Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Membránfehérjék

A membránok fehérjetartalma meglehetősen tág határok között mozog. Az idegrost mielinhüvelyében a membrán tömegének alig 25%-a, ugyanakkor, pl. a mitokondrium belső membránjának 75–80%-a protein. Átlagosan kb. 50%-os a különböző membránok fehérje tartalma. A nagy méretkülönbség miatt, egy fehérjére 50 lipidmolekula esik. A plazmamembránban, nemcsak a lipidekhez, de sok proteinhez is oligoszacharid lánc kapcsolódik.

Alapvetően megkülönböztetünk perifériás és integráns fehérjéket. A perifériásak hidrofilek, míg az integránsoknak kisebb-nagyobb hidrofób részük is van, és ezért ezeket nem lehet a membránból kivonni a lipid kettősréteg szétrombolása nélkül. Az integráns fehérjék közé tartoznak, az ún. transzmembrán fehérjék is, amelyek, ahogy a nevük is mutatja, átérik a membránt, kívül és belül a hidrofil régióik, míg a membrán belsejében a hidrofób, -helix-et képező területeik vannak. A perifériás fehérjék a membrán citoplazmatikus vagy sejten kívüli (extracelluláris) oldalához horgonyzódnak ki kovalens vagy nem kovalens kötésekkel, kölcsönhatásokkal. A membránfehérjék igen változatos elrendeződése és annak magyarázata a II.4. ábrán található.

A lipedekhez hasonlóan, a fehérjék is aszimetrikusan helyezkednek el a membránban. Funkciójuktól függően bizonyos fehérjék kívül, míg mások a membrán belső felén vannak. Azok, amelyeknek oligoszacharid láncai vannak (az ábrán nincsenek feltüntetve), hasonlóan a lipidekhez, mindig a külső rétegben találhatók, ezek a külső burok, más néven a glikokalix komponensei.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_81/#m1338setb_81 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_81/#m1338setb_81)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_81/#m1338setb_81)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

II.4. ábra. A fehérjék elhelyezkedése a foszfolipid kettősrétegben.

A transzmembrán proteinek egyszeres (1) vagy többszörös (2) -hélix részükkel vagy feltekeredett -lemezeikkel (-hordó) (3) érik át a membránt. Más fehérjék a membrán egyik vagy másik oldalához kapcsolódnak. -helix-ükkel belemerülhetnek a foszfolipid kettősréteg citoplazmatikus felébe (4). A fehérjék kapcsolódása lehet kovalens, pl. a belső foszfolipid réteghez közvetlenül (5), vagy elsősorban a külső foszfolipid réteghez, közvetve oligoszacharid-láncon (foszfatidil-inozitol) (6) keresztül. Ezek a fehérjék a glikozil-foszfatidil-inozitol fehérjék (GPI). Végül a perifériás fehérjék akár intra- (5), akár extracellulárisan (6), nem kovalensen is kihorgonyzódhatnak más membránfehérjékhez

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero