Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A kompartmentek közötti kapcsolat, a sejten belüli transzport

Az egyes kompartmentek, sejtorganellumok egyediségét a bennük lévő specifikus fehérjék és lipidek biztosítják, ugyanakkor ezeket a molekulákat nem minden sejtalkotó tudja elkészíteni. A fehérjék a citoplazmában szabadon lévő, illetve membránhoz kötött riboszómák felszínén, a foszfolipidek pedig az endoplazmás hálózaton szintetizálódnak. Éppen ezért, manapság igen sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az újonnan szintetizált fehérjék és lipidek hogyan jutnak el a végső helyükre, másképpen megfogalmazva, milyen módon állnak egymással kapcsolatban a különböző kompartmentek.

Az egyes sejtorganellumok közötti fehérje transzport alapvetően három különböző módon történhet:

A citoszol, ami a citoplazma sejtalkotókon kívüli állománya, és a sejtmag gyakorlatilag egy teret alkot, köztük a magpórusok kaput képeznek, bár ezek a kapuk nem járhatók át teljesen szabadon. A sejtmag és a citoplazma közötti szállítást kapu transzportnak nevezik. A membránokon keresztüli transzporthoz ugyanakkor egy transzlokátorra, speciális protein áthelyezőre van szükség, tehát egy olyan komponensre, amely a membrán egyik oldaláról a másikra áthelyezi a fehérjét. Ilyen transzlokátort találunk, pl. az endoplazmás retikulum, a mitokondrium és a peroxiszóma membránjában. A membránokkal borított organellumok között vezikuláris transzport (membráncsomagokban való szállítás) is lehetséges. Az egyik organellumról leváló vezikulumok (hólyagok), a felszínükön lévő jelzések segítségével juttatják el tartalmukat a másik organellumba. A vezikulumok membránja fúzionál a cél organellum membránjával, és így a tartalma annak belsejébe kerül. Ilyen kapcsolat van, pl. az endoplazmás retikulum és a Golgi között. Mind a sejtmag pórusain keresztüli, mind a protein transzlokátorokkal, mind pedig a vezikulumok segítségével történő transzport szelektivitását a szállított fehérjéken lévő jel (szignál) határozza meg a következő módon. Néhány mitokondriális proteinen kívül, amelyek a mitokondrium belsejében szintetizálódnak, minden fehérje szintézise a citoszolban, a szabad riboszómák felszínén kezdődik el. A citoszolban maradók nem, de az összes többi tartalmaz valamilyen jelzést, ami meghatározza a sejten belüli helyét. Ez a jelzés alapvetően kétféle lehet. Az egyik, 15–60 aminosavból áll és a fehérjelánc elején található. Ez a szignál szekvencia, és ha nem is minden esetben, de többnyire levágódik a kész fehérjéről. A másik viszont, a térszerkezetét már felvevő fehérjén érzékelhető csak, mivel több, általában nem egymás mellett lévő szekvencia részek alakítják ki. Ezt szignál foltnak nevezik.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_34/#m1338setb_34 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_34/#m1338setb_34)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_34/#m1338setb_34)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

I.1. ábra. Eukarióta állati sejt sémás képe a sejtalkotókkal és egyéb sejtkomponensekkel

A kompartmentek közötti kapcsolattartó mechanizmusok, transzportok – amelyek részleteiről a sejtalkotók tárgyalásánál még lesz szó – nagyon fontosak, mert lehetővé teszik, hogy a kompartmentalizáció ellenére a sejt egységes rendszerként tudjon működni.

Az I.1. ábra egy eukarióta, állati sejt legjellemzőbb sejtalkotóit és egyéb fő komponenseit mutatja be, amelyekkel a jegyzet további fejezeteiben részletesebben is megismerkedünk.

A következő néhány oldalon a legfontosabb biológiai makromolekulák építőelemeit (monomerjeit) mutatjuk be tájékoztatás céljából.

AMINOSAVAK (három-, illetve egybetűs jelek)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_40/#m1338setb_40 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_40/#m1338setb_40)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_40/#m1338setb_40)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A PEPTIDKÖTÉS KIALAKULÁSA

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_42/#m1338setb_42 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_42/#m1338setb_42)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_42/#m1338setb_42)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A DNS NUKLEOTIDJAI

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_44/#m1338setb_44 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_44/#m1338setb_44)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_44/#m1338setb_44)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

DNS POLINUKLEOTID LÁNC RÉSZLETE

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_46/#m1338setb_46 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_46/#m1338setb_46)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_46/#m1338setb_46)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

H-HIDAK A DNS BÁZISAI KÖZÖTT

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_48/#m1338setb_48 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_48/#m1338setb_48)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_48/#m1338setb_48)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

AZ RNS NUKLEOTIDJAI

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_50/#m1338setb_50 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_50/#m1338setb_50)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_50/#m1338setb_50)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A LEGFONTOSABB MONOSZACHARIDOK

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_52/#m1338setb_52 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_52/#m1338setb_52)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_52/#m1338setb_52)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A LEGFONTOSABB FOSZFOLPIDEK

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_54/#m1338setb_54 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_54/#m1338setb_54)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_54/#m1338setb_54)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

NÉHÁNY FONTOS MEMBRÁN LIPID

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_56/#m1338setb_56 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_56/#m1338setb_56)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_56/#m1338setb_56)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero