Csárdás László: A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében
›
3. A beszédfeldolgozás fejlődése
›
3.3. A hallás utáni szövegértés alaptantervi kereteinek rövid áttekintése

3.3. A hallás utáni szövegértés alaptantervi kereteinek rövid áttekintése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általános megállapítás, hogy az egymást követő NAT-ok részletesen, nagy hangsúlyt fektetve részletezik az olvasásértés és a szövegalkotás területén elvárt fejlődési ívet és pedagógiai célokat, azonban kevéssé tárgyalják a hallásértés iskolai fejlesztésbe való integrálására vonatkozó egységesített minimumokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2020-as NAT legrészletesebben a magyar nyelv és irodalom műveltségterület vonatkozásában említi a hallás utáni szövegértést. Átfogó célként és tanulási eredményként kitűzött általános követelményként 1–4. évfolyamon a szóbeli utasítások és kérdések megértését és az életkornak megfelelő szöveg tartalmának megértését jelöli meg. Emellett külön célként jelenik meg a hallott szöveg tartalmával kapcsolatos előzetes ismeretek aktiválásának képessége. 5–8. évfolyamon csupán már az olvasott szövegek megértésével összefüggésben olvashatunk a hallásértésről, ahol az előirányzott fejlesztési cél a hallott és az olvasott szövegek tartalmának megértése. A magasabb szintű szövegelemzési feladatokra (stilisztikai tudatosság kialakulása, a különböző szövegek funkciójának beazonosítása), másként a szöveg értelmezésére való készséget csupán 9–12. évfolyamon várja el a diákoktól a dokumentum.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A matematika műveltségi területen a hallás utáni szövegértéssel kapcsolatos irányvonalak sokkal kevésbé részletesen kifejtettek. A dokumentum mindhárom képzési szakaszban megegyező, standardizált célokat ír le. Elvárt az életkornak megfelelő, matematikai tartalmú írott és hangzó szövegek megértése és ezeknek a szövegeknek az értelmezésére való képesség. A NAT ezt a matematikai kommunikáció hatékony alkalmazásának nevezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történelem műveltségi területen a NAT az információszerzés vonatkozásában említi a hallásértést. 5–8. évfolyamon elvárt a különböző olvasott és hallott, illetve egyéb médiumok által közvetített anyagokból való ismeretszerzés (beleértve a képi forrásokat is). E műveltségi területen is megjelenik a szövegértelmezés képessége: a képzési szakaszban részt vevő diákok képesek a lényegi információkat, megállapításokat, kulcsszavakat, tételmondatokat kiemelni írott és hangzó, történelmi témájú szövegekből (tehát a szöveg tartalmi struktúráját átlátva különbséget tenni a fontos és a kevésbé fontos információk között). Ezeket az ismereteket felhasználva képesek egyszerű kérdések megválaszolására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dráma és színház műveltségi területen 7–8. évfolyamon külön nem említi a Nemzeti alaptanterv a hallás utáni értést mint fejlesztendő kompetenciát, azonban elvárásként fogalmazza meg a hallott (a látott vagy más módon érzékelt verbális, vokális és kinetikus) hatások felidézését. További cél a látott-hallott-olvasott vagy egyéb módon megélt kitalált történetek megértésének és értelmezésének gyakorlása. Bár a dráma és színház műveltségi területen való fejlesztésben a kutatásomban vizsgált korosztály (3. és 6. évfolyam) nem vesz részt, fontos kiemelni, hogy a 2020-as NAT egyedül ezen a műveltségi területen említi meg a hallásértés, illetve a hallás utáni felidézés és az emlékezeti működések összefüggését (egyéb más területekkel együtt, mint például a megfigyelési készség, figyelmi komponens stb.). Ezzel a hallásértést, az emlékezeti tárolást és a felidézést egymással összefonódó „kompetenciacsomagként” kezeli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9–12. évfolyamon – ezzel szemben – már csak a látott, hallott és olvasott történetek értelmezésére vonatkozóan ír deklarált iránymutatást. Szintén kizárólag e műveltségi terület hozza összefüggésbe a hallásértést mint az általános megismerés egyik módját a megszerzett ismeretek értelmezésével. Ez a különböző részkompetenciák (figyelem, értés, értelmezés, felidézés) egyazon keretrendszerbe való integrálása, a megszerzett ismeretek és tapasztalatok tudásrendszerbe illesztése szempontjából fontos, hiszen a szövegértés – bizonyos felfogás szerint – valójában az előzetes és az újonnan szerzett tudás ütköztetését jelenti (Józsa–Steklács, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2012-es NAT részletesen ismerteti a kulcskompetenciák jelentését. Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia részét képezi eszerint a fogalmak, a tények, a vélemények, az érzések, a gondolatok kifejezését, értelmezését, megőrzését és közvetítését. Ez valójában a különböző típusú hangzó és írott szövegek megértését fedi le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1–4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen elvárásként fogalmazódik meg, hogy gyermek figyeljen a kortárs és felnőtt beszélgetőtársak társalgására, illetve hogy a mindennapi kommunikációs helyzetekben előforduló rövid hallott szövegek üzenetét és érzelmi tartalmát megértse. 5–6. évfolyamon ezt felváltja a rövidebb hallott szövegek tartalmának szóbeli összefoglalása (a 2020-as NAT-hoz hasonlóan tehát itt is megjelenik a kompetenciaintegráció).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ember és társadalom műveltségi területen 1–8. évfolyamon általános követelmény, hogy a gyermek ismereteket tudjon szerezni a legkülönfélébb forrásokból, többek között személyes beszélgetésekből és hallott (és olvasott) elbeszélő szövegekből. A kritikai gondolkodás keretein belül pedig elsajátítandó a hallott és az írott szövegekből való lényegkiemelés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közműveltségi tartalmak között mindösszesen egy helyen említi a dokumentum a hallásértést (a lényeg kiemelése hallott és írott szövegekből minden képzési szinten).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2012-es NAT-ot megelőző alaptantervek az utolsó két alaptantervhez képest is csekély mértékben, elszórva, esetlegesen felépítve taglalják a hallás utáni értést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondható, hogy a hallásértés többnyire csak alsó tagozatban jelenik meg önállóan és relatíve hangsúlyosan, önálló fejlesztési területként vagy kulcskompetenciaként. Az írott nyelv elsajátítását követően az írás dekódolására, majd később az írott szövegek értő és értelmező feldolgozására helyeződik a hangsúly. A felsőbb képzési szakaszokban a hallásértés mindig más kompetenciákhoz kapcsolódva, azokkal valamilyen összefüggésben fordul elő, így a terület jellemzően marginális figyelmet kap.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave