Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A mozgás mechanizmusa

Filmfelvételeken vizsgálva látható, hogy a sejtnek illetve a felette elhelyezkedő közegnek a mozgását a csillók egyirányú, koordinált, hullámszerű csapkodása hozza létre. Egy-egy csilló mozgása leginkább az ostorcsapásra, vagy a mellúszás karcsapására hasonlít. Így, az első ütemben az egyenes csilló egy erőteljes, gyors csapással a sejtfelszínről a folyadékot eltolja, a mozgás irányával ellentétes irányba mozdul el, majd a felszínnel szinte párhuzamos csilló egy hullámmozgással az eredeti helyzetébe lassan visszaáll.

Noha a csilló és az ostor szerkezete megegyezik, a mozgás koreográfiája eltérő, ugyanis az ostoron az alapi részéből kiindulva, állandó amplitúdójú szinusz hullámok futnak végig, és ez teszi lehetővé az előrehaladást (XII.2. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_959/#m1338setb_959 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_959/#m1338setb_959)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_959/#m1338setb_959)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

XII.2. ábra. A: a csilló, B: az ostoros mozgás mechanikája

Ami a mozgás molekuláris mechanizmusát illeti (XII.3. ábra), annak lényege az, hogy egy adott mikrotubulus pár (1-es számmal jelölve a rajzon) dinein karjai segítségével, a szomszédos mikrotubulus pár (a rajzon 2-sel jelölve) B mikrotubulusán, mint egy sínen lépeget, végső soron elcsúszik (sliding), annak negatív vége irányába. A 2-sel jelölt pedig, az 1-sel jelölt mikrotubulus pár pozitív vége felé mozdul el. A küllők és a nexin azonban, összekapcsolják a perifériás mikrotubulus párokat részben a centrális mikrotubulus párral, részben pedig egymással, és ezért az elcsúszás mértéke igen csekély, helyette inkább elhajlás következik be A mozgáshoz szükséges energia természetesen az ATP hidrolíziséből származik.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1338setb_962/#m1338setb_962 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1338setb_962/#m1338setb_962)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1338setb_962/#m1338setb_962)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

XII.3. ábra. A csillók (ostor) mikrotubulusainak az elmozdulása.

B: az ATP megkötése megváltoztatja a dinein karok eredeti (A) konformációját, amelyek ennek hatására elengedik a szomszédos pár B mikrotubulusát, majd a negatív vég irányában ismét hozzákapcsolódnak. C: az ATP lebomlásából származó energia segítségével a két mikrotubulus pár elcsúszik egymáson. Mivel azonban a mikrotubulus párok a csillókban, ostorokban össze vannak kötve a nexinekkel (nincs feltüntetve az ábrán), csak kicsit tudnak elcsúszni egymáson, ezért elhajlás következik be

Az összes mozgáshoz hasonlóan, a csillós és ostoros mozgáshoz is szükséges a Ca2+.

Néhány betegség a csillók vagy ostorok fehérjéinek nem megfelelő szerkezetére, ésvagy működésére vezethető vissza. Így oka lehet a sterilitásnak, vagy néhány krónikus légzőszervi betegségnek is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero