Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia


A COP burkos vezikulumok képződése és lefűződése

Az ER és a Golgi apparátus közötti valamint a Golgi zsákok közötti transzport burokképző anyaga egy nagy molekulasúlyú fehérje, a coatomer (koatomer, ejtsd kotomer). A COPI coatomer fehérje 7 alegységből, míg a COPII 4 alegységből épül fel, ezek a COP fehérjék, amelyek közül egy a klatrin-adaptin rendszerből ismert adaptinnal mutat hasonlóságot. COPII fehérje burkú vezikulumok közvetítenek az ER és Golgi közötti anterográd transzportban, míg COPI tartalmú vezikulumok közvetítenek az ER-Golgi közötti retrográd transzportban, a Golgi zsákok közötti, mind a kétirányú folyamatban, valamint kimutathatók az endoszómális kompartment elemeiben is (VII.4. ábra).
 
VII.4. ábra. COP burkos vezikulumok TEM-os képe
A: COPI burkos vezikulum; B: COPII burkos vezikulum
 
VII.5. ábra. COP/ Koatomer burkos vezikulum képződése és lefűződése.
Megjegyzés: Az ábrán az ARF GEF enzimje (amelyiknek a GTP kötés elősegítésében van szerepe) GNRP néven szerepel
 
A burokképződés és lefűződés folyamatában eltérések vannak a klatrin burokhoz képest. Az egyik eltérés, hogy a COP burok létrehozása ATP-t igénylő folyamat. A egységek összeszerelésében fontos szerepe van a monomer G proteinnek (ARF a COPI, és Sar1 a COPII burkos vezikulumnál). A másik különbség, hogy a burok nem válik le a lefűződést követően azonnal a vezikulum felszínéről, csak közvetlenül a célmembránon való kikötéskor (VII.5. ábra). A folyamat többi részlete az ábra szövegében olvasható.
 

Sejtbiológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave