Csárdás László: A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében
›
6. Eredmények
›
6.1. A próbakutatás eredményei

6.1. A próbakutatás eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbakutatás célja a kísérleti anyag és módszer ellenőrzése volt, illetve annak kipróbálása, hogy a megértést ellenőrző kérdések és az azokra adható helyes válaszok lehetővé teszik-e a későbbiekben a konzisztens értékelést és technikai lebonyolítást, így az adatok elemzése során a kvalitatív szempontok kerültek előtérbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbakutatásban részt vevő 3. osztályos kísérleti személyek átlagos szövegértési eredménye 59% volt, a medián pontszám pedig 6,5-re esett (0-tól 10-ig terjedő pontszámskálán). Az egyes kísérleti személyek eredményeit az 1. ábrán láthatjuk. A válaszok kiértékelése során az utolsó, 10. kérdés esetében a választ helyesnek fogadtam el, tehát pontot adtam rá, amennyiben a lehetséges 7 helyes válasz közül legalább egyet leírt a kísérleti személy. Ha egynél több helyes választ írt, a pontszám nem emelkedett, és tört pontszámot sem adtam (a 10. kérdés próbakutatás utáni módosításának leírását lásd a Próbakutatás módszertana című fejezetben).
 
1. ábra. Az egyes kísérleti személyek szövegértési eredménye.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak ellenére, hogy a próbakutatásban kisszámú adatközlő vett részt, látható, hogy az egyéni különbségek igen jelentősek. Egyetlen adatközlő sem válaszolt mind a 10 kérdésre helyesen. A legjobb eredmény 70% volt; ezt az adatközlők fele érte el (tehát 7 kérdésre adtak helyes választ), 4-en 50%-os vagy az alatti teljesítményt nyújtottak, egy adatközlő pedig 60%-ot ért el. A legalacsonyabb eredményt a 3-as számú adatközlő produkálta (30%), tehát a legmagasabb és a legalacsonyabb eredmény között mintegy 40%-nyi a különbség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően megvizsgáltam, hogy az egyes kérdések esetében hogyan oszlottak meg a helyes válaszok (2. ábra). Mivel összesen 10 kísérleti személy vett részt a kutatásban, egy kérdésre összesen 10 helyes válasz érkezhetett. Ennek megfelelően a 100%-ot az jelenti, ha minden kísérleti személy helyesen válaszolt az adott kérdésre.
 
2. ábra. Helyes válaszok megoszlása kérdésenként.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyes válaszok kérdésenkénti megoszlása jelentős különbségeket mutat. A 4. kérdésre (Ki vezeti a rénszarvasokat?) egyetlen gyermek sem válaszolt helyesen, míg a 2. (70%), a 3. (90%), a 6. (80%), a 7. (50%), 8. (60%) és a 9. (80%) kérdést az adatközlők legalább fele sikeresen megválaszolta. A 4. kérdést leszámítva a legkevesebb helyes válasz az 1. kérdésre (A Föld melyik részén élnek a rénszarvasok vadon?) érkezett (20%), ezt követte az 5. kérdés 40%-kal (Nevezz meg egy növényt, amelyet a rénszarvas megeszik!). Az utolsó, 10. kérdésre (Miért tartják az emberek némelyik országban háziállatként a rénszarvast?) adott válaszok 100%-a helyes volt. A helyes válaszok arányát itt a kérdés jellege és a válaszok értékelésének – későbbiekben módosított – jellegzetessége magyarázza: a gyermekek összesen hétféleképpen válaszolhattak helyesen, így minden kísérleti személynek nagyobb esélye volt megfelelő választ adni. Fontos megjegyezni, hogy bár az 5. kérdésre is három válaszlehetőség közül választhattak a kísérleti személyek, tehát a lehetséges válaszok száma itt is magasabb volt, mint a többi kérdés esetében, mégis összesen csupán 40%-nyi megoldás volt elfogadható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben megvizsgáltam, hogy a 10. kérdés esetében az egyes kísérleti személyek összesen hány helyes választ írtak le a lehetséges 7-ből. Az utolsó kérdés részletesebb elemzését a megértést ellenőrző kérdések módosításának lehetősége indokolta. A helyes válaszok kísérleti személyenkénti eloszlását a 8. táblázat foglalja össze. A táblázatban olvasható értékek azt jelölik, hogy a kísérleti személyek hány százaléka írt le 1, 2, 3 stb. darab helyes választ (a lehetséges 7-ből). A legtöbb gyermek mindösszesen 1 választ adott meg, és valamivel kevesebben 2, 3, illetve 4 helyes választ. Egyetlen gyermek sem írt 4-nél több megoldást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. táblázat. A 10. kérdésre adott helyes válaszok megoszlása kísérleti személyenként.
Válaszok száma
Kísérleti személyek aránya
1 helyes válasz
50%
2 helyes válasz
30%
3 helyes válasz
10%
4 helyes válasz
10%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utolsó kérdés empirikus adatok szerint megalapozott módosításához a válaszokat kvalitatív szempontból is elemeztem. A módosítás célja egyfelől az volt, hogy az értékelés során a lehető legkonzisztensebb legyen a helyes megoldásokra adott pontok értéke (tehát azonos pontérték megközelítőleg azonos információtartalmú megoldásokat fedjen le, és így a szóban forgó kérdésekre ne legyen túl könnyű a válaszadás a többi kérdéshez képest), másfelől pedig az, hogy az olyan kérdés esetében, amelynél elkerülhetetlen, hogy egynél több lehetséges helyes válasz közül válasszon a kísérleti személy, ott olyan megoldások legyenek elfogadhatóak, amelyeket a próbakutatás résztvevői jellemzően megadtak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 10. kérdésre a legtöbb helyes választ adó kísérleti személy 4 választ írt, a 10 kísérleti személy pedig összesen így 18 helyes választ adott (lásd 8. táblázat). A 18 helyes megoldás kategóriánkénti megoszlását a 3. ábrán láthatjuk. A legtöbb helyes válasz (40%) az 1. válaszkategóriából adódott (segítik gazdáik életét). Ettől jelentősen kevesebb válasz (28%) sorolható a 2. kategóriába (szekeret vontatnak vele). A harmadik legtöbb válasz (16%) a 4. kategóriába tartozik (tejet ad), ezt követte a 3. kategória 11%-kal (sajtot készítenek a tejéből), illetve az 5. kategória 5%-kal (a húsa fogyasztható). Megfigyelhető, hogy a legáltalánosabb, legkevésbé részletező és konkrét válasz előfordulása volt a leggyakoribb, ezt pedig olyan válasz követte, amely a gyermekek környezetében gyakran tapasztalható jelenséget (illetve ahhoz hasonlót) ír le. A tejet ad típusú válasz előfordulása, amely egyetlen összefüggést ír le (a rénszarvas tejet ad, amely fogyasztható) 5%-kal gyakoribb volt, mint a sajtot készítenek a tejéből válaszé, amely kettő összefüggés felidézését jelenti (a rénszarvas tejet ad, amely mivel fogyasztható, sajtot is készítenek belőle).
 
3. ábra. Az utolsó kérdésre adott választípusok megoszlása.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave