5.1. A beszédértés vizsgálati módszerei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csárdás László (2026): A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_246/#m1434aneaj_246 (2026. 09. 21.)
Chicago
Csárdás László. 2026. A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_246/#m1434aneaj_246)
APA
Csárdás L. (2026). A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365.
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_246/#m1434aneaj_246)
A pontos beszédfeldolgozás számos részműködés megfelelő szintű funkcionálásának eredménye, így annak vizsgálata is akkor tekinthető alaposnak és megbízhatónak, ha a vizsgálati módszerek valamennyi részműködést lefedik. Magyar nyelven viszonylag kisszámú olyan sztenderdizált diagnosztikai módszer áll rendelkezésre, amely a teljes mechanizmus jellemzésére alkalmas.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csárdás László (2026): A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_247/#m1434aneaj_247 (2026. 09. 21.)
Chicago
Csárdás László. 2026. A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_247/#m1434aneaj_247)
APA
Csárdás L. (2026). A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365.
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_247/#m1434aneaj_247)
A Logopédiai vizsgálatok kézikönyve (Juhász szerk., 1999) átfogó segítséget nyújt a beszéddiagnosztika gyakorló szakemberei és a kutatók számára egyaránt. A mű elsősorban a beszédprodukció, illetve kifejezetten a beszédprodukció zavarainak vizsgálatára fókuszál, és így a beszédmegértés kevéssé hangsúlyosan jelenik meg a tárgyalt diagnosztikai módszerek között. A gyermekek nyelvfejlődésének mindkét aspektusa vonatkozásában kihangsúlyozza azonban az anamnézis felvételének fontosságát. Az anamnézis – többek között – képet ad a gyermek esetleges fejlődésbeli eltéréseiről, illetve a beszédállapot és a környezeti tényezők összefüggéseiről. A kórelőzmény felvétele a biológiai-orvosi, a beszédfejlődésbeli és a szociokulturális-pszichés körülmények feltérképezését jelenti (Feketéné Gacsó, 1999).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csárdás László (2026): A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_248/#m1434aneaj_248 (2026. 09. 21.)
Chicago
Csárdás László. 2026. A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_248/#m1434aneaj_248)
APA
Csárdás L. (2026). A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365.
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_248/#m1434aneaj_248)
A kötet a beszédmegértés vizsgálatára a Token-tesztet ismerteti (Juhász szerk., 1999). Az eredetileg afáziás felnőttek receptív nyelvi zavarának kimutatására létrehozott módszert Frank DiSimoni dolgozta át gyermekek beszédértésének vizsgálatára alkalmas tesztté. A Token-teszt öt altesztből áll, amelyeket egymás után kell elvégezni. A feladatok során a gyermekeknek különböző színű játékzsetonokat kell mozgatniuk a kísérletvezető utasításainak megfelelően. Az egyes szintek fokozatosan nehezednek (I–IV), mivel a gyermekeknek egyre hosszabb utasításokat kell megérteniük, az utolsó, V. szinten pedig a grammatikai szerkezet komplexitása okozza a nehezítettséget (vö. DiSimoni, 1978; Osmanné Sági, 1983; Juhász, 1989). Magyar anyanyelvű, 5–6 éves gyermekek beszéd- és nyelvi elmaradásának, illetve a későbbi írott nyelvi zavarok lehetséges kialakulásával összefüggő kockázat kimutatására alkalmas a SZÓL-E? szűrőeljárás, melynek része – többek között – a kiejtés, a nyelvi produkció és a megértés vizsgálata is (Kas et al., 2012).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csárdás László (2026): A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_249/#m1434aneaj_249 (2026. 09. 21.)
Chicago
Csárdás László. 2026. A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_249/#m1434aneaj_249)
APA
Csárdás L. (2026). A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365.
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_249/#m1434aneaj_249)
A beszédfeldolgozás különböző szintjein (hallás, beszédészlelés, beszédmegértés) lezajlódó folyamatok működését vizsgálja a GMP-diagnosztika. A sztenderdizált eljárás megbízható képet ad a 3–12 éves korú gyermekek beszédfeldolgozásának, illetve az egyes, hangzó nyelvi feldolgozáshoz köthető részfolyamatok fejlődéséről. A módszer célja az esetleges elmaradások és zavarok helyének, okának és mértékének feltérképezése, illetve szükség esetén a megfelelő terápia kialakítása. A módszer mottója szerint az eljárás során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek mit tud, és nem arra, hogy mit nem tud. A GMP-diagnosztika 20 altesztből épül fel. Az altesztek elsősorban (GMP1–GMP19) a beszélő és együttműködésre képes és hajlandó gyermekekkel alkalmazhatóak, azonban az utolsó, GMP20-as alteszttel a megkésett és az akadályozott beszédfejlődésű, illetve az autisztikus gyermekek beszédfeldolgozása is vizsgálatható.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Csárdás László (2026): A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_250/#m1434aneaj_250 (2026. 09. 21.)
Chicago
Csárdás László. 2026. A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_250/#m1434aneaj_250)
APA
Csárdás L. (2026). A nyelvtan és a jelentés összefüggései iskolások szövegértésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636642365.
(Letöltve: 2026. 09. 21.https://mersz.hu/hivatkozas/m1434aneaj_250/#m1434aneaj_250)
A GMP12-es alteszt a hallás utáni szövegértés működésének ellenőrzésére alkalmazható. Az eljárás során a gyermekek egy rövid történetet hallgatnak meg, ezt követően pedig 10 kérdésre válaszolnak szóban. A megértést ellenőrző kérdések közül az első 9 részletinformációra, míg az utolsó, 10. kérdés a történet egy összefüggésére kérdez rá (Gósy, 1996a).