Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia


A fehérjeszintézis gátlása

A bakteriális fertőzések leküzdésében ma már nélkülözhetetlen antibiotikumok többsége, a prokarióta fehérjeszintézis gátlásán keresztül fejti ki hatását. Specificitásuk, tehát az hogy főleg prokariótákra hatnak, elsősorban a pro- és eukarióta riboszómák közötti és a fehérjeszintézisbeli különbségeknek köszönhető. Ugyanakkor nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy minden eukarióta sejt tartalmaz mitokondriumaiban (és a növényi sejtek a színtestjeiben is) prokarióta típusú riboszómát. A leggyakrabban használt antibiotikumok a következőképpen hatnak a prokarióták fehérjeszintézisére. A Streptomycin elsősorban az iniciációt gátolja, de megzavarja a kodon-antikodon kapcsolódását is, ami nem megfelelő aminosav beépülését eredményezheti. A Tetracyclin megakadályozza az aminoacil-tRNS A-helyre való kötődését, az Erythromycin gátolja a tRNS-nek A-helyről a P-helyre történő áthelyeződését (hasonló hatású a Cycloheximid, de kizárólag eukariótákban). A Chloramphenicol meggátolja a peptidkötés kialakulását, a peptidil-transzferáz működésének gátlásával (az Anisomycin ugyanígy hat, csak eukariótákban).
Vannak olyan antibiotikumok, amelyek nem közvetlenül, hanem közvetve az RNS szintézis megakadályozásán keresztül érik el hatásukat. Pl. a Rifamycin a transzkripciót akadályozza meg az RNS polimerázhoz kötődve (az -Amanitin az RNS-polimeráz II-höz kapcsolódva gátolja az eukariótákban az mRNS szintézist).
Egyes gátlószerek hatásosak mind pro-, mind eukariótákban. Így az Actinomycin D a DNS-hez kötődve nem teszi lehetővé az RNS szintézisét. A Puromycin pedig a még nem teljesen kész polipeptidlánchoz kapcsolódik, idő előtti terminációt okoz.
Az antibiotikumoknak van két csoportja, amely valóban csak és kizárólag a baktériumokra hat: a Penicillinek és a Cefalosporinok. Ugyanis ezek a baktériumok sejtfalának, proteoglikánjainak szintézisét gátolják meg, különböző támadáspontokon.
 

Sejtbiológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave