistripletei), a fentieken kívül, még elmondható, hogy vessző- és kihagyásmentes, az aminosavakat meghatározó bázistripletek folyamatosan követik egymást, nincs köztük átfedés, valamint kevés kivételtől (pl. a mitokondriumban) eltekintve univerzális, tehát az egész élővilágban azonos.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_422/#m1338setb_422 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_422/#m1338setb_422)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_422/#m1338setb_422)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

IV.6. ábra. A kodonszótár

A tRNS specifikus helye az aminosav aktiváló enzim felismerő hurok. Az adott aminosavra specifikus enzim (aminoacil-tRNS szintetáz) két ATP molekula energiáját felhasználva észterkötéssel kapcsolja az aminosavat a tRNS 3’ végén lévő –OH csoporthoz.

Utolsóként említjük a harmadik hurkot, amely azonos minden tRNS-en, ez a riboszóma kötőhely. Ezzel a hurkukkal kapcsolódnak a riboszómák A és P helyéhez.

A fehérjeszintézishez az információt szállító mRNS is a transzkripció és az ezt követő átalakulások után a magpórusokon át a citoszolba kerül.

Minden fehérje szintézise szabad riboszómán kezdődik, természetesen a megfelelő mRNS információja alapján. A mRNS-ben kodonok formájában az általuk meghatározott aminosavak sorrendje van meghatározva. A IV.6. ábra tartalmazza a kodonszótárt, amely megmutatja, hogy melyik mRNS bázistriplet, melyik aminosavat kódolja.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero