Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Membránlipidek

A foszfolipidek a glicerinnek olyan észterei, amelyben két zsírsavlánc mellett egy foszfát csoport is található, amelyhez nitrogéntartalmú kis poláros vegyület, kolin, szerin és etanolamin kapcsolódhat. Ezek a foszfolipidek a foszfatidil-kolin (PC), a foszfatidilszerin (PS), a foszfatidil-etanolamin (PE) (II.2. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_64/#m1338setb_64 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_64/#m1338setb_64)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_64/#m1338setb_64)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

II.2. ábra. A plazmamembrán négy legfontosabb foszfolipidje

A membránokban a legkisebb mennyiségben megtalálható foszfolipid a foszfatidil-inozitol (PI), amelyben a foszfát csoporthoz egy hat szénatomos inozitol gyűrű kapcsolódik.

Az állati és az emberi szervezetben a 16, 18 és 20 szénatomos zsírsavláncok találhatók. A leggyakoribbak a palmitinsav (16), a sztearinsav (18) és az olajsav (18). Az első kettő telített, az olajsav viszont telítetlen, egy kettős kötést tartalmaz. Az egyszeres kötéseknél a lánc el tud fordulni, a kettős kötéseknél azonban a molekula megtörik és ezért rigiddé válik.

A szfingomielin is fontos foszfolipid a membránokban (II.2. ábra). A szfingomielinben a ceramid (glicerin helyett egy amino alkoholt és két, általában hosszabb zsírsavláncot tartalmazó lipid) –OH csoportját foszfokolin észteresíti.

A foszfolipidek amfipátiásak, ugyanis zsírsavláncaik hidrofóbok (apolárisak), a glicerin, a foszfát és az ahhoz kapcsolódó csoport pedig hidrofil (poláris). A foszfolipidek vizes közegben eldugják, egymás felé fordítják hidrofób részeiket, hidrofil csoportjaikkal pedig a vízmolekulák felé fordulnak. Micellákat, illetve egy gömbfelületnek megfelelő kettősréteget alkothatnak. A zsírsavláncok között van der Waals kölcsönhatás lép fel. Mint már említettük az összes biológiai membrán vázát a foszfolipid kettősréteg képezi, azonban membránról membránra változik, hogy egy-egy foszfolipidből mennyi található egy bizonyos membránban.

A foszfolipidekkel azonos mennyiségben koleszterin is van a membránokban. A koleszterin a foszfolipidekhez hasonlóan szintén amfipátiás molekula. A szteránváz, a hozzá kapcsolódó szénhidrogénlánccal együtt hidrofób, ezzel a zsírsavláncok közé ékelődik be, de a hidroxil csoportja természetesen hidrofil, ez a foszfolipidek poláros feji részei között helyezkedik el (II.3. ábra).

A plazmamembránban glikolipidek is találhatók. A glikolipidekben a lipid molekulákhoz, legtöbbször a ceramidhoz, cukor komponensek kötődnek. Lehetnek neutrálisak, ha a kapcsolódó mono- vagy oligoszacharid nem rendelkezik töltéssel. A negatív töltésű glikolipidek cukorláncában egy vagy több sziálsav (N-acetilneuraminsav, NANA) van, ezeket gangliozidnak nevezik.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_72/#m1338setb_72 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_72/#m1338setb_72)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_72/#m1338setb_72)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

II.3. ábra. A koleszterin elhelyezkedése a foszfolipidek között.

A lipid kettősréteg egyik felének egy kis részlete van az ábrán feltüntetve

A glikolipidek aszimetrikus elrendeződésűek, minden esetben a sejtmembrán külső felszínén vannak, a glikokalix (lásd később) részét képezik. Igen nagy jelentőségűek a különböző sejtműködésekben.

A lipid kettősréteg aszimetriája nemcsak a glikolipidek elhelyezkedéséből adódik. A foszfolipidek eloszlása sem egyenletes a két rétegben. A kolin tartalmú foszfolipidek, a foszfatidil-kolin és a szfingomielin, elsősorban a külső rétegben, míg, a primer aminocsoporttal rendelkezők, ezek a foszfatidil-etanolamin és foszfatidil-szerin, a belsőben vannak. Mivel a foszfatidil-szerin az egyetlen töltéssel, mégpedig negatív töltéssel bíró foszfolipid, így jelentős különbség adódik a két réteg töltésében. Jórészt a belső rétegben található inozitol tartalmú foszfolipidek, mint fogjuk látni, igen fontos szerepet játszanak a sejtek működésének szabályozásában. A foszfolipidek aszimetrikus elrendeződését az endoplazmás retikulum foszfolipid transzlokátora alakítja ki, amelyre az endoplazmás retikulum tárgyalásánál térünk majd ki. Ritkán, de előfordul, hogy a foszfolipidek az egyik rétegből a másikba átugranak, ezt nevezik flip-flopnak. Az ilyen típusú mozgás a koleszterinnél sokkal gyakoribb, mint a foszfolipideknél.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero