Sorozatszerkesztői előszó

A hallás utáni szövegértés fejlesztése különösen aktuális feladat a magyar közoktatásban. Oktatási szakemberek, olvasáskutatók, pszichológusok, nyelvészek, szakpolitikusok évek óta rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy gyenge a magyar gyermekek és középiskolások szövegértése, és sajnos ezt mutatják a különböző hazai és nemzetközi vizsgálatok is. A szövegértést iskolás korban általában az olvasott szöveg megértése révén mérik, holott a hallás utáni szövegértés vizsgálatára és fejlesztésére is érdemes lenne kiemelet figyelmet fordítani. A tanulási folyamatok egy része hallás útján történik, például a tanári magyarázat befogadása a tanórán, de ilyen lehet az ismeretterjesztő podcastok vagy a hangoskönyvek hallgatása is. Monográfiasorozatunk huszonharmadik kötete a hallás utáni szövegértés vizsgálatát tűzi ki célul az általános iskola két korosztályában: harmadik és hatodik osztályban. A kutatás erőssége, hogy a diákok hallás utáni szövegértését manipulált szövegekkel is méri, amelyek grammatikai hibákat és szemantikai anomáliákat tartalmaznak. Ezek feldolgozásához megvizsgálja a gyermekek nyelvtani és szemantikai tudatosságát is. A kutatási eredmények a beszédfeldolgozási folyamat olyan sajátosságaira engednek következtetni, amelyek hatékonyan alkalmazhatók különböző alkalmazott tudományterületeken.