Darvas Zsuzsa, László Valéria

Sejtbiológia

A sejt polarizációja és az állábak kinyújtása

A soksejtűekben a sejtek többsége szöveti kötelékben található, tehát ki vannak horgonyozva egymáshoz, vagy a sejtközötti állomány megfelelő komponenseihez. Ahhoz, hogy a sejtek elvándorolhassanak az eredeti kapcsolódásoknak meg kell szűnniük. A sejtek mozgása természetesen egy adott irányba történik, valamely, többnyire kémiai inger felé, vagy azzal pont ellentétes irányba. Azokat a molekulákat, amelyek vonzzák a sejteket, kemoattraktánsoknak, amelyek taszítják őket repellenseknek nevezik. A kémiai ingert receptorok segítségével érzékelik a sejtek. A migráció első lépése, hogy a plazmamembrán receptorok (kemoattraktáns, növekedési faktor, adhéziós receptorok) aszimetrikusan oszlanak el, és ez polarizálja a sejtet, kijelöli az „elejét” és a „hátulját”. A receptorokhoz kapcsolódó kémiai anyagok, lényegében ligandok (lásd A sejtek működésének szabályozása című fejezetet) jelátvitel útján kiváltják az aktin filamentumok polimerizációját, amely a megfelelő irányba létrehozza a citoplazma kitüremkedést, az állábat.

A sejtek egyirányú helyváltoztató mozgását, amelyet egy, a sejt által érzékelt molekula vált ki, szokták kemotaxisnak is nevezni. A neutrofil granulocitáknak a fertőzést okozó baktériumok felé történő mozgása is kemotaxis. A plazmamembránjukban olyan receptoraik vannak, amelyek a N-formil-metionin tartalmú, tehát bakteriális fehérjéket érzékelik. (Mint ismert, a bakteriális fehérjék N-formil-metioninnal kezdődnek.) A receptor és a bakteriális fehérje kötődése még nem tisztázott módon, de valószínűleg monomer G protein közvetítésével felszabadítja a membránban található profilint. Ez viszont katalizálja az ATP–ADP átalakulást, és ez indukálja az aktin polimerizációt.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 704 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több, mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/darvas-laszlo-sejtbiologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero