Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

Mikrotubulus asszociált fehérjék (MAPs-ok)

Az élő sejtekben a mikrotubulusok szerveződésében és működésében fontos szerepük van a MAPs-oknak nevezett fehérjéknek, amelyeket funkcióik alapján két csoportba sorolhatunk.

Az első csoportba azok a már említett fehérjék tartoznak, amelyek a mikrotubulusok polimerizációjában és depolimerizációjában játszanak szerepet. Ilyenek a kis molekulasúlyú tau, és a nagy molekulasúlyú MAP fehérjék, amelyek szintén sejt, illetve szövetspecifius fehérjék. Axonokban és dendritekben A MAP1A és 1B serkenti a polimerizációt, stabilizálja a felépült mikrotubulust és más mikrotubulusokkal, intermedier filamentumokkal, valamint a plazmamembránnal köti össze. A tau fehérje pedig specifikusan közreműködik az idegsejtek axonjában a sok mikrotubulus kötegekbe szerveződésében. Az idegsejtek mikrotubulus kötegei a neurotranszmitter (átvivő anyagok) tartalmú transzport vezikulumok szállításában vesznek részt.
A második csoportban az ún. motor fehérjéket találjuk. A motor fehérjék két nagy családját ismerjük: a kinezineket és a citoplazmatikus dineineket. A kinezin szupercsalád fehérjéi azok, amelyek a mirotubulus + vége felé mozgatják az organellumokat, ezért + vég motornak is hívják őket. Úgy tűnik, hogy a különböző kinezin molekulák organellum illetve transzport specifikus megoszlást mutatnak a sejtekben, azaz más és más kinezin található a különböző transzport rendszerekben. Ugyanez elmondható a másik fontos mikrotubulus motor fehérjéről, a dineinről is. Eddig három citoplazmatikus dineint írtak le, amelyek eltérő sejten belüli elhelyezkedést mutatnak. Ez a legfontosabb – vég motor, amely az organellumokat a – vég irányába mozgatja.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_770/#m1338setb_770 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_770/#m1338setb_770)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_770/#m1338setb_770)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

X.6. ábra. Dinein és kinezin molekulák negatív festéssel készült EM-os képe.

A: a citoplazmatikus motorfehérje 2 fejel és a csillóban található dinein, amelynek 3–5 feje van. B: a hosszabb és karcsúbb kinezin 2 fejjel

Mindkét molekula rendelkezik olyan globuláris résszel (2 vagy több), amellyel a mikrotubulushoz kapcsolódik és olyan farokrésszel ami a szállítandó molekulákhoz illetve vezikulumokhoz kapcsolódik. A molekula középső része pedig hajlékony, ami a feji rész térbeli helyzetének változtatását teszi lehetővé (X.6. ábra és X.7. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_774/#m1338setb_774 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_774/#m1338setb_774)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_774/#m1338setb_774)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

X.7. ábra. A kinezin és a dinein motor fehérje felépítése és szerepe a mikrotubuluson történő szállítási folyamatokban.

Részletekket lásd az ábrában

A motor fehérjék globuláris feji része ATPáz aktivitással rendelkezik és az ATP bontásából származó energia, ami felhasználódik a fej konformációjának megváltoztatására. Ez a konformáció változás cilusosan ismétlődik, és minden ciklus ATP bontással jár. A konformáció ciklusos változása teszi lehetővé, hogy a fehérje „végigsétáljon” a mikrotubuluson (X.8. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_778/#m1338setb_778 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_778/#m1338setb_778)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_778/#m1338setb_778)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

X.8. ábra. A motor fehérje elmozdulásának mechanizmusa.

A motorfehérje globuláris feje „végigsétál” a mikrotubuluson. A felszabaduló energia a fej ciklusos konformáció változásait okozza, amely következtében a fej kötődik (1), majd eltávolodik a mikrotubulustól (2), azután egy új pozícióban visszakötődik (3). Ez többször is ismétlődik (pl. 4, 5, 6) és a motor fehérje végiglépeget a mikrotubuluson

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero