Mastering Academic Competencies
A Guide to Effective Learning and Success
10.5 Conclusion
Tartalomjegyzék
- STEREOTAXIÁS ÉS FUNKCIONÁLIS IDEGSEBÉSZET
- Impresszum
- Előszó
- Szerkesztői előszó
- Történeti áttekintés
- Stereotaxiás műtéti technika
- 2. Stereotaxiás rendszerek
- 3. Műtéti elektrofiziológia, laesiós és neurostimulációs technika a mozgászavarok sebészetében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Impedanciamonitorozás
- 3.3. Mikroelektródás elvezetés (MER)
- 3.4. Makroelektródás elvezetés, helyi mezőpotenciálok (local field potentials, LFP)
- 3.5. Tesztingerlés
- 3.6. Kiváltottválasz-vizsgálatok
- 3.7. Rádiófrekvenciás laesio
- 3.8. Mély agyi stimulációs eszközök
- 3.9. Összefoglalás
- Irodalom
- 3.1. Bevezetés
- 4. A stereotaxia ábécéje
- 5. Keret nélküli (frameless) stereotaxia és navigációs rendszerek
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. Matematikai reprezentáció és navigációs alaprendszer
- 5.3. A stereotaxiás navigáció hibáinak áttekintése
- 5.4. Alkalmazás: műtéti rendszer agyi elektróda behelyezéséhez és biopsziához
- 5.5. Közös tervezőplatform kialakítása kerettel végzett és keret nélküli stereotaxiás beavatkozáshoz
- 5.6. Robotok az idegsebészetben
- 5.7. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 5.1. Bevezetés
- Célpont-meghatározás
- 6. A képi vezérlés alapjai a funkcionális idegsebészetben
- 7. A törzsdúcok anatómiája, működése és a célpontok meghatározása
- Mozgászavarok
- 8. Mozgáselemzés
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. Digitális spirálrajzoló teszt
- 8.3. Passzívmarker-alapú mozgáselemzés
- 8.4. Thalamotomia és Vim-DBS hatása tremorometria alapján
- 8.5. Vezeték nélküli 3D akcelerometria
- 8.6. Fejtremor- és arcvizsgálat
- 8.7. PAM-mutogatóteszt
- 8.8. PAM ujjdoboló teszt
- 8.9. Az STN-DBS hatása a mozgáselemzés során
- 8.10. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 8.1. Bevezetés
- 9. A Parkinson-kór sebészi kezelése
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Etiológia
- 9.3. Tünetek
- 9.4. Gyógyszeres kezelés
- 9.5. Műtéti javallatok, ellenjavallatok és a klinikai értékelés kritériumrendszere
- 9.6. Műtéti beavatkozás
- 9.7. Műtét utáni követés
- 9.8. Az ablatív módszerek klinikai eredményei
- 9.9. A mély agyi stimuláció (DBS) értékelése
- 9.10. Életminőségi változások értékelése
- 9.11. Szövődmények
- 9.12. A gyógyszeres kezelés alakulása
- 9.13. A stimulációs paraméterek stabilitása
- 9.14. Ablatív beavatkozás vagy mély agyi stimuláció?
- 9.15. Összefoglalás
- Irodalom
- 9.1. Bevezetés
- 10. Agysejt-transzplantáció Parkinson-kór esetén
- 10.1. Bevezetés, történeti áttekintés
- 10.2. A neurodegeneratív betegségek és az idegszövet-átültetés
- 10.3. Az átültetett sejtek lehetséges hatásai
- 10.4. Autológ mellékvesevelő-graftok
- 10.5. Humán magzatból származó ventralis mesencephalon átültetése
- 10.6. Klinikai eredmények
- 10.7. Következtetések
- Irodalom
- 10.1. Bevezetés, történeti áttekintés
- 11. A tremorok idegsebészeti kezelése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A tremorok patofiziológiája
- 11.3. A motoros thalamus nómenklatúrája
- 11.4. Történeti áttekintés
- 11.5. Célpontkiválasztás
- 11.6. Neuroablatív beavatkozások
- 11.7. Fiziológiai célpont-meghatározások
- 11.8. Laesio (thalamotomia), sebészi technika
- 11.9. Mély agyi stimuláció, sebészi technika
- 11.10. A tremorsebészet klinikai hatásai
- 11.11. Van-e létjogosultsága a thalamotomiának?
- 11.12. A thalamussebészet komplikációi
- 11.13. Egyéb stereotaxiás célpontok a tremorok csillapítására
- 11.14. Összefoglalás
- Irodalom
- 11.1. Bevezetés
- 12. A dystoniák idegsebészeti kezelése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. A dystoniák csoportosítása
- 12.3. A tünetek súlyosságának dokumentálása
- 12.4. A dystoniák gyógyszeres kezelése
- 12.5. A dystoniák műtéti kezelése
- 12.6. A mély agyi stimuláció hatékonysága dystonia esetén
- 12.7. A mély agyi stimuláció lehetséges mellékhatásai dystoniák esetén
- 12.8. Műtét előtti kivizsgálás
- 12.9. Műtéti technika
- 12.10. Műtét utáni gondozás
- 12.11. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 12.1. Bevezetés
- 13. Mély agyi stimuláció a dystonia kezelésére: megjósolhatjuk-e a műtét kimenetelét?
- 8. Mozgáselemzés
- Neuroonkológia
- 14. Stereotaxiás agyi biopszia
- 14.1. Bevezetés
- 14.2. CT-vezérelt stereotaxiás rendszer alkalmazása
- 14.3. Műtéti tervezés
- 14.4. A beteg pozicionálása, érzéstelenítés
- 14.5. Behatolás és a mintavételek helye, nagysága
- 14.6. Mintavétel
- 14.7. Patomorfológiai vizsgálat
- 14.8. A betegek előkészítése, szövődmények
- 14.9. Összefoglalás
- Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 14.1. Bevezetés
- 15. Az agydaganatok képfúzió-vezérelt brachytherapiás (szövetközi) és intracavitalis sugársebészete
- 15.1. Bevezetés
- 15.2. A stereotaxiás sebészet és a szövetközi besugárzás történeti áttekintése
- 15.3. Craniopharyngeomás ciszták 90Y-kolloiddal történő intracavitalis besugárzása
- 15.3.1. Az intracavitalis β-besugárzás módszere
- 15.3.2. A craniopharyngeomák brachytherapiás sugárterápiájának vizsgálati eredményei, új megállapítások és gyakorlati következtetések
- 15.3.2.1. A 90Y-besugárzás jelentősen csökkenti a craniopharyngeomás ciszták térfogatát
- 15.3.2.2. Szemészeti tünetek
- 15.3.2.3. A besugárzott craniopharyngeomás ciszták túlélési ideje
- 15.3.2.4. Problémák és komplikációk
- 15.3.2.5. Patológiai elváltozások a zsugorodott ciszta falában
- 15.3.2.6. A besugárzott ciszták zsugorodási tendenciája matematikai modellel
- 15.3.2.1. A 90Y-besugárzás jelentősen csökkenti a craniopharyngeomás ciszták térfogatát
- 15.3.1. Az intracavitalis β-besugárzás módszere
- 15.4. 125I sugárforrással történő szövetközi besugárzás
- 15.4.1. A stereotaxiás szövetközi besugárzás során alkalmazott sugárforrás jellemzői
- 15.4.2. A stereotaxiás 125I szövetközi besugárzás tervezése
- 15.4.3. A 125I sugárforrások stereotaxiás beültetése
- 15.4.4. Posztoperatív megfigyelés és teendők
- 15.4.5. 125I interstitialis besugárzásának eredményei és gyakorlati következtetések
- 15.4.1. A stereotaxiás szövetközi besugárzás során alkalmazott sugárforrás jellemzői
- 15.5. A képfúziós eljárás és alkalmazhatósága stereotaxiás agyműtétek során
- 15.6. A brachytherapiával kapcsolatos gyakorlati következtetések
- Irodalom
- 15.1. Bevezetés
- 16. Sugársebészeti beavatkozások, technikák
- 16.1. Bevezetés
- 16.2. Gamma-sugár-sebészeti eszközök
- 16.3. LINAC-alapú sugársebészeti készülékek
- 16.4. A stereotaxiás sugársebészeti modalitások összehasonlítása
- 16.5. A sugársebészet alapelvei
- 16.6. A sugársebészeti kezelés indikációi
- 16.7. A sugársebészeti szempontból kritikus területek meghatározása
- 16.8. A patológia és az anatómiai struktúrák sugárérzékenysége
- 16.8.1. Az agytörzsben elhelyezkedő laesiók
- 16.8.2. Az agytörzsközeli elváltozások kezelési elvei
- 16.8.3. Az agyidegek környezetében elhelyezkedő elváltozások sugársebészete
- 16.8.3.1. Nervus opticus, chiasma, tractus opticus
- 16.8.3.2. A sinus cavernosus idegképleteinek sugártoleranciája: nervus occulomotorius, nervus abducens, nervus trochlearis
- 16.8.3.3. Nervus trigeminus
- 16.8.3.4. Nervus vestibulocochlearis (statoacusticus)
- 16.8.3.5. Nervus facialis
- 16.8.3.6. Nervus glossopharyngeus, vagus, accessorius, hypoglossus
- 16.8.3.1. Nervus opticus, chiasma, tractus opticus
- 16.8.4. Hipofízisadenomák
- 16.8.5. Craniopharyngeomák
- 16.8.6. Koponyabázis-meningeomák
- 16.8.7. Az agyállomány és a cortex területén elhelyezkedő elváltozások kezelése
- 16.9. A sugársebészeti kezelés helye a metasztázisok kezelésében
- 16.10. A sugársebészeti kezelés általános kontraindikációi
- 16.11. A sugársebészeti kezelés menete a gyakorlatban, gamma-sugár-sebészeti tapasztalataink alapján
- 16.11.1. Az eszköz előkészítése, kalibrálása, minőségbiztosítás
- 16.11.2. Indikáció, betegszelekció
- 16.11.3. Előkészítés
- 16.11.4. Kontrollképalkotás, képfúzióra szolgáló felvételek
- 16.11.5. Keretfelhelyezés
- 16.11.6. Lokalizációs képalkotás
- 16.11.7. Tervezés
- 16.11.8. Kezelés
- 16.11.9. Keretlevétel, gyógyszeres kezelés
- 16.11.10. Kontroll, betegkövetés
- 16.11.11. Mellékhatások észlelése
- 16.11.1. Az eszköz előkészítése, kalibrálása, minőségbiztosítás
- 16.12. Összefoglalás
- Irodalom
- 16.1. Bevezetés
- 17. A gamma-kés stereotaxiás sugáragysebészet és patológiai alapjai
- 14. Stereotaxiás agyi biopszia
- Fájdalom, spasticitas
- 18. Gerincvelő-stimuláció
- 19. A motoros kéreg stimulációja a fájdalom és a mozgászavarok kezelésében
- 20. Intrathecalis gyógyszeradagolás implantálható gyógyszeradagoló pumpákkal
- Epilepszia
- 21. Az epilepszia sebészete
- 22. A temporomedialis lebeny sebészeti megközelítései
- 23. Az epilepsziák invazív neuromodulációs kezelése
- 23.1. Bevezetés
- 23.2. Az epilepszia
- 23.3. Az epilepszia neurobiológiai háttere
- 23.4. Az agy antiepilepsziás rendszerei
- 23.5. Az idegrendszeri stimuláció alapjai az epilepszia kezelésében
- 23.5.1. Nyitott/zárt kör
- 23.5.2. Lokális/távoli
- 23.5.3. Serkentő/gátló
- 23.5.4. Stimulusparaméterek általános neuronhálózati hatása a serkentés/gátlás szempontjából
- 23.5.5. „Overdrive” koncepció epilepsziás hálózat esetében
- 23.5.6. A neuromoduláció összehasonlítása a hagyományos sebészeti és gyógyszeres technikákkal
- 23.5.1. Nyitott/zárt kör
- 23.6. A lehetséges neuromodulációs célpontok epilepszia esetén
- 23.7. A jelenleg alkalmazott neuromodulációs módszerek és az epilepszia terén elért eredményeik
- 23.8. Összefoglalás
- Irodalom
- 23.1. Bevezetés
- 24. Sugársebészet a gyógyszerrezisztens epilepsziák kezelésében: csúcstechnológia, eredmények és kilátások
- Pszichiátriai sebészet
- 25. Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
- 25.1. Bevezetés
- 25.2. Epidemiológia
- 25.3. Az OCD hátterében álló neuroanatómiai eltérések
- 25.4. Diagnózis, klinikai tünetek
- 25.5. Kognitív funkciók
- 25.6. Gyógyszeres kezelés
- 25.7. Viselkedésterápia
- 25.8. Műtéti beavatkozások
- 25.9. Laesiós műtéti típusok
- 25.10. Mély agyi stimuláció
- 25.11. A pszichiátriai sebészeti beavatkozás elvégzésének feltételei
- 25.12. Összefoglalás
- Irodalom
- 25.1. Bevezetés
- 26. A Tourette-szindróma műtéti kezelése
- 26.1. Bevezetés
- 26.2. A Tourette-szindróma jelensége, lefolyása, klasszifikációja
- 26.3. A ticek jellemzői
- 26.4. Patogenezis
- 26.5. A TS pszichoterápiája
- 26.6. A Tourette-szindróma gyógyszeres kezelése
- 26.7. Mély agyi stimuláció (DBS)
- 26.8. Posztoperatív követés
- 26.9. Neuropszichológiai hatások
- 26.10. Szövődmények
- 26.11. Következtetések
- Irodalom
- 26.1. Bevezetés
- 27. A neuromoduláció további lehetőségei a pszichiátriai sebészetben
- 27.1. Bevezetés
- 27.2. DBS terápiarezisztens major depresszió esetén
- 27.2.1. Az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus) stimulációja
- 27.2.2. A ventralis capsula és a ventralis striatum stimulációja
- 27.2.3. A nucleus accumbens stimulációja
- 27.2.4. A pedunculus thalami inferior stimulációja
- 27.2.5. A lateralis habenula stimulációja
- 27.2.6. A nervus vagus stimulációja
- 27.2.7. Összefoglalás
- 27.2.1. Az elülső cingularis kéreg (gyrus subcallosus) stimulációja
- 27.3. DBS terápiarezisztens addikció esetén
- 27.4. A táplálkozás magatartászavarai
- 27.5. Agresszivitás
- 27.6. Kognitív neuromoduláció
- 27.7. Összefoglalás
- Irodalom
- 27.1. Bevezetés
- 25. Kényszerbetegek idegsebészeti kezelése
- Egyéb területek
- 28. A mély agyi stimuláció ritka indikációi
- 28.1. Bevezetés
- 28.2. Krónikus klaszterfejfájás (chronic cluster headache, CCH)
- 28.3. Sclerosis multiplexben szenvedő betegek mély agyi stimulációja az első ágat érintő trigeminus neuralgia esetén
- 28.4. DBS status epilepticus kezelésére Rasmussen-encephalitis esetén
- 28.5. DBS az alsó végtag fixált dystoniájának kezelésére
- 28.6. DBS az alsó végtag centrális neuropátiás fájdalma esetén
- 28.7. DBS agresszív és diszruptív viselkedés kezelésére
- 28.8. DBS rövid, kötőhártya-belövelltséggel és könnyezéssel járó, egyoldali neuralgiform fejfájásrohamok (SUNCT) kezelésére
- 28.9. DBS szekunder klaszterfejfájás esetén
- 28.10. Következtetések
- Irodalom
- 28.1. Bevezetés
- 29. Sacralis idegstimuláció
- 29.1. Bevezetés
- 29.2. Vizeletürítési zavarok
- 29.3. Történeti áttekintés
- 29.4. Az SNS indikációi, szükséges vizsgálatok
- 29.5. Műtéti technika
- 29.6. Vizeletürítési zavarok
- 29.7. Krónikus medencefájdalom
- 29.8. Székletürítési zavarok
- 29.9. Szexuális funkciók és az SNS
- 29.10. Spina bifida
- 29.11. A gerincvelő és a cauda equina sérülése
- 29.12. Szövődmények
- Irodalom
- 29.1. Bevezetés
- 28. A mély agyi stimuláció ritka indikációi
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 192 4
Developing Academic Competencies offers a comprehensive and practice-oriented guide to the development of essential academic and professional skills required for success in contemporary higher education. Addressing the evolving demands placed on students in increasingly international, digital, and performance-driven academic environments, the book integrates evidence-based learning strategies with practical tools that support effective studying, assessment preparation, academic writing, teamwork, and reflective learning. The volume adopts a student-centred and competence-based approach, combining theory with applied examples, exercises, and self-assessment activities to foster independent, critical, and strategic learners. Particular attention is given to transferable skills such as time management, collaboration, problem-solving, and academic integrity, while also engaging with the responsible and ethical use of artificial intelligence in learning, research, and writing. Rather than positioning AI as a shortcut, the book emphasises its potential as a supportive tool that enhances productivity, critical evaluation, and metacognitive awareness. Designed for undergraduate and postgraduate students across disciplines, as well as for instructors seeking structured support materials, Developing Academic Competencies bridges the gap between academic expectations and student preparedness. By empowering learners with adaptable strategies and reflective practices, the book contributes to improved academic performance, lifelong learning capabilities, and employability in a rapidly changing knowledge economy.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-mastering-academic-competencies//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero