Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A kérgi aktin réteg

A plazmamembrán alatt minden sejtben megtalálható ez a struktúra, amely aktin filamentumokat tartalmaz, és ezek a filamentumok kétdimenziós kötegekbe vagy háromdimenziós hálózatokba rendeződnek. Így a membrán alatt egy olyan kérgi aktin réteg szerveződik a sejtekben, amelynek fontos szerepe van a sejt alakjának, a membrán stabilitásának, valamint a membránkomponensek elhelyezkedésének a szabályozásában, és a nem interfázisos, osztódó sejtekben pedig a citoplazma kettéosztódásában (kontraktilis gyűrű lásd mitózis tárgyalásánál is).

A környezeti hatásokra (pl. hormonok, egyéb szignálok) a sejt mind az alakját, mind az ECM (extracelluláris mátrix) molekulákhoz való kapcsolódását megváltoztathatja. Ezeket a változásokat, amelyekről a sejtmozgás kapcsán még szó esik, legalábbis részben az aktin sejtváz elemek átrendeződése okozza. Ha hosszú kötegekbe rendeződnek az F aktinból felépülő elemek, akkor a citoplazma ujjszerű vékony kitüremkedéseit hozzák létre és tartják fenn, amelyet filopodium néven ismerünk. Ha hálózatot képeznek és lemezszerű, lapos nyúlványokat hoznak létre, akkor fodorról (ruffle), vagy lamellipodiumról beszélhetünk. Ha kötegekbe rendeződnek és az ún. adhéziós plakkokhoz kapcsolódnak, akkor stressz fonalaknak, illetve stressz rostoknak nevezzük ezeket a képleteket (X.13. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_814/#m1338setb_814 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_814/#m1338setb_814)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_814/#m1338setb_814)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

X.13. ábra. Az aktin filamentumok szerveződésének néhány példája.

A: stressz filamentumok. B: az ujjszerű kihegyesedő nyúlványok a filopódiumok, míg a laposabb szélesebb nyúlványok a lamellipódiumok. C: a kontraktilis gyűrű

Azok a külső szignálok, amelyek létrehozzák, illetve megváltoztatják ezeket a sejtváz mintázatokat a sejtben lehetnek hormonok, növekedési faktorok, citokinek, rendkívül sokféle receptoron és jelátviteli úton keresztül hatnak, de ami általános a hatásmechanizmusukban az az, hogy a monomer vagy kis G fehérjéken keresztül fejtik ki a hatásukat. A három családtag közül a Cdc42 a filopodium képződést, a Rac a membrán fodrok, és a Rho a stressz rostok kialakulását indukálja. Mind a három indukálja az adhéziós plakkok (lásd a sejtkapcsoló struktúráknál) képződését és bomlását, valamint a kérgi aktinrendszer dimanikus átalakulását.

Ennek az aktin hálózatnak a dinamikusan változó aktinkötegekhez és hálózatokhoz képest stabilabb, kevésbé változékony, speciális módosulásai is vannak egyes differenciálódott sejtekben. Legjellegzetesebb példája a felszívó hámsejtek (pl. vékonybél hámsejtek, vese proximális kanyarulatos csatorna sejtjei) mikroboholyrendszerében az aktin filamentumok szerveződése.

A mikrobolyhok a felszíni plazmamembrán ujjszerű kitüremkedései, amelyekben 20–30 aktin filamentumból álló köteg helyezkedik el. Az aktin filamentumok pozitív végükkel a mikroboholy csúcsi membránjához kapcsolódnak. A kötegeket aktin kötegelő fehérjék: villin és fimbrin fogják össze. A kötegeket oldalirányban a membránhoz miozin I. molekulák kapcsolják. Ugyanitt találhatjuk a kalmodulint, amely fontos Ca2+-ionkötő fehérje (szerepét lásd az izommozgás tárgyalásánál). Az aktin filamentum köteg a citoplazmában spektrin molekulák segítségével a végháló (terminal web) területén a citoszkeleton aktin és intermedier filamentumaival létesít kapcsolatot (X.14. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_820/#m1338setb_820 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_820/#m1338setb_820)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_820/#m1338setb_820)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

X.14. ábra. A mikroboholy szerkezete.

Részleteket lásd a szövegben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero