Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Klatrin burkos vezikulum útján történő endocitózis

A legjobban ismert endocitózis/pinocitózis típus a klatrin burkos vezikulumok útján történő ún. klatrin mediált endocitózis. A folyamat a sejtmembránon képződő gödrök citoplazmatikus felszínén összeszerelődő klatrin fehérjéket tartalmazó burokról kapta a nevét. A klatrin fehérjékre jellemző, hogy a fehérje ún. triszkelion egységekbe szerveződik (egy klatrin triszkelion 3 nehéz és 3 könnyű láncból álló egység), majd ezek egymással összekapcsolódnak és jellegzetes hálószerű szerkezetet hoznak létre a gödör citoplazmatikus felszínén. A klatrin burkos gödör ezután lefűződik a membránról és klatrin burkos vezikulummá alakul. Mindkét komponens igen rövid élettartamú, a gödör képződését követően perceken belül lefűződik, a vezikulum pedig még hamarabb elveszíti burkát és a sejt endoszomális kompartmentjéhez csatlakozik. A klatrin burkos gödrök és vezikulumok mérete a különböző sejtekben eléggé egységes, átlagosan 100–150 nm átmérőjűek (VI.1. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_529/#m1338setb_529 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_529/#m1338setb_529)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_529/#m1338setb_529)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

VI.1. ábra. Klatrin burkos gödör és vezikulum elektronmikroszkópos képe

A klatrin burkos vezikulumokkal történő endocitózis jelentősége a vezikulum tartalmában rejlik. A klatrin burkos gödör illetve vezikulum általi anyagfelvétel ugyanis legtöbbször szelektív anyagfelvételt jelent. A sejt így képes olyan molekulák hatékony felvételére, amelyek egyébként a sejt környezetében igen kis koncentrációban vannak jelen. A szelektív anyagfelvételt az teszi lehetővé, hogy a klatrin burok olyan membrándomének köré szerveződik, amelyek sejtfelszíni receptorokat tartalmaznak. A klatrin burkos gödörben a receptorok és az általuk megkötött molekulák felhalmozódnak, és amikor a gödör lefűződik, a receptor által megkötött ligandokat szelektíven feldúsítva (eredeti koncentrációjához képest akár 1000-szeresére) a sejtbe szállítja.

Ezt a típusú endocitózist ezért receptor mediált endocitózisnak is nevezzük. Ahhoz hogy a receptorok összegyűljenek a gödörben, a klatrin és a receptor között összeköttetést teremtő, az adaptin és más fehérjéket tartalmazó adaptor komplexre (AP2) is szükség van, amely felismeri a receptorok citoplazmatikus molekularészletében lévő jelet (szignált), hozzájuk kötődik, összegyűjti a receptorokat a gödörbe, ugyanakkor megköti a klatrin komponenseket is, így a létrejött klatrinburok és a „gödör” lefűződhet. Az endocitózis szignáljáról az tudjuk, hogy a receptor 4 aminosavból álló peptidrészlete a fontos: Y-X-X-Y’ ahol az Y a tirozin aminósavat jelöli, az X bármelyik poláris aminosav, a Y’ pedig egy hidrofób aminósavat jelent. Az endocitózis ezen általános szignálja mellett a receptorok még egyedi, az adaptinhoz való kötődést tovább segítő szignálokkal is rendelkezhetnek, mint az LDL (lásd később) receptor esetében.

A receptor mediált endocitózis a sejtekre legjellemzőbb szelektív anyagfelvételi mód. A klatrin burkos gödrök általában nemcsak egyféle receptort és ligandját tartalmazzák, ugyanis a klatrin mediált útvonalat egyszerre többféle receptor és ligandja veszi igénybe így előfordulhat, hogy akár 20 különféle receptor és ligandja kerül ugyanabba a vezikulumba. Így jut a sejtekbe a vasat szállító transzferrin molekulától kezdve a növekedési faktoron (EGF = epidermal growth factor) át, a koleszterin „csomagocskákig” (LDL = low density lipoprotein részecske) sokféle anyag. Habár vannak apró különbségek – pl. a LDL részecske és receptora előbb összekapcsolódik, és aztán kerül a gödör területére, illetve a receptor már a gödörben összegyűlve köti meg ligandját (transzferrin esetében) – a folyamat fő lépései azonban hasonlóan történnek.

A lefűződő burkos gödör mindenféle szelektív feldúsulás, válogatás nélkül kis mennyiségben mindig tartalmazza az extracelluláris tér kis molekuláit, ionjait is. Ezt a nem szelektív felvételi módot folyadékfázisú endocitózisnak nevezzük. Ez az endocitózis típus nemcsak a klatrin közvetítette útvonalon figyelhető meg, hanem minden endocitózis típusnál.

A vírusok gyakran használják az endocitózis valamelyik formáját, hogy potyautasként bekerülhessenek a sejtbe. Klatrin burkos vezikulumok útján jut be a sejtbe a hanta vírus, amely a sejtadhézió tárgyalásánál ismertetett egyik fajta integrin molekulát használja receptorként.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero