A próbakutatást a Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola 2020/21-es tanévében 3. évfolyamos tanulóival végeztem el. Az adatfelvétel időpontjában az osztályban 10 tanuló volt jelen. A jelenlévők mindegyike ép halló és tipikus fejlődésű volt, ismert nyelvi és beszédzavarral egyik tanuló sem küzdött. Az adatközlők kísérletbe való bevonásában az osztályfőnök volt segítségemre.

A kísérletben egy 1 perc 34 másodperc hosszúságú beszédanyagot használtam, amely alapjául Dörnyei Sándorné és Petróczi Lászlóné 2. évfolyamosok számára íródott, szövegértést fejlesztő munkafüzetének (Dörnyei–Petróczi, 2003) rénszarvasokról szóló szövege szolgált (a beszédanyag jellemzőinek és kidolgozásának részletes ismertetését lásd a fő kutatás módszertanáról szóló fejezetben). A munkafüzetben található gyakorló feladatokat a szerzők a második évfolyamosoknak szánták és a próbakutatást harmadik osztályban végeztem. Az eggyel alacsonyabb évfolyamnak szánt gyakorló szöveg kiválasztásának oka az volt, hogy az eredeti feladat írott szövegek megértésének gyakoroltatására készült. A hallás utáni szövegértés nehezebb feladat, hiszen magasabb szintű koncentrációt követel, nincs lehetőség a visszakeresésre, vizuális memorizálásra. Ennek megfelelően a 2. évfolyamnak szánt szöveget is lerövidítettem és helyenként átdolgoztam (a beszédértésre átdolgozott szöveget lásd 1-es függelékben). A beszédanyagot egyéb módon nem manipuláltam, nem helyeztem el grammatikai és szemantikai hibákat.

A kísérleti személyek a szöveget egyszer hallgatták meg, ezt követően pedig 10 megértést ellenőrző kérdést válaszoltak meg írásban (előre kiosztott feladatlapokon). A kérdésekre adott válaszokat pontoztam: a helyes válaszért 1 pont járt, a helytelen válaszért pedig 0. Tört pontot egyik kérdésre adandó válaszra sem adtam, így minden kísérleti személy 0–10 pontot érhetett el (ahol a 10 pont volt a 100%, a 9 pont a 90% stb., a 0 pont pedig 0%).

A próbakutatás tapasztalatait kiértékelve a beszédanyag alapjául szolgáló szöveget és az ehhez tartozó ellenőrző kérdéseken apróbb módosításokat hajtottam végre.

A megértést ellenőrző kérdések közül az utolsó, 10. kérdést módosítottam. A módosítás oka az volt, hogy az eredetileg megfogalmazott kérdésre több (összesen 7) helyes válasz is elfogadható volt. A próbakutatásban részt vevő kísérleti személyek közül volt, aki 4 helyes választ idézett fel, volt azonban olyan is, aki kevesebbet, mindössze 1-et vagy 2-t. Az összesnél kevesebb helyes választ leíró adatközlők feladatlapjának kiértékelése során felmerült a konzisztens pontozás lehetetlenségének problémája. Ha az adatközlő nem írta le az összes helyes választ, nem adható neki ugyanúgy 1 pont, mint annak, aki 4 helyes választ írt, azonban 0 pont sem adható, hiszen a feladatot részben teljesítette. Lehetséges megoldást jelentett volna a tört pontokkal való értékelés. Ezt a lehetőséget szintén kizártam a kiértékelés és a pontozás egyszerűségének és egyértelműségének okán, illetve azért is, mert ebben az esetben elvben az összes többi 9 kérdésre adott válaszra adhattam volna tört pontot, ami a pontozást tovább bonyolította volna. Így a kérdést átalakítottam oly módon, hogy mindössze két helyes választ lehessen rá adni. Mivel az utolsó kérdés egy ok-okozati összefüggés megértését ellenőrzi, a szöveg tartalmát figyelembe véve elkerülhetetlen volt olyan kérdés megfogalmazása, ahol egynél több helyes válasz is elfogadó. A próbakutatásban használt kérdés tehát az alábbi módon változott (1. módosítás):

Az utolsó kérdésen kívül a próbakutatásban használt beszédanyagot is módosítottam. Az utolsó gondolati egységben az eredeti, tankönyvi szövegrészt (amelyet a próbában is használtam) átfogalmaztam, hogy a mondat jelentése egyértelműbb legyen (2. módosítás):

A nem manipulált (tehát a szándékos grammatikai és szemantikai hibákat tartalmazó) szöveggel elvégzett próbakutatást követően szerettem volna a manipulált szövegeket is előzetesen tesztelni. A járványhelyzetből adódóan azonban a kísérlet folytatása akadályozottá, majd lehetetlenné vált. A grammatikai és a szemantikai hibákat tartalmazó szövegekkel végzett próbakutatás így elmaradt, a további előzetes tesztelésre nem maradt idő, így a fő kutatás adatfelvétele előtt csupán az ismertetett előkutatást végeztem el.